Szentpéteri József írja a Mala Perescsepinói (poltavai) kincsről az Ifjúkori feljegyzések az Ermitázs egy különleges kiállítási vitrinjéről. Mala Perescsepino, 1912 - az úgynevezett "poltavai kincs" tulajdonjelei c. dolgozatában:
"1912. június 12-én (szerdán) Fodor Gyerkacs bojtárfiú lába alatt beszakadt a föld Oroszországban, a Poltavai Kormányzóság Konsztantinográdi kerület Malaja Perescsepina községének határában, a falu szélén. Az első aranyedény megtalálása után barátja, Ivan Madzsar segítségével még több tárgyat előkotort, majd híre kelt a dolognak, és másnap a falu apraja-nagyja elkezdte a szakszerűnek éppen nem mondható rablóásatást. ...
Ezután azonban már az archeológusok is észbe kaptak, és a Cári Régészeti Bizottság képviselője, N. Makarenko is elkezdett vizsgálódni. Az eredmény ismert: összesen mintegy 800 tárgy(töredék) került múzeumba, és mindmáig ez a kelet-európai népvándorlás korának leggazdagabb kincslelete (hogy csak a durva számszaki adatokat említsük: súlyát tekintve mintegy 25 kg arany- és 50 kg ezüsttárgy alkotja az Ermitázs teljes mértékben még azóta sem feldolgozott leletanyagát). Mindenesetre ma már ott tartunk, hogy ez a temetkezés Kuvrat kán, az egykori Magna Bulgária leggazdagabb uralkodójával azonosítható. Erre nemcsak az a körülmény utal, hogy a beszakadt föld alapján egy üreg lehetett a felszín alatt, hanem az is, hogy ez a hallatlan menynyiségű melléklet (eredetileg kb. félezer darab tárgy) el sem fért volna egy kisméretű gödörben. S hogy nem csupán kincsleletről van szó, ahogyan ezt a pompás leletegyüttest sokáig számon tartották, ahhoz legyen elégséges kiindulópont az a csupán szóban elhangzott adat, hogy Ivan Madzsar jó fél évszázad múltán határozottan csontokra (is) emlékezett, amelyek végül nem kerültek be a hivatalos feljegyzésekbe, tudományos feldolgozásokba."
1. ábra. A Poltava mellett, Mala Perescsepinón megtalált kincs egyik lelete az Ős úr mondattal (középen), a lelet ős és sar "úr" hieroglifái (balra, fentről lefele) és a hieroglifáknak megfelelő székely ős szójel és "s" betű (jobbra) (fotógrafika)
A kincslelet 1. ábrán látható darabjának jó párhuzama akad a Keszthely-kultúra leletei között (2. ábra).
A kincsleletet Kovrat/Kürt bolgár uralkodó hagyatékának (ha csontok is voltak az üregben, akkor a sírjának) tekintik a benne talált három pecsétgyűrű szövege alapján (3. ábra). A wikipedia vonatkozó szócikke azonban Langó Péter nemrég megjelent kötetére hivatkozva azt állítja, hogy a gyűrűkön lévő feliratoknak más olvasata is lehetséges. Olekszij V. Komar ukrán régész szerint a lelet és köre valójában a VII. század második felére keltezhető korai kazár időszak hagyatéka.
Kovrat/Kürt onogur-bolgár uralkodó volt a Dulo nemzetségből a VII. században. Őt tekintik az onogur-bolgár birodalom alapítójának. Az onogur név hungarian, venger stb. változatait ma is népnévként használják ránk az idegen népek. A Dulo nemzetség neve kétségtelenül azonos a magyar krónikákban említett Dula alán fejedelem nevével és a magyar gyula címmel is. Kovrat/Kürt a 630 táján lezajlott sikeres lázadása (a szabírok avarellenes függetlenségi harca) következtében Bizáncra támaszkodva megalakította a Fekete-tengertől északra eső területen az onogur-bolgár birodalmat (Jordanes az onogur és a szabír népnevet felváltva használja ugyanazon hun-utód népre). Egyesek szerint a lázadás egybekapcsolható a szintén ez időben zajlott pannóniai lázadással is, amelynak célja a megürült kagáni szék betöltése volt.
Kovrat/Kürt Bizáncban nevelkedett, ahol patríciusi rangra emelkedett és meg is keresztelkedett. Negyedik fia, Kuber, Pannoniába vándorolt és az avar kagán fennhatóságát elismerve ott telepedett le. Kuber neve azonosítható Csaba királyfi nevével és a szabír népnévvel (a Csaba név nem egyetlen személy neve, hanem az Attila halálától Baján fellépéséig uralkodó szabír dinasztia uralkodóinak és örököseiknek méltóságneve). Egyesek Kovrat nevét sejtik a horvát (croat) népnév mögött is.
Szabó Károlyra hivatkozva írja a Pallas Lexikon, hogy a Kovrat nevet Kurtnak kellhet ejteni, azonosítható lehet továbbá a Kürt törzsnevünkkel, meg a kuturgur népnévvel is.
A bolgárokat hun eredetű, vagy hunok vezette keveréknépnek tekintik. A hunok a hieroglifikus emlékeik alapján magyarul beszéltek, az emlegetett óbolgár (bolgár-török) nyelv létezéséről ugyanakkor gyakorlatilag nincs biztos adatunk.
A korai kazárok azonosak a szabír (és onogur) nevet viselő magyarokkal, ezért nevezik őket szabírnak is, meg kazárnak is egyes források. Ezért mondják el a muszlim források az "igazi kazárok" nyelvéről, hogy az nem hasonlít sem az iráni, sem a török, sem semmilyen más nép nyelvére.
Bármelyik magyarázat helyes (akár bolgár, akár kazár leletről van szó), mindegyik esetben természetes magyar hieroglifikus szöveg felbukkanása a leleteken. A fentiek alapján ezért nem is meglepő az 1. ábrán látható Mala Perescsepinói lelet magyar hieroglifákkal írt Ős úr mondata (1. ábra) és annak párhuzama a Keszthely-kultúra anyagában (2. ábra).
3. ábra. A Mala Perescsepinói kincslelet három pecsétgyűrűje, amelyeken esetleg Kovrat neve olvasható el, vagy valami más
Irodalom
Szentpéteri József: Ifjúkori feljegyzések az Ermitázs egy különleges kiállítási vitrinjéről. Mala Perescsepino, 1912 - az úgynevezett "poltavai kincs" tulajdonjelei
Langó Péter: Turulok és Árpádok, 2017.
Kurt(курт) означава вълк и няма нищо общо със смесените турци! Българите не са смесен народ, но комунистическата ни власт написа в учебниците ни, че сме смесени и друли лъжи. Следствие на вносното доктринално управление на България, българите сме най-бързо изчезващият етнос в Европа.
VálaszTörlésKurt = В Л К
Kedves Katerinafire!
TörlésAmit írtál, annak semmi köze a cikkem lényegéhez! Ebben ugyanis egy előkerült hieroglifikus szöveget olvastam el. Ezt semmilyen módon nem tudod cáfolni, mert adottak a jelek és adott az olvasatuk is. Tessék ezt tudomásul venni, vagy - ha el tudja - olvassa el másik írással és másik nyelven! Köszönöm a hozzászólást!