Kuliffay Hanna tette közzé a fészbukon az alábbi párthus aranyozott ezüsttál fényképét, amelyen székely jelek megfelelői láthatók. Ezek az aranyozott jelek a párthus tálon nem betűk, hanem hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek, a magyar hieroglif írás jelei), amelyek az ősvallás számára fontos mondanivalót örökítenek meg. Ezt szolgálja az aranyozás, a képszerű és szimmetrikus jelszerkezet, valamint a szent jelek használata is. Az eddig megismert hieroglifikus szövegek alapján a tulipánszerű világfa istenjelkép, amiből következtethetően a hegyek fölötti pegazusok közül kiemelkedő három tulipán az isteni triász (1) jelképe lehet.
1. ábra. Párthus aranyozott ezüsttál pegazusok és hegyek fölött álló tulipánvirágos világfával, a kiemelt jelek olvasata fentről lefele: Ős ten zsen ország (mai magyarsággal: Isten zsendülő országa)
Az 1. ábra jobb szélén fentről lefelé a székely írás ős és ten hieroglifái, a "zs" (zsen, zsenge "feltámadó, újjászülető") szójele és a heraldika ország szójele látható.
Párthus tárgyakon más esetben is találtunk már a magyar hieroglif írás jeleivel írt magyarul elolvasható rövid, ősvallási vonatkozású szövegeket (2 - 6. ábra). A párthus dinasztiát megalapító Arszak "ország, uraság" nevével együtt ez arra utal, hogy a párthusok eredeti nyelve a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv volt. A párthusokra a görögök által alkalmazott aparnoi név az avar változatának tűnik s a magyar hieroglif írással írt magyar mondatokat ránk hagyó avarok ismételten a magyar nyelvűség gyanújába keveredtek már. Ugyanis olyan tömegesen megélték a magyar honfoglalást, hogy a mai magyar nyelvet akkor is ők határozták volna meg, ha a honfoglalók nem magyarul beszéltek volna. A honfoglaló magyarok azonban ugyanezt a hieroglif írást használták s azzal ugyanúgy magyar mondatokat rögzítettek, amint azt a párthusoknál és az avaroknál is tapasztaljuk.
2. ábra. Lyukó sar föld (mai magyarsággal: Lyukó úr földje) mondat egy párthus függőn
3. ábra. Párthus turul a Magasságos Lyukó köve mondattal
A 4. ábrán lévő hieroglifikus mondatok a busztrofedon sorvezetésnek köszönhetően ellenkező irányúak. A bal oldali mondat jobbról balra olvasva a jó sar (mai magyarsággal Jó úr) eredményt adja. A jobb szélen lévő mondat balról jobbra haladó olvasata: Lyukó a nagyon nagyon nagy, ragyogó sar "úr".
Az 1. ábrán lévő párthus ezüsttál többvirágú tulipánjának akad magyar tartalmi megfelelője az Érsekújvári kódex iniciáléjában (7. ábra) és a csempeszkopácsi templom freskóján is (8. ábra).
ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom freskójának virágcsokorra emlékeztető Atyaisten mondatjele a világfát idézi (az edényen az atya hieroglifa, a tulipán pedig az isten szójele)
Jegyzet
(1) Magyar isteni triász létére több adatból következtethetünk.
- Elsősorban az Anonymusnál fennmaradt Enedubeliánus vezérnév utal erre, amelyben az Enéh "anya", Du "Dana" és Bél istennevek azonosíthatók.
Közvetve ugyanerről árulkodnak más népek isteni triászának magyargyanús istennevei.
- Ilyen az ugariti isteni triász Él "élő", Anat "anya" és Baál "Bél" istennév sorozata.
- Nem különb az etruszk isteni triász Tin (ten "élet, isten"), Uni "Enéh, anya" és Herkle am. Heraklész (Ak "patak") névsora sem - az utóbbinak a neve a károknál Makar/Magor.
E fenti isteni triászok ama egykori népmozgásnak lehetnek a kultúra területén hátrahagyott maradékai, amelyik 7-8 000 évvel ezelőtt a Termékeny félhold területéről a Kárpát medencébe és Itáliába is elvitte a magyar hieroglif írást. A Kárpát medencében a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a Roska Márton által kiásott 7000 éves tordosi cserépdarab, Itáliában pedig egy Alba Longa-i etruszk halotti urna rövid szövege őrzi ezen etnokulturális hatás emlékét.
A többnemzetiségű Párthus Birodalomnak kinyilvánított állami vallása nem volt. Minden nép a maga hitét követte. A közös hieroglifikus jelhasználat (a háromvirágú tulipán alkalmazása) alapján azonban feltételezhető, hogy a kevés adatból éppen csak felsejlő magyar isteni triásznak volt megfelelője a párthusoknál.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2019): A csempeszkopácsi Árpád kori templom hieroglifikus mondatai
Varga Géza (2019): A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése