Bevezető
Az academia.edu hívta fel a figyememet V. Ivanišević, M. Kazanski, A. Mastykova, Les nécropoles de Viminacium à l’époque des Grandes Migrations (Monographies 22). Paris, Centre de Recherche d’Histoire et Civilisation de Byzance, 2006, 351 p. c. tanulmányára. Az ebben bemutatott II-IV. századi leleteken több magyar jelet és jelcsoportot találtam. Közülük olvasom el egy aranyozott ezüstfibula szövegét a magyar hieroglif írás segítségével (1. ábra).
A viminaciumi ezüstfibula
1. ábra. Viminaciumi aranyozott ezüstfibula, a futó szemlélőnek felkínált legfontosabb olvasatot az aranyozott jelek rögzítik: Ősi ragyogó ten
Az 1. ábrán látható viminaciumi aranyozott ezüstfibula hieroglifikus szövegének szójelei jól azonosíthatók a székely (rovás)jelekkel. Az ábra bal oldalán lentről felfele a fibula ős, ragyogó, szár "úr", ten "isten", nagy hieroglifái, legfelül a magas ragyogó kő ligatúra szójelei láthatók. Az ábra jobb szélén a székely írás ős szójele, "r" és "sz" betűi, ten szójele, "n" betűje, valamint legfelül az "m", "r" és "harmadik k" betűje látható. A legfontosabb jelek aranyozással vannak kiemelve. A mondatok alkotása ezek alapján többszintű olvasat lehetőségét kínálja, talán arra való tekintettel, hogy milyen távolról látjuk, vagy mennyire alaposan vesszük szemügyre a tárgyat.
- A legelső szint az aranyozott jelek elolvasása, ami az Ősi, ragyogó Ten mondatot eredményezi.
- A majdnem minden jelet felhasználó olvasat lentről felfele: Ősünk, a ragyogó sar, a ragyogó nagy ten, a magas ragyogó kő (mai magyarsággal: Ősünk, a ragyogó úr, a ragyogó nagy isten, a magas ragyogó kő).
- A teljes jelkészletet figyelembe vevő szövegbe bele lehet még szerkeszteni a Ragyogj/ragyogó/ragyogtál magas kő olvasatú világoszlop-modelleket is. Ezek a fibula alsó, felső, valamint jobb és bal "sarkán" láthatók (amiképpen az 5. ábrán lévő frank turulon is). Vélük együtt az olvasat több mondatossá válik és egy időben elhúzódó folyamatot (istenidéző szertartást) ír le.
A fibula jelei néhány jellegzetes szövegegységet (képszerű ligatúrát, jelmontázst, ábrázolási konvenciót) is alkotnak. Ilyen a fentebb említett istenidéző szertartás, a "magas kő" és az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció, valamint a négy sarokpontjával és isteni középpontjával jelentkező felülnézeti világmodell is. Ezek a magyar hieroglif írás sajátosságai.
Párhuzamok
A viminaciumi aranyozott ezüstfibula sajátosságainak egyike a magyar jelek használata. További jellegzetességet jelentenek a belőlük alkotott jelmontázsok (ligatúrák, ábrázolási konvenciók), amelyek egy-két mondat elolvasását teszik lehetővé. Ezeket ki lehet mutatni a Viminaciumhoz földrajzilag és időben közeli eszéki ezüstfibula (2. ábra), egy másik viminaciumi fibula (3. ábra) és a bojnai idolok (4. ábra) jelhasználatában, valamint távolabb is (5-7. ábra). Mindezeken a területeken érvényesülhetett a hun és avar hatás.
3. ábra. Vimiaciumi bronzfibula a Nagyon nagy magas kő, ragyogj, ragyogj, nagy, jó lyukó sar országa szöveggel (jobbról balra)
5. ábra. A panteista ősvallási világelképzelésről árulkodó frank turul világmodelljének négy pontján ugyanúgy megjelenik a sar(ok) hegyének ábrázolása, mint a viminaciumi fibulán
6. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, az alsó sorban láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók
7. ábra. III. Béla dénárja Szarvasról, a felülnézeti világmodell olvasata: Dana, a ragyogó magas kő ura
- A viminaciumi aranyozott ezüstfibula a négy sarokpontjával és isteni középpontjával jelentkező felülnézeti világmodell. A szakrális világ e rajza végső soron az 50 000 évvel ezelőtt létezett őshaza, az Éden térképére megy vissza. A világmodell az istenidéző szertartás kerete volt, mert az eredeti Teremtés színhelye az Ararát központú Éden lévén, azt kellett felidézni.
- A világmodell sarkai. A viminaciumi aranyozott ezüstfibula négy "sarkán" látható "magas kő" ábrázolási konvenció párhuzama a frank turul és az eszéki fibula (2. ábra) négy "sarkán" lévő sar(ok) hieroglifa (5. ábra), sőt a III. Béla dénárján olvasható négy magas kő jelpár is. Mindegyik tárgy a világot uraló istent idéző világmodell. A világmodell illusztrálásához pedig szükség volt a világ négy sarkának valamiféle - magas kő, vagy sar(ok) alakban elolvasható - ábrázolására. A fibula négy szögletén az ékkőből kialakított sar(ok) hieroglifa jelzi a Kaukázus, Zagrosz, Taurusz és Elburz hegységeket. E hegyek másik jele a magas kő jelpár. A sarokhegységekre utaló jelek párhuzamát a viminaciumi és az eszéki fibulákon egyaránt megtaláljuk. Az 5. ábrán lévő frank turulmadár (1) a magyar hieroglif írás jeleiből alkotott mondataival szintén egy világmodell, amely a madarat a világgal és a sarokhegyek között lévő Istennel azonosítja.
- A világmodell isteni középpontja. A viminaciumi aranyozott ezüstfibula, az eszéki fibula és a frank turul négy sarokpontja között egyaránt elolvasható az Isten szó. (1., 2. és 5. ábra).
- Eget tartó fa ábrázolási konvenció. A viminaciumi aranyozott ezüstfibulán a ten olvasatú égig érő fa tartja a nagy olvasatú égboltot (1. ábra). Az eszéki ezüstfibula felső részén kétszer is megjelenik az Úristen olvasatú fa által tartott égbolt képe (2. ábra). Az egyes számú bojnai idolon az Élő úr(is)ten, a hármas bojnai idolon pedig az Élő szabír ősúr olvasatú fa tartja az égboltot (4. ábra).
E felsorolt rovológiai jelenségek és párhuzamaik egy hieroglifikus íráskultúrával, lenyűgöző ötvösművészettel, ősvallási nézetrendszerrel és állameszmével rendelkező, magyarul beszélő népességről (a hun-avar-magyar azonosságról) tanúskodnak.
Jegyzetek
(1) Bálint Csanád vetette fel a kérdést a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, a gondolatgazdagságát illetően azonban visszafogottabb kötetében. László Gyulával és másokkal vitatkozván a rakamazi korong turuljáról felsóhajtott, hogy kellene végre egy ismertetőjel, amely megkülönböztetné a közönséges ragadozómadarak ábrázolását a turultól. Nos, Bálint Csanád - mint azt egy személyes beszélgetésünk során tanú előtt beismerte - nem ismerte a rovásírást, ezért nem tűnhetett fel neki a turulok ismertetőjele. A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás jelei szerepelnek rajtuk. E meghatározás használhatóságát egy sor turulábrázolás példája igazolja. E példák beilleszthetők a hun és avar ősvallási jelhasználatról - például a viminaciumi fibula kapcsán - megismert rendszerbe.
Irodalom
V. Ivanišević, M. Kazanski, A. Mastykova, Les nécropoles de Viminacium à l’époque des Grandes Migrations (Monographies 22). Paris, Centre de Recherche d’Histoire et Civilisation de Byzance, 2006, 351 p.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése