Balanesti dák fibula magyar szöveggel

A balanesti (Olt megye) dák fibula képét az Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából c. kiállítási katalógusban tette közzé a debreceni Déry Múzeum (1. ábra). A katalógusban olvasható rövid leírás szerint ez egy nőt ábrázoló fibula, amit feltehetően a dúsan bondorodó haja alapján határoztak meg. Ennek ellentmondani látszik, hogy a fibulán ábrázolt alak mintha bajszot és szakállt is viselne. A haja pedig nem az aktuális női divatot követi, hanem a hieroglifikus istenábrázolások szokását, miszerint az isten képének szent jelekből kell állnia. A kőkori eredetű ősvallás e célra a magyar hieroglif írást, a székely írás előzményét használta. Ezért találunk a Pireneusoktól Amerikáig olyan istenábrázolásokat, amelyeken székely jelek megfelelői vannak. Ezen az istenábrázoláson is jelek sorát lehet azonosítani, közte éppen a hajának fodraiban. Közülük a legérdekesebb a szemöldökén és az orrán ábrázolt ten "élet, isten" hieroglifa, mert ezt Eurázsiában és Amerikában is széles körben felhasználták az Isten jelölésére (1 - 7. ábra). 

1. ábra. A balanesti dák fibula ten hieroglifával

2. ábra. Párthus függő antropomorf istenábrázolással és az Isten (ős + ten) szóval

.

3. ábra. Maja cserépidol ten hieroglifával

4. ábra. A hunokhoz köthető  lomovátovói kultúra egyik antropomorf leletén a két nagy méretű jel olvasata: Ős ten (mai magyarsággal: Isten) 

5. ábra. ábra. Mükénéi istennő idol (középen), a mükénéi hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely ten "élet, isten", Ak "patak, Heraklész", "r" (ragyogó), "sz" (szár "növényi szár, úr/úrnő") és "zs" (zsenge "újjászületik, feltámad, zsendül") rovásjelek, az olvasata lentről felfele mai magyarsággal: Úrnőnk, a ragyogó Ak (is)tennő zsendül "újjászületik"

6. ábra. Egy latmoszi (anatóliai) sziklarajz Ten őskő sar, mai magyarsággal: Őskő úr(is)ten olvasatú részlete (Jak Yakar és Peschlow nyomán), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás ten "élet, isten" szójele, "u" (ushu "őskő, réz") és "s" (sar "sarok, úr") jele

7. ábra. A kőrézkori jelhasználatot (az arcra tett ten jelet) szinte a modern kor küszöbéig megőrizte egy Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (fotógrafika)

Irodalom

Dani János - Rodica Oantá-Marghitu szerkesztők (2017): Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából, Aurul si argintul antic al Romániei, Déri Múzeum, Debrecen

Varga Géza (2019): Az Isten szó előfordulása egy párthus istenábrázoláson

Varga Géza (2024): Indián antropomorf ábrázolások ten hieroglifával

Varga Géza (2026): Hieroglifikus és antropomorf istenábrázolások