2025. június 27., péntek

A Željko Demo által bemutatott szirmiumi ezüstérem magyar hieroglifái

Željko Demo közöl egy - meghatározása szerint - 568 táján készült szirmiumi ezüstérmet. Felsorolja azokat a véleményeket is, amelyek az érem hátoldalán látható jelekről eddig elhangzottak (1). E magyarázatok sorát most azzal egészítem ki, hogy az érmén a magyar hieroglif írás szójelei láthatók. E szójeleket széles körben megtaláljuk a Pireneusoktól Amerikáig, ugyanis egy kőkori ősvallás jelkészleteként születtek meg és fennmaradtak a ma ismert írásokban is. Legjobban a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a jelkészletével egyeztethetőek, amelyet megtalálunk a szkíta, szarmata, hun, avar és honfoglaló magyar leleteken is. A jelen cikkben egy hieroglifikus olvasatot is közreadok a szirmiumi érem mondatjeléről. Egyúttal e mondat néhány párhuzamát is bemutatom a hun és avar nyelvemlékek közül. 
 

1/a. ábra. A szirmiumi ezüstérem két oldala



1/b. ábra. Párhuzamos éremkép egy gepidának minősített éremről



1/c. ábra. A szirmiumi ezüstérem jelmontázsának központi része



 
1/d. ábra. A feje tetejéről a talpára állított részlet a szirmiumi ezüstérem jelmontázsának keretéből



Az érem jelei

Az érem hátoldalán lévő szójelek jellegzetes képszerű montázst alkotnak, amelyet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak neveztem el. E képszerű ábrázolási konvenciók az ősvallás legfontosabb elméleti tételeinek illusztrálására születtek meg és maradtak fenn évezredeken át. 


Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció

Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció az a jelekből alkotott kép, amelyben egy fát ábrázoló istenjelkép tartja a fölötte lévő égboltot. A szirmiumi kereszt nem csak az Isten jelképe, hanem a világfáé is. A kereszt alatt lévő Lyukó hieroglifa a hunok és az avarok istenének nevét, vagy jelzőjét rögzíti. A kereszt fölötti Óg hieroglifa pedig az égbolt ívét ábrázolja (feltehetően az égisten nevét, az ogur népek ősének, az Ószövetségben is említett Óg úrnak a nevét rögzíti).  
 


2/a. ábra. A szirmiumi jelmontázs elolvasható mondatában az Istennel azonos fa olvasata: Lyukó dana "Lyukó isten", az égbolt ívét pedig felette a székely írás "o/ó" (Óg "ég") jelével azonos hieroglifa ábrázolja





2/b. ábra. A pécsi székesegyház világfát ábrázoló, Szent László korabeli faragványán a szirmiumi jelmontázs elolvasható mondatának párhuzama látható, mert itt is egy (Egy ős alakban elolvasható) istenjelkép tartja a székely írás "o/ó" (Óg) jelével azonosítható eget 




Lyukó istent említő mondatjelek



3/a. ábra. Meroving boglár Lyukó ős ten országa olvasatú égig érő fája (balra) és a "meroving" hieroglifák magyar megfelelői (jobbra, fentről lefele): a "ly" (Lyukó) rovásbetű, valamint az ős, a ten és az ország hieroglifa





3/b. ábra. Itáliai longobárd korong a magyar hieroglifákkal írt Lyukó a szabírok őse mondat jeleivel (balra) és a nekik megfelelő székely "ly" (lyuk/Lyukó), "tprus" (tapar us "szabír ős"), valamint "us" (ős) jelek (jobbra)

 

 


 3/c. ábra. A hieroglifákból összeállított zamárdi avar hajfonatkorong (fotógrafika, középen), a korongot alkotó avar jelek fentről lefelé: a nagy hieroglifa és a Lyukó ősúr mondatjel (balra), valamint az avar jeleknek megfelelő székely "n", "ly", "us" és "s" rovásjelek (jobbra) 


Jegyzetek

(1) Željko Demo így ismerteti a leletet: "Egy, a 6. század második feléből származó ezüst korai bizánci érmecsoportra jellemző, hogy az előlapon egy szárnyas mellszobor látható, a fej körül dicsfénygyűrűvel, a hátlapon pedig egy nagy kereszt ábrázolása félkörrel (dicsfény vagy kupolás ív / cibórium, tabernákulum, baldachin) és egy körrel az alján (Ádám feje vagy Krisztus sírja), mindkét oldalán egy-egy kis kereszttel. Az előlapon található névtelen szárnyas mellszobrot gyöngyökből készült szegély, a hátlapon pedig a három keresztből álló csoportot stilizált fenyőágakból készült koszorú díszíti. A leírt érmék egyediek és semmilyen analógiát nem mutatnak a korszakuk pénzverdéiben. Az előlapon látható szárnyas mellszobrot régen egy angyal alakjaként ismerték fel, először névtelenül, később Mihály arkangyalként azonosították, míg a hátlapon látható három kereszt képét először a langobard Klef király monogramjának tekintették, és csak a közelmúltban tekintették Krisztus Golgotán/Kálvárián történő keresztre feszítésének jelenetét erősen leegyszerűsített ábrázolásnak. Az előlap és a hátlap keresztényesítése az Angyal/Golgota típusú pénzverés erőteljes „nem monetáris” jellegére utal (amelyet az első lelőhelyek szerint is említenek: a Kranj-Rifnik csoport), míg ezeknek a képeknek az apotropa jellege arra késztette őket, hogy isteni és amulett célokat is szolgáljanak. Valószínű tehát, hogy az Angyal/Golgota típusú érmét különleges körülmények között és egy helyi közösség igényeire verték, egyik oldalán Mihály arkangyalt, a mennyei sereg vezetőjét, Bizánc védelmezőjét és a konstantinápolyi császárt ábrázolva (Angyal – előlap), másrészt Krisztus halál feletti diadalát hangsúlyozva dogmatikai értelemben (Golgota – hátlap). E pénzérme numizmatikai jellemzői és alapvető jellemzői megegyeznek a sirmiumi pénzverde gepida pénzverméivel, amelyeket Kunimund királyuk uralkodása alatt (kb. 560–567) és II. Jusztinusz bizánci császár (565–578) uralkodásának első éveiben vertek. Ebben az időszakban az 567-es év különösen fontos volt Bizánc és a Pannonia Sirmiensisben élő helyi gepida-román közösség számára, amikor a gepida langobardok elleni háborúban bekövetkezett összeomlása után közvetlenül a bizánci hadsereg elfoglalta Sirmiumot. Közvetlenül ezután, 568 tavaszán a bizánci katonai parancsnok (Bonus) kénytelen volt ellenállni Sirmium hónapokig tartó avar ostromának, de végül sikerült megvédenie a várost. Ilyen különleges körülmények között a bizánci közigazgatás Angyal/Golgota típusú pénzérméket verett (a Kranj-Rifnik csoport)"


Irodalom

Željko Demo: Retorika svetih slika na srebrnom novcu Sirmija (numizmatika u arheologiji i vice versa) // Szentképek retorikája Sirmium ezüstérmén (Numizmatikai régészet vagy fordítva)Élet és halál a középkorban és a kora újkorban, 5. Nemzetközi Középkori Régészeti Konferencia, Zágráb, 2018. június 6-7. Asseria 15-16 (2019-327-2022), 2019-37-2022 Zadar. [cro // eng] - sajtó előtti verzió

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest 

Varga Géza (2019): A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése