Egy cucuteni edény jeleinek olvasata

A cucuteni kultúra Costestiben fellelt (a késő neolitikumba, vagy a korai bronzkorba, Kr. e. 3500-3000 közé sorolható) edényének 1. ábrán látható fényképét Kristin Bugda tette közzé a világhálón. A The Thracian Chronicles and Ancient World csoportban 2025. 06. 21-én találkoztam vele (1). E cikkben az edényen lévő szó- és mondatjeleket olvasom el a kőkori eredetű, az ősvallás jelrendszereként szolgáló magyar hieroglif írás szójeleivel. Ezt a nemrég felfedezett írásrendszert 2017-ben írtam le. 

1. ábra. A cucuteni kultúra Costestiben előkerült edényének díszítése elolvasható szó- és mondatjelekből áll

Az edény hasán lévő jelek felső sorában a Bél szár (mai magyarságal: Bél úr) mondat ismétlődik. Az alsó sorban a Ragyogó Ak ten (mai magyarsággal: Ragyogó Heraklész tengely/isten), valamint a Dana zsendül és a Föld hieroglifa váltják egymást. Kérdés, hogy ezeket egy mondatba lehet-e szerkeszteni?

Minden vallás három részből áll: elméletből, szertartásból és jelekből. Ezen a cucuteni edényen az ősvallás mondatait olvashatjuk. Az edényen a magyar hieroglif írás szójelei láthatók, amelyek több tízezer éven keresztül rögzítették az eredetileg közel egységes kőkori ősvallás legfontosabb fohászait. A jelkészlet és a szövegek a sztyeppi civilizáció konzervativizmusának köszönhetően napjainkig megőrződtek például a magyar hímes tojásokon (4/b. ábra). 

2/a. ábra. A cucuteni edény szövegének felső sorában a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondat ismétlődik, az X alakú hieroglifa Bél fiúisten, a függőleges vonal pedig a szár "úr" szójele

A Bél szár "Bél úr" mondat többek között megjelenik a jánoshidai avar tűtartón és a Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen talált honfoglalás kori tűtartón is (2/b. ábra). 

2/b. ábra. Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrű a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondattal

3. ábra. A cucuteni edény szövegének alsó sorából a Föld hieroglifa

4/a. ábra. A cucuteni edény szövegének alsó sorából a világfát ábrázoló Ragyogó Ak ten (mai magyarsággal: Ragyogó Heraklész tengely/isten) ligatúra, az ábra jobb oldalán lentről felfele a székely írás "r", Ak és "t" rovásjele látható 

4/b. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a hieroglifikus Ragyogó Jóma szár (mai magyarsággal: "Ragyogó Jóma úr") mondattal

A 4/b. ábra azt illusztrálja, hogy a cucuteni edényen és a magyar hímes tojáson egységesen (oldalra kiálló ágként) használják a ragyogó hieroglifát a Tejút (világfa, égi folyó vagy magas kő) jelképes ábrázolásain. A hímes tojás hieroglifái az ábra bal oldali oszlopában láthatók, az olvasatuk fentről lefele: Ragyogó Jóma szár (mai magyarsággal: Ragyogó Jóma úr). A hieroglifáknak megfelelő székely "r", "j", "m" és "sz" rovásbetűk az ábra jobb oszlopában láthatók.

5/a. ábra. A cucuteni edény szövegének alsó sorából a Dana zsen (mai magyarsággal: Dana zsendül "feltámad, újjászületik") ligatúra, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "d" és "zs" rovásjele 

A cucuteni edény 5/a. ábrán látható Dana zsen mondatjele keretbe van foglalva. Ez a keret önmagában a lyuk, Lyukó hieroglifa, a Tejút hasadékának rajza. Ezt a jelet - a 3. ábrán lévő Föld jelhez hasonlóan - feltehetően nem kell hasznosítani a kiejtés során. E hasadékban kel karácsonykor a Nap. A Dana zsen mondat a napisten újjászületésének pillanatát rögzíti. A cucuteni edényen és a nagyszentmiklósi kincsen is változatlanul fennmaradt mondatjel e vallásos képzet és a hozzá tartozó jelkészlet időtállóságát tanúsítja (5/b. ábra). 

5/b. ábra. Dana zsen (Dana a zsenge "feltámadó") olvasatú, bekarikázott hieroglifikus mondatjel rajza Friedrich Klára nyomán a nagyszentmiklósi kincsről

6. ábra. A costesti edény és a székely írás jeleinek összehasonlító táblázata

Jegyzetek

(1) Archaeological Site of Costesti IV, Romania

The Cucuteni-Trypillia settlement of Costesti IV was extensively studied by Vsevolod Marchevici in 1973-1974 during the preparation for the Stanca-Costesti Hydroelectric Power Plant on the Prut River in the Râ ezcani district. 

Located on a rocky ridge, the site featured a complex defensive system of three ditches and earthworks. Researchers identified the remains of 25 dwellings, with residents constructing artificial platforms on the sloped terrain to elevate their homes. These platforms involved soil removal and redistribution, with additional stabilization techniques using stones in some areas.

Artifacts discovered in the houses indicated specialized handicraft activities, including weaving tools such as weights. The dwellings varied in size from 5-10 m by 4.5-5.5 m and included circular features interpreted as altars. Ovens were present on the lower levels, with some homes featuring storage areas for grain.

Excavations at Costesti IV, dating to the late Neolithic and early Bronze Age (approximately 3500-3000 BC), yielded a wealth of material, including flint tools, bone and horn implements, and ceramics. The pottery suggests a late stage of cultivation, with similarities to Branzeni III-Giganca. Decorative elements often depicted feminine figures, fertility rituals, and animal representations, while anthropomorphic figures were found in both realistic and semi-realistic styles.

Credit: Agentia Natională Arheologică

Irodalom 

Friedrich Klára (2015): A Nagyszentmiklósi Kincs megfejtési kísérlete, A megfejtések könyve, Budapest 

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest 

Varga Géza (2020): Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrűjének hieroglifái

Varga Géza (2021): Fehér Bence jánoshidai avar Baszjad Izüt mondata

Varga Géza (2022): A nagyszentmiklósi kincs újonnan felfedezett hieroglifikus mondatjelei

Varga Géza

Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a