A Magyar Néprajzi Múzeum cserépkiállításán napjainkban látható az alábbi azték edény, amelyen a magyar hieroglif írás segítségével a Ragyogj nagy jó Szár (mai magyarsággal: Ragyogj nagy jó Úr) mondat olvasható (1. ábra). Illik hozzátennem, hogy semmi okunk azt gondolni, miszerint az aztékok pontosan ugyanezt a hangalakot olvasták ki ezekből a jelekből. Aki ismeri a magyar nyelvtörténetet, a jeleinket és az indián nyelveket, az szabadon javíthatja a hangzást, vagy akár a jelentést is - ha van rá ok. A nyelvészek számára azonban - az eddigiek alapján - a finnugrista pártfegyelem tilhatja az indián-magyar nyelvrokonság (a rokonságszerű nyelvi jelenségek) tárgyalását és az ősvallási kötődésű magyar szójelek eredetének kutatását. Ebből következően nem remélhetjük, hogy a nyelvtudomány egyhamar le fog tenni az asztalra ennél jobb olvasatot.
1. ábra. Azték edény a hieroglifikus Ragyogj nagy jó Szár (mai magyarsággal: Ragyogj nagy jó Úr) mondattal (középen), az azték ragyogó, nagy, jó és szár "úr" hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "n", "j" és "sz" rovásjelek (jobbra)
Az azték edény felső részén van a Ragyogj nagyságos jó olvasatú "eget tartó folyó" ábrázolási konvenció, az alsó részén pedig a szár "úr" hieroglifák sora.
Eurázsiai edényeken alakult ki és figyelhető meg egy szokás, amiről a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be. E szerint az archaikus díszítésű edényeknek a Teremtés helyszínét (az Ararát körüli Édent) és a Teremtőt kell ábrázolnia, megneveznie, vagy jelképeznie. E követelménynek a bemutatott azték váza megfelel. A felső részén a Ragyogj nagyságos úr olvasatú "eget tartó folyó" ábrázolási konvenció (szembőlnézeti világmodell) is az Istennel azonos Tejútat ábrázolja. Ebből a ragyogj hieroglifák folyamatos sort alkotnak az égbolt ívével párhuzamosan. Az edény alján lévő szár "úr" jelek pedig az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) ábrázolásai és az Isten megnevezései. Kétségtelen, hogy az indiánok ősei ezt az ősvallási kötődésű ábrázolási hagyományt Eurázsiából hozták, amint a székely rovásjelekkel (a magyar hieroglif írás szójeleivel) azonosítható jeleiket is.
2. ábra. Veleméri világmodell Varga Sándor fazekas hagyatékából (egy festett láda közepéről), ahol a sarkokban az "eget tartó folyó" rajza olvasható Nagyságos Jó alakban, ugyanazokkal a jelekkel, mint amelyeket fentebb az azték edényen is láthattunk
3/b. ábra. A nagybaracska - kisbaracskai török kori ezüst övcsatrész karélyos peremén ismétlődő, Nagy ég alakban elolvasható szembőlnézeti világmodell csak abban tér el az azték edényen lévő párhuzamtól, hogy itt az eget tartó, a Tejuttal azonos Istent égig érő fa képében ábrázolják
4. ábra. A zamárdi temetőből előkerült avar szíjvég részlete a Nagy jó sar (mai magyarsággal Nagy jó úr) olvasatú szembőlnézeti világmodellel ("eget tartó folyó" ábrázolási konvencióval), nagyon hasonló az azték edényen is láthatóhoz, az égbolt ívét ez esetben is a ragyogó hieroglifák csoportjai kísérik
Az azték edényen prehun eredetű szójelek szerepelnek. Ezek alapján bizonyos nyelvi-ősvallási következtetéseket is meg lehet fogalmazni. Például az aztékok is használhatták az égre a "nagy" jelzőt (ha az égboltot a "nagy" jelentésű hieroglifával jelölték).
5. ábra. A hun hatást tükröző frank világmodell közepén a Lyukó hieroglifa a napisten jele, négy sarkán pedig egy-egy "eget tartó folyó" ábrázolási konvenció utal a Tejútra
Irodalom
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése