Az Obrusánszky Borbála által közzétett mongóliai sziklarajzokon elolvasható szövegeket ismertetve eljutottam az 1. ábrán lévő fényképhez. Ezen a jelek meghökkentő módon szétszórva helyezkednek el. Amin nem feltétlenül érdemes fennakadnunk, mert az írásjeleket nem mindig rendezték sorokba. Az emberiség kb. Kr. e. 5000 táján fedezte fel a sorokat. Azt megelőzően a jelek képszerűen (ábrázolási konvenciók, azaz ősvallási jelentőségű képek alkotóelemeként), vagy különböző szempontoknak megfelelve szétszórtan helyezkedtek el a rendelkezésre álló felületen (miként a térképeken ma is előfordul ez). Nem tehetjük félre az itt látható és a hasonló előfordulásokat arra hivatkozva, hogy a latin írás nem ilyen sorvezetést használ. Ezzel a régmúltra vonatkozó információk jelentős részéről mondanánk le. Az alább láthatóhoz hasonló hun kori írásemlékek sorozatának tanulmányozásával lehet tisztázni, hogy hun eleink miképpen használták a jeleiket.
Dorzs, Dugarin - Novgorodova, Eleonóra Afanaszjevna: Petroglifü Mongolii, Ulan-Bator, 1975., Izdat, Insztitut Isztorii Akademii Nauk Mongolszkoj Narodnoj Reszpubliki
Obrusánszky Borbála: Jamaani us hun sziklarajzok és nemzetségjelek. Khovd, Mongólia (Rock painting and tamgas of the Asian Huns in Mongolia) (youtube videó)
Varga Géza: Hun íráshasználatra utaló körülmények, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001., 152. oldal
Varga Géza: Magyar mondatok az Obrusánszky Borbála által fényképezett mongóliai sziklarajzokon
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése