Beofsics György hívta fel a figyelmemet egy ismert, Göbekli Tepe lelőhelyen előkerült írásemlék új magyarázatára, amelyért itt is köszönetet mondok. A kérdéses felirat az 1. ábra jobb oldalán látható az általam korábban közölt formájában, a megfelelő magyar jelek társaságában. Azt kérdezte a levélíró, hogy egyetértek-e ezzel a magyarázattal:
"Irving Finkel – az ókori nyelvek tudósa és a British Museum régóta dolgozó kurátora, akit a mezopotámiai történelem és ékírás terén szerzett szakértelméről ismernek – úgy véli, hogy ez a Göbekli Tepéből származó tárgy a legkorábbi írásforma bizonyítéka, amely körülbelül 11 600 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Úgy véli, hogy ez a „kígyót, stilizált emberi fejet és madarat ábrázoló, a fazekasság előtti neolitikus kőplakett” egy szerződések aláírására használt bélyegző."
A Göbekli Tepén előkerültek közül eddig három szöveget sikerült elolvasnom (1. és 2. ábra).
2. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves faragványain már megtalálható a H-hoz hasonló napjelkép (a székely írás "R" betűjének megfelelője) a két székely "n" betűhöz hasonló szójel között, a három jelből álló szimmetrikus írásemlék olvasata középről jobbra, vagy balra indulva egyaránt: Nagyságos Rá
Irving Finkelnek akár igaza is lehet abban, hogy ez a tárgy egy bélyegző. Használhattak ilyet a bőr, vagy a textilek díszítésére, a világnézet, vagy a tulajdonjog jelzésére. Jelvénynek mondanám inkább, de a két használati lehetőség nem zárja ki egymást. Az kétségtelen, hogy ez az egyik legkorábbi írásforma bizonyítéka. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ez az írásemlék egy sor hasonlóval egyetemben jól elolvasható a magyar hieroglif írás segítségével. Ez a magyar hieroglifikus írás már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Amerikáig. Nem ez a legkorábbi írásemléke, mert van a ránk maradt és elolvasott szövegek között 40 000 éves is. Ezzel a felirattal korábban már foglalkoztam és a magyar jelekkel való egyezéseit is bemutattam (Varga/2017/414), 2018-ban pedig az olvasatát is közreadtam. Ez az olvasat jobbról balra haladva: Égi zsendülő "újjászülető, feltámadó" folyó. A Tejútra utal, amelyet a régiek az Istennel azonosítottak és amelynek hasadékában karácsonykor a Nap felkel. Mivel ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, ezt a napisten újjászületésének tekintették. A 2. ábrán lévő szöveg alapján a napistent feltehetően Rá-nak nevezték.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése