Az MTA apanázsának csökkentése és a magyar címer elemeinek hun eredete

A Pesti Srácok cikkének írója fontosnak tarthatja a kormányzat és az MTA között az apanázs-csökkentés ügyében  kialakult vita során az egyik fél, a magyar értelmiség becsületesebb többsége által folyamatosan bírált MTA álláspontjának ismételgetését. A kormányzat véleménye nem szerepel ilyen súllyal a cikkben, ezért a féloldalasra sikerült érvrendszert megpróbáljuk kiegyensúlyozni, alátámasztandó a célszerű kormányzati törekvéseket. A helyzet illusztrálására alkalmasnak látszik a magyar címer kettős keresztjének és hármas halmának esete is, mert ez bizonyítja, hogy az MTA egy nemzeti szempontból fontos kérdésben indokolatlanul el van maradva a szakmai kívánalmaktól és lehetőségektől.

Az akadémikus "tudomány" ugyanis a világosi fegyverletétel és a rákosista terror légkörében túlerőre jutott őstörténeti hazugságokat (az ősgeszta meséjét, a hun-magyar nem azonosság tételét, a székely írás és a címer hieroglifáinak idegenektől való származtatását stb-t) próbálja meg tudományként eladni ma is. S mindezt - ahogy azt Móriczka elképzeli - közpénzen szeretné tovább folytatni. Nem tartjuk támogathatónak az MTA ez irányú elképzeléseit, mert az akadémikus "tudomány" által a magyar jelkincs terén végzett tudatpusztítást ideje lenne végre abbahagyni.  

1/a. ábra. A szárazdi avar szíjvég "ország" jele, a hármas halmot ma is az államcímerünkben őrizzük, az akadémikus áltudomány mégis idegenből származónak mondja a címerünk kettős keresztet hordozó hármas halmát és a többi hieroglifikus szöveggel egyetemben nem hajlandó írásemlékként kezelni, mert a magyar szójelek létének elismerése cáfolná a székely írás végső soron sémi eredeztetéséről kitalált és száz éve a köztudatba sulykolt téveszméket

1/b. ábra. A szárazdi avar szíjvég az Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész országa) mondatot hordozza, az írásemlék szerkezete rokon a magyar címer hármas halma és kettős keresztje által alkotott Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondat szerkezetével 

1/c. ábra. Az avar eredetű Gizella-kincs turulos fibulájának kettős keresztje és hármas halma az Istennel azonos égig érő fát idézi, akitől a királyi hatalom származik, az olvasata: Egy országa

1/d. ábra. Tiszavárkonyi avar kettős kereszt és hármas halom

Ami előnytelen ennek az MTA-nak, az a haza javát szolgálhatja

Lovász Lászlónak a Pesti Srácok cikkében idézett véleménye szerint az MTA számára előnytelen, hogy a jövőben külső szempontok közvetlenül érvényesülhetnek abban, milyen kutatások folynak az akadémiai intézetekben. Ugyanakkor nagyon sok fog múlni azon, hogy a miniszter hogyan él a törvény által számára biztosított lehetőségekkel.

2. ábra. A csempeszkopácsi Árpád-kori templom kapubélletének Isten országa olvasatú mondatjele

Amennyiben "külső szempont" alatt a független magyar értelmiség évszázados szakmai kritikáját érthetjük, akkor örvendünk neki, ha az MTA-t jelenleg uraló magyar- és tudományellenes klikk számára előnytelennek fog bizonyulni ez a kormányzati lépés. Az eddigiek alapján szükségesnek látszik egy olyan finomságú intés az MTA urainak, hogy a fal adja a másikat. Ez az "előnytelen" ama reményt ébreszti bennünk, hogy kevesebb pénz jut majd a tudomány köpenyében előadott akadémikus téveszme-terjesztés finanszírozására is. Kell már végre valami reménysugár ennek a sokat szenvedett nemzetnek, el kell jönnie egy jobb világnak, amikor a képünkbe gúnyolódók legalább nem a mi pénzünkön fogják ezt megtenni.

3. ábra. Az avar eredetű Gizella-kincs Ragyogó, nagy ország olvasatú mondatjele, miközben folyik a vita a hunok és az avarok nyelvi hovatartozásáról, senki sem veszi a fáradságot és a szaktudást a múzeumok polcain százszámra heverő rövid hieroglifikus avarhun szövegek elolvasására - pedig ezek némelyike nyelvet bizonyít

A nemzeti tudomány feladata a címer eredeztetése

Az MTA elnöke szerint vannak olyan kutatások, amelyeket “más nem fog helyettünk elvégezni”, közéjük sorolva a speciálisan magyar, néprajzi vagy irodalmi témák tudományos feldolgozását. Egyetértünk vele és ideje lenne, hogy a maradék pénzükön mi indíthassunk (egy végre becsületes) kutatást például a magyar címer hieroglifáinak megértése és eredeztetése végett!

4. ábra. A sumer khur "ország, hegy" (L366) szójelnek nem csak a formája, és a jelentése, hanem a hangalakja is megjelenik az ország és orom szavaink tövében, az akadémikus "tudomány" azonban inkább elharapja a nyelvét, mintsem ezt a tényt elismerje

A magyar címer a több évezredes hun-magyar kultúra terméke és kifejezése. A címer eredetének kérdésében közzé kellene végre tenni a szakmailag megalapozott, a címerünk páratlan jelentőségéhez méltó magyar álláspontot is a nemzet és a világ okulására. Nyilvánvaló, hogy ez az MTA nem képviseli a tényeket a nemzeti címerünk kettős keresztjének és hármas halmának származását illetően sem. Ezért - egyetértve az elnök úrral - nekünk kell kidolgoznunk a választ: az MTA urai helyett a becsületes és szakszerű magyar értelmiségnek.

5. ábra. A Ten országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondatjel a hegyen álló, Istennel azonos égig érő fa ábrázolása a Szent István felesége, Gizella királynő által készíttetett koronázó palástról, amelybe a hun eredetű dinasztia szokásos, uralmat legitimáló jelképeit hímezték

6. ábra. A magyar koronázási palást képszerkezetének vezérlő gondolata az Istennel azonos Tejutat (égig érő fát) jelképező kettős kereszt, amely évezredeken keresztül volt az égbe vezető út szimbóluma

7. ábra. A koronázó palást kettős keresztjének függőleges szára az égbe vezető út jelképe, amit a mellette sorakozó magas és kő hieroglifák erősítenek meg, a magas kő ugyanis a lépcsős toronytemplom neve volt, amelyen a táltos képletesen az égbe ment az ősvallási szertartásokon, balra a kínai írás "magasba vezető út" jele, jobbra a székely írás "m" (magas) jele 

8. ábra. A csornai hun szíjvég Magasságos Ak köve (mai magyarsággal: magasságos Heraklész köve) olvasatú mondata is azt igazolja, hogy a palást jelképrendszere hun eredetű (mert ott is szerepelnek a magas és a kő hieroglifák), a lépcsőkkel ellátott (fogazott) hullámvonal az égi patak jelképe - azaz lényegében ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint a palást képszerkezetének tengelye: miszerint a Tejút a magasba vezető út

A hangoztatott akadémikus álláspont szerint a hármas halom eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. Senki sem említette az MTA berkeiben, hogy ezt a lebegéstől való magyar tartózkodást a sumer és kínai jelkészlettel is rokonítani lehet, mert a kínai wang "uralkodó", meg a sumer nun "herceg" szójelben lévő kettős kereszt is hegyen áll. 

Inkább előadták az akadémikus blöfföt a lebegést elkerülni kívánó sajátos magyar tulajdonságról. Ezt a mellébeszélést a magyarul jól csak gimnazista korában megtanuló Kumorovitz Bernát szerzetestanár képviselte.  Nem említette, hogy a kettős kereszt és a hármas halom avarhun eredetű és elolvasható, mert az ehhez szükséges adatokat és megfontolásokat nem ismerte, vagy nem akarta ismerni.

9. ábra. A szombathelyi Iseum területén kiásott római kori, Lyukó ten országa olvasatú veretet a múzeum igazgatója az ígérete ellenére sem hajlandó véleményezni

Ismert az akadémikus "tudomány" rovásundora. A szombathelyi Iseum egyik régésze kijelenthette, hogy "értse meg, ebben a múzeumban senkit sem érdekel a rovásírás". Sándor Klára pedig komolynak tűnő tudományos folyóiratban adhatta közre, hogy nem tudja, miért kell ezzel az írással egyáltalán foglalkozni. 

10. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható Ragyogó ország mondatjel

Ezért némi joggal gondoljuk azt, hogy ez a "tudós" társaság jövőre sem fogja kutatni a magyar címer jeleinek eredetét, s ha más tisztázná helyettük, akkor azt letagadják, meghazudtolják és elhallgatják. Továbbra sem ismerik el a magyar címer olvasható voltát (a hunok által is használt magyar hieroglif írás létét) és a címer avarhun eredetét.  

11. ábra. A Szergej Botalov által közölt ogur/szabír csaton a Nagy ország mondatjel olvasható, azaz a sztyeppi magyarok számára természetes volt a hármas halom alakú szójel használata

12. ábra. A Magyar Királyság jelképe a halmokon álló kettős kereszt volt (balra), amely egy ismert uralmi jelkép volt, például a rokonsági körébe tartozott a kínai írás wang "uralkodó" jele (jobbra), ami azzal lehet összefüggésben, hogy az első kínai dinasztia, a Xia az Árpádházhoz hasonlóan hun volt 

13. ábra. Szarvasvadászatot ábrázoló pliszkai sziklarajz részlete a méltóságjelölők helyén (a fején) viselt hegyen álló kettős kereszttel, a bolgár dinasztia is hun eredetű volt, a jelképeivel egyetemben

A fentiek alapján belátható, hogy a magyar címer hármas halma és kettős keresztje hun eredetű, amit az Attilától származó magyar uralkodóház a legnagyobb természetességgel használt tovább a kereszténység felvétele után is. A címerünk elemeiről általánosan hangoztatott és Kumorovitz Bernát nevével fémjelezhető akadémikus magyarázatot, mint egy komolyan nem vehető magyar- és tudományellenes téveszmét, ideje lenne a "tudományos" szakirodalomban is, meg a bulvársajtóban is lomtárba helyezettnek tekinteni. 

14. ábra. Kubánvidéki hun kettős kereszt, az ágain madarak ülnek, mert az égig érő fáról van szó, a tövénél pedig kecskefejeket látunk, mert a szarv az Ószövetség szerint is "király" jelentésű, a hettita hieroglif írásban pedig a tar szójele (vö. akkád sar "király", magyar szár "növényi szár, király", obi-ugor Tórem, magyar Teremtő!) 

Ilyen és hasonló kérdések sora maradt tisztázatlan, mert az MTA urainak nem a kutatásuk lehetett fontos, hanem a hun-magyar azonosság tagadása, a magyarság degradálása. Indokolt lenne ezért a magyar címer eredetéről hangoztatott nézetek megrostálása, ami aligha fog menni a magyar hieroglif írás kérdéskörének tisztázása nélkül. Félreértés azonban ne essék! Nem a kutatás szabadságát kell korlátozni, hanem a közpénzen folytatott hazudozás létező gyakorlatát.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu