2022. június 12., vasárnap

Janurik Tamás bottal köszönt

Janurik Tamás (1) professzor úrnak köszönhetően egy nagy, bár felemás megtiszteltetésben volt részem. Írt egy válaszcikket A lyuk és a tyúk esete a szkíta-hun-székely-magyar főistennel címmel az academia.edu hasábjain. Ebben az Egy paziriki szkíta csodalény hieroglifái cím alatt 2020 május 12-én közzétett blogbejegyzésem állításait vitatta (2). A professzor úr ugyanis egy cikksorozatot ír, amelyben a dilettáns nézetekkel próbál leszámolni s most én kerültem sorra (3). A párbeszédünket az academia.edu hasábjain 500 ember olvasta, amivel Janurik Tamás - szándékával ellentétben - hozzájárult a kutatási eredményeim népszerűsítéséhez. A vita érdekesebb részleteit korábban már közzétettem a Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n c. cikkemben. Itt csak összegzem az összegzendőket.



1. ábra. A paziriki szkíta csodalény ábrázolása nem természethű, mert nem egy létező élőlény, hanem egy ősvallási szereplő ábrázolására törekedtek s az ősvallási gondolat kifejezése érdekében telezsúfolták elolvasható hieroglifákkal

Kritikusom így mutatja be a cikkemet: "A VG módszer lényege: vizuális jelek ( O ) logikai értelmezése, az alakjuk alapján valamilyen jóval későbbi kor való írásjelekkel való azonosítása N LY N, majd az akrofónia fordított felhasználásával az írásjelhez önkényes szóalakok kapcsolása: NAGY LYUKÓ NAGY, és ebből a kis törzsenként, nemzetségekként nagyon is eltérő hiedelmeket mutató természeti vallások helyett egy közös (magyar) ősvallás tévtanának a hangoztatása. Egy színesre felépített álomvilág, nincs semmilyen valóságalapja. Ezért ütközik a szerző állandóan falakba, mert a nézetei tudományos igazolását várná el."




5. ábra. A szimmetrikus szöveg egyik lehetséges olvasata: Nagyságos Lyukó a nagy, előfordulhat az is, hogy kétszer olvasható el (jobb, vagy bal szélről középre) a Nagyságos Lyukó mondat (jobbra a szkíta nagy és Lyukó szójelekkel rokon székely "n" és "ly" betűk)


Erre a következő választ kapta: "Kedves Tamás! Lehet, hogy paródiát tud írni. Tudományos igényű cáfolatot azonban nem. A tudományos igényű értékelés ugyanis a megismétlésen alapul. Ahhoz azonban meg kellene ismernie a cáfolni kívánt tételt. Maga meg erre nem vállalkozott sohasem. Ezért nem tud két értelmes bekezdést sem leírni a munkámról. Az írásjelek vizuálisak, ezek értelmezése nem lehet hiba. Az alakjuk alapján joggal ismerem fel őket, tárom fel a képi tartalmukat, lévén ezek egykori képjelek utódai. Ennek megfelelően (a formai azonosításnak köszönhetően) tudjuk ma is elolvasni a latin betűket. Pedig azok is vannak már vagy 2000 évesek. Tehát a jelhasonlóságra és a régiségre való hivatkozása komolytalan. Az akrofónia fordított irányú felhasználása nem önkényes, hanem tudományos igényű. Hiszen éppen maga írja, hogy "ly"-vel csak a "lyuk" szó kezdődik. Ha én mondom, akkor önkényes? Ha maga mondja, akkor igaz? Vicc. A vallásos hiedelmek ma eltérhetnek, de most is vannak egyező vallásos tételek. Például nagy területeken hiszik azt, hogy az istenek az égben laknak. Miért kell ezt letagadnia? Nem érdemes. Csak magát teszi vele hiteltelenné. Mindössze a gondolkodásra képtelen, ostoba, hazug és rest alakok ellenállását tapasztalom.

Van ugyanakkor másfajta elismerés is. Például az Élet és Irodalom (szakemberek javaslata alapján) a hét nyelvészeti könyvének választotta a legutóbbi kötetemet. Amit maga el sem olvasott. Nem várom el a nézeteim tudományos igazolását senkitől. Azt én már megírtam a köteteimben. S ugyan mit számítana az, hogy néhány magához hasonló "tudós" megveregeti-e a vállamat? A tudományos igényű bizonyítás nem népszavazás kérdése."



6. ábra. A Gizella-kincs turulos fibuláján több mondatnyi hieroglifikus szöveg olvasható, a termékenység szervére, a kloákanyílásra a Lyukó ten ("Lyukó az isten", "Lyukó az élet") mondatot írták

Janurik Tamás: "A legfőbb gondom, hogy a különböző tárgyak látványos díszítő elemeit önkényes (sosem bizonyított ) szójeleknek értelmezi."

Varga Géza: "Érdektelen, hogy egy írásjel díszes-e, vagy sem. Vannak díszítő céllal alkalmazott írások. Nyelvész nem véthet ekkorát. Erről a döglött lóról már le kellene szállnia, mert nevetségessé teszi vele magát. Az érdekes egyedül, hogy elolvasható-e a "díszítés". Az általam olvasott szójelek nem puszta díszek s ezt két dolog is bizonyítja: formailag hasonlóak a székely jelekhez, az olvasatuk pedig logikus és értelmes szöveget ad."

A "díszítő elemek" szójel voltát és a jelentésüket több oldalról közelítem meg és bizonyítom. Például a képi tartalom feltárásával, a hasonló alakú antik szójelek segítségével, a vonatkozó ősvallási tételek ismeretében. Figyelembe veendő az íráshordozó kiképzése. Jelentősége lehet annak, hogy a zoomorf ábrázoláson hol helyezték el a jelet. Ha pl. a ten jelet a madár kloákanyílása körül rajzolt Lyukó jelre tették, akkor nyilvánvaló volt, hogy a ten jel életet jelentett. Jelentősége lehetett a lemez peremvonalának, a korsón lévő lyuk jelhez való viszonyának stb. Nem csak a jel, hanem a környezete is tanulmányozandó. Mindezekről beszámolok a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Aki vette a fáradságot az elolvasására és a megfelelő értelmi képességekkel is rendelkezik, annak ez már ismert tény.

Megkaptam még a fentebbi összegzés mellé az alábbi jelzőket is Janurik Tamástól és társaitól: sarlatán, szemét, troll, demens, abszurd, idióta, semmi tudományos. Nyilván nem gondoltak rá, hogy ez a jelzőosztogatás nem tudományos igényű érvelés, hanem a mezőn legelésző barmok eszköztárával egyenértékű.

A beszélgetés végén Janurik Tamás sértődöttnek mutatkozik: "Mindezért kár volt végigsértegetni a teljes tudományos világot". Természetesen erről szó sincs. Egyrészt mert nem sértegettem végig a teljes "tudományos világot". Másrészt pedig találkoztam már a tudomány képviselői között okos és becsületes emberekkel is, akikről csak a legnagyobb elismerés hangján érdemes szólni (4).

A professzor úr talán egy másik világot tartana megfelelőnek a jelenlegi helyett. Amelyikben az öt évtizedes munka árán elért felfedezésemre annak elolvasása és megértése nélkül is kioszthatja a sarlatán jelzőt. Én pedig ezt szó nélkül elfogadnám minden szakmai és etikai nullától. Nos, a világ nem ilyen és remélhetőleg nem is ebbe az irányba fejlődik.


Jegyzetek

(1) Janurik Tamás Mátyás (Szarvas, 1938. augusztus 20. –) magyar és uráli összehasonlító nyelvész, informatikus, a nyelvtudományok kandidátusa, a Kecskeméti Főiskola professor emeritusa, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának nyugalmazott főiskolai tanára.

(2) Ezzel igazolta azt az álláspontomat, hogy tudományos igényű vitát nem szükséges tudományos fórumnak becézett finnugrista kivégzőfalak előtt lefolytatni. Alkalmas terepe lehet a tudományos vitának az internet, vagy akár egy közönséges blog is.  Az elméleti kérdések iránt érzéketlenek ugyan lenézik a blogokat és a hasonló internetes fórumokat, a tudományos vita módszertana azonban semmi különbséget nem tesz ezek között. Nem a fórum jellege, hanem a vitában résztvevők adatainak és érveinek értéke dönti el a vitát.

Vásáry István üzente Fehér Bencének a közelmúltban, hogy a jánoshidai avar tűtartóról közzétett magyar nyelvű olvasatával majd akkor fognak foglalkozni, ha azt tudományos fórumon fogja előterjeszteni. 

Az, hogy Janurik Tamás most felvette az akadémikus "tudomány" arcába vágott kesztyűmet, alapjaiban cáfolja Vásáry István tudományellenes megközelítését. Annak a jele ez az apró eltérés a tudományos vita lehetséges színteréről, hogy a finnugrizmus napjai meg vannak számolva. Nincs és nem is lehet  egységes és alapos érvrendszerük a kritika elhárítására, lévén az alapállásuk eleve ingoványra épített. Egységesen alkalmazható eljárásnak megmaradt számukra a jelzőosztogatás, amit akár a kocsmai hangoskodásokból és a magyargyilkoló szamuelysta, meg titóista különítmények szókészletéből is örökölhettek. 

(3) Janurik Tamás írja: "Ha kis időt szakítana arra, hogy áttekintené az Academia.edu-n azokat a "tudománynépszerűsítő" írásaimat, ami a különböző fantazmagóriák (sumer, etruszk, gyökelmélet, magyar ősnyelv stb.) "méltatásával" foglalkozik, akkor látná, hogy az ezekkel való foglalkozásom csak azt a cél szolgálja, hogy mások számára világossá tegyem ezeknek az állításoknak a képtelen, tudománytalan volt."

Ez is azt bizonyítja, hogy a professzor úr eleve egy finnugrista prekoncepcióval kezdett a cikkem értékelésébe. A "szakma" ugyanis az elmúlt évszázadban (a könyvkiadás monopóliumával és a mindenkori megszállókkal a háta mögött) kidolgozott egy magyar- és tudományellenes védekezési eljárást a kritikával szemben. Ennek legerősebb "érve" a cenzúra és a jelzőosztogatás volt. Ez utóbbi lejárt szavatosságú módszerre épült Janurik Tamás kritikája is.

Idővel kiderült, hogy a könyveimet és a közel 2000 cikkem nagy részét el sem olvashatta, az álláspontom bizonyítékait fel sem mérhette a professzor úr. Eleve csak hamis vádakra és jelzőosztogatásra alapozta a dolgozatát, ami jobb helyeken nem számít tudományos igényű alapozásnak.

(4) Például Götz László, Érdy Miklós és Szabó István Mihály érdemes a kiemelt tiszteletünkre. Igaz, hogy ők már nincsenek közöttünk.


Irodalom

Varga Géza: Vásáry István észre sem vette, hogy elszólta magát


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.


Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Tubay Tiziano találgatja, miért maradt ki a nikolsburgi ábécé az OSZK nyelvemlék-kiállításából



Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...



Őrségi szállás (fészbuk csoport)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése