2026. március 21., szombat

Magyarul elolvasható Nagyságos Ten úr mondatjel az Indusvölgyi kultúrából

Bevezetés

E cikk témája az Indus-völgyi kultúra egyik mondatjele Sheorajporból (1) (1/a. ábra). Az Indus-völgyi mondatjelet Srinivasan Kalyanaraman tette közzé Az Indus kori írás három professzionális névjegykártyája, a Sarasvati civilizációé, kb. Kr. e. 3-2. évezred, a fémmegmunkálást jelképezi c. írásában. A három szójelből álló ligatúra mindegyik jele azonosítható magyar szójelekkel. A hasonló egyezések a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján nem a véletlennek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők. Ezért az Indus-völgyi (Sarasvati) ligatúra elolvasását joggal kísérelhetjük meg a 90-es években rekonstruált magyar szójelekkel és magyarul. A vizsgált Indus-völgyi ligatúrának pontos párhuzama ismert a BMAC kultúrából, amelynek területén a magyar Árpádházi dinasztia genomja kialakult (1/b. ábra) és akad honfoglalás kori magyar megfelelője is (1/c. ábra). 





1/a. ábra. Nagy ten sar (mai magyarsággal: Nagyságos isteni úr) olvasatú Indus-völgyi mondatjel Sheorajpurból (Kr. e. III-II. évezred)




1/b. ábra. Az Árpádház genomjának szülőföldje, a baktriai BMAC kultúra is hátrahagyott egy hasonló kb. 4500 éves idolt, amely pontosan úgy olvasható el, mint az Indus-völgyi mondatjel, a hasonlóság a nyilvánvaló etnokulturális kapcsolat, vagy azonosság bizonyítéka



1/c. ábra. Az Indus-völgyi mondatjel megfelelői a kiszombori honfoglalás kori fémtöredéken



A Sheorajpor-i mondatjel összetevői

Az Indus-völgyi ligatúra alsó része, az idol két lába, a székely írás "s" (sar "sarok, úr") jelével azonos. Az Istennel azonos világoszlop tövét, a világhegyet ábrázoló szójelet megtaláljuk már a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között is. A világszerte ismert jelet használták a magyarul beszélő hunok, avarok és honfoglaló magyarok is (2. ábra).


2. ábra. A berzétemonostori avar szíjvég alsó jele a sar "sarok, úr" hieroglifa, amelyik itt szintén a ten "élet, isten" szójellel társul (2)



Az Indus-völgyi mondatjel középrésze, a székely írás Istennel azonos világfát ábrázoló ten "élet, isten" hieroglifája. Ez a ten szójel szerepel a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között is, de használták a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is (3. ábra).



3. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján a Lyukó ten országa "Lyukó isten országa" mondatban a ten "élet, isten" szójel az "ország" jelentésű hármas halom társaságában szerepel, mindkét hieroglifa megtalálható az Indus-völgyi írásban is 


Az Indus-völgyi ligatúra tetején a székely írásnak az égbolt ívét ábrázoló "n" (nagy) hieroglifája látható. Az Indus-völgyi mondatjel többi összetevőjéhez hasonlóan ez a szójel is szerepel a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között. Megtaláljuk a lomovátovói (sztyeppi hun) kultúra egyik leletén is e nagy szójelet, ahol szintén az égboltot ábrázolja az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióban (4. ábra).



4. ábra. A lomovátovói (sztyeppi hun) kultúra csatja a magyar hieroglifákkal írt Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) mondattal (fotógrafika P. D. Golgyina rajza nyomán)



Az Indus-völgyi ligatúra olvasata

A teljes olvasat fentről lefele mai magyarsággal: Nagyságos Ten úr vagy Nagyságos isten(i) úr. A fenti írásemlékek egyértelművé teszik, hogy az Indus-völgyi mondatjel az égboltot alátámasztó, Istennel azonos világfa elolvasható ábrázolása. Ugyanezeket az adatokat a 2024-ben - rovológiai és etikai alultápláltság miatt - eredménytelenül lezajlott világfa vita résztvevői is ismerhették. Ám az akadémikus "tudomány" képviselőit a körültekintésben és a megfelelő következtetések levonásában napjainkig korlátozza egy finnugrista szemellenző. 


Az írásemlék jelentősége

Az Indus-völgyi kultúra írásának legalább 40 jele azonosítható a székely írás (pontosabban annak szójeleket alkalmazó előzménye, a magyar hieroglif írás) jeleivel. Az utóbbi időben - az érdekes tudományos feladat és a megfejtőknek kitűzött díjak miatt - sorra jelennek meg az Indus írás megfejtését bejelentő, vagy azt célzó írások. Ezek szerzői általában egy bronzöntő kultúrának tulajdonítják az Indus írás használatát. Igen sok ismert írásrendszerrel vetik össze az Indus írás jeleit, ám ezek között sohasem fordul elő a székely írás, vagy annak a közelmúltban felfedezett előzménye, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás. E nemzetközi szinten tapasztalható mellőzés a rovológiai téren valójában nem is létező magyarországi akadémikus kutatásnak a világosi fegyverletételt követően kialakult és napjainkig fennmaradt magyar- és tudományellenes alapállásának köszönhető. Ha egyáltalán foglalkoznak a nemzeti írásunk eredeztetését illető legfontosabb kérdésekkel, akkor jellemzően csak valótlanságokat próbálnak megetetni a magyar és a külföldi közönséggel. Ezért az Indus írás megfejtésére törekvőknek az eszébe sem jut a magyar írás léte és kapcsolatrendszere, pedig az eddigi eredmények alapján ennek ismerete megkerülhetetlen segítséget jelent az Indus írás és általában az írás eredetének megértésekor. 


A szabír szerep

Az a bronzöntő nép ugyanis, amelyiknek az Indus kultúra felvirágzását köszönhetjük, a jelek alapján feltehetően ugyanaz a szabír nép volt, amelyik a kb. 12 000 éves Göbekli Tepén előkerült, magyarul elolvasható három írásemléket is ránk hagyta. Ezen írásemlékek egyikében ugyanis felbukkan a szabír népnév, amely a magyarok régi neve volt Bíborbanszületett Konstantin szerint (a népnév nála szavartü aszfalü alakban őrződött meg). Ebből következően a szabírok voltak azok, akik a neolitikus forradalom során a magyar hieroglif írás közel 50 jelét a korábbi jelhasználatra felülrétegezték. Ez történt a Kárpát-Balkán-Itália térségben, valamint az innen Koreáig húzódó sztyeppe övezetben, sőt Amerikában is. Ezt az etnokulturális folyamatot jelzik a szabír ős olvasatú mondatjel előfordulásai az etruszk területektől Amerikáig. Később a Kárpát-Balkán térségből indult hódító útjára a bronzöntés tudománya, ami a Kaukázus vidék érintésével eljutott Indiába és Kínába is. Az Altájból továbbmenő Szejma Turbino kereskedelmi útvonal eredményezte aztán ama kereskedelmi telepek és népek megszületését, amelyekből idővel az uráli nyelvcsalád deszkamodelljét íróasztal mellett összeeszkábálták. 



2. ábra. A BMAC kultúra a magyar Árpád ház genomjának szülőföldje



A baktriai BMAC kultúra azon útvonalak mentén alakult ki, amelyek a bronzművességet Európa és a Kaukázus felől Kína és India felé elterjesztették. Baktriában született meg a magyar Árpád dinasztia genomja is. Ez a terület időben és térben közel van az Indus-völgyi (Harappa) kultúrához, amely kb. 40 magyarazonos jelet használt (2. ábra). Hasonló közelségben található a presumér Tepe Yahya is, ahol 20 magyarazonos jel volt használatban. Ezek olyan szempontok, amelyek indokolják a magyar őstörténet korai szakaszainak újragondolását és kiegészítését. 

Az ősvallási eredetű magyar jelkészlet és a véle összefüggő állameszme is kimutathatóan kötődik e tájhoz és korhoz (3). Ezért van meg mindkét jelrendszerben az államcímerünket meghatározó  hármas halom, a kettős kereszt és az Árpádsávok megfelelője.

A székely jelkészlet végén, tehát az időben legkésőbb ide sorolt jelek között megtalálható "u" és "v" rovásbetű is a fentebb vázolt történetről tanúskodik. A 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók során ugyanis azt állapítottuk meg, hogy az "u" és a "v" rovásbetűk eredetileg egy fém félkészöntvényt ábrázoló szójelből alakultak ki egy szóhasadás során. Az eredeti szó hangzása közel állt a hurri (másik nevükön szabír) ushu "réz" és hurri alapozású örmény waske "vas" szóhoz, amely mai magyarsággal az őskő szónak, a meterorvas nevének felelt meg. Ez az egy tőről fakadt két jel adja a magyarázatát annak, hogy miért hasonlít egymásra a székely írás valamint nyomában a latin írás U és V betűje. 

Alátámasztja e történeti magyarázatot Szentkatolnai Bálint Gábornak a tamil-magyar nyelvi kapcsolatokra vonatkozó következtetés- és adatsora is. 

Ám nem csak a magyar őstörténetre nézve hasznos e kor és terület kutatása. Ugyanígy célszerű figyelembe vennie a magyar hieroglif írás kb. 40 szójelét az Indus-völgyi írás megfejtésére vállalkozóknak is.  



Jegyzet

(1) Sheorajpur Uttar Pradesh állam Kanpur Dehat körzetében van, egy történelmileg jelentős régióban a termékeny Gangesz-síkságon.

(2) A 2. ábrán látható berzétemonostori szíjvégen a világfa a kövekből rakott, magas kő olvasatú égboltot középen támasztja alá. A jelmontázs olvasata: Sar isten magas köve (mai magyarsággal: Úristen magas köve). Az ábra jobb oldalán a megfelelő székely jelek: középen lentről felfele az "s" (sar), ten és ős (Sar isten, mai magyarsággal: Úristen), ettől balra az "m" magas, jobbra pedig a kő hieroglifa.

(3) A magyar állameszme Indus-völgyi összefüggéseit illusztrálja a magyar államcímer hármas halmának, kettős keresztjének és az árpádsávoknak a párhuzama az Indus-völgyi jelkészletben. Az ábrázolási konvenciók közös gondolati tartalma (például a turul és a fiúisten azonosítása) is a világnézet közös gyökereiről tájékoztat. Ezek részletes tárgyalása azonban túlmegy e cikk feladatain.

 

Irodalom

Neparáczky Endre (2020): Az Árpád-ház archeogenetikai vizsgálatának sarokpontja, Magyarságkutató Intézet

Srinivasan Kalyanaraman (2026): Az Indus kori írás három professzionális névjegykártyája, a Sarasvati civilizációé, kb. Kr. e. 3-2. évezred, a fémmegmunkálást jelképezi (academia.edu)

Szentkatolnai Bálint Gábor (1888): A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja 

Szentkatolnai Bálint Gábor: A magyar nyelv Dél-Indiában; Szentkatolnai Bálint Gábor tamil-magyar szóegyeztető szótárát mai magyar nyelvezetre igazította és az ismertető fejezeteket írta Tharan-Trieb Marianne; Fríg, Pilisszentiván, 2008.

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2018): Sumér-magyar jelpárhuzamok

Varga Géza (2018): Lyukó Ten országa mondat a kunbábonyi avar kagán csatján


Varga Géza (2019): Közel harminc magyargyanús jel a sumért megelőző Tepe Yahja-i jelkészletben

Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok

Varga Géza (2024): A berzétemonostori avar szíjvég hieroglifikus Magasságos úristen köve mondata

Varga Géza (2025): Göbekli Tepe írásemlékeinek olvasata


Varga Géza: Világfa vita








A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén. 




dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)