2023. február 4., szombat

Neolitikus magyar nyelvemlék került elő a Debrecen Tócóvölgy vasútszakaszon

7000 éves leletanyag is felszínre került a Debrecen−Füzesabony vasútvonal fejlesztése során - írja a magyarepitok.hu hasábjain (2023.01.26. 10:00) Kolinek Nóra. 2020. tavaszán kezdődött a 108-as, Debrecen−Füzesabony vasútvonal (1) korszerűsítése. A munka során – többek között – Debrecen és Tócóvölgy vasútállomások között a meglévő mellé egy második vágányt is építenek. A vasútvonal debreceni szakaszának korszerűsítése folyamán 2019. és 2021. között összesen öt lelőhelyen végeztek régészeti feltárást, illetve régészeti szakfelügyeletet a debreceni Déri Múzeum szakemberei Deák Rita régész vezetésével. 

A munka során számos régészeti jelentőségű tárgyat sikerült feltárni és megmenteni, miközben a vasútfejlesztés két, kiemelten védett régészeti lelőhelyet is érintett. A debreceni Lóskúti utcán található a Szántay- és a László-halom, melyek évszázada ismert őskori temetkezési helyek. A területek közül kiemelkedik a Tócóvölgy állomástól délre található, Debrecen-Lóskúti utca, László-halom déli lába elnevezésű lelőhely. A késő rézkori, közel 5000 éves temetkezési halmot a vasúti projekt nem érintette, körülötte azonban egy hektárnál is nagyobb, több korszakú (neolitikus, bronzkori és vaskori) lelőhely fekszik. 

Egy gödörből a László-halomnál is régebbi, közel 7000 éves neolitikus tárgyak kerültek napvilágra, amelyek a tervezett második sínpár alatt helyezkedtek el. A régészek pattintott vagy csiszolt kőeszközök, például obszidián kőpengék, állatcsontból készített tárgyak és kerámiatöredékek sorát találták a gödörben. Közülük említésre méltó egy csontból kialakított, vonalakkal, pontokkal és lyukakkal "díszített" (valójában jelekkel ellátott), feltehetően nyakban viselt, 7000 éves amulett is (1/a. és 1/b. ábra). A jelen cikkben e csontfüggő jeleit olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével.



1/a. ábra. A Debrecen Tócóvölgy lelőhelyen kiásott, Lyukó napistent megidéző neolitikus amulett jelei (fotógrafika, középen), az olvasata kb.: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Lyukó. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. 


Az 1/a. ábra bal oldalán a bronzkori ragyogó és lyuk/Lyukó hieroglifa olvasható (fentről lefele). Az ábra jobb szélén e bronzkori hieroglifák megfelelői és leszármazottai a székely írásban: az "r" és a "ly" rovásbetű. Ezek elrendezése a több más leletről is ismert istenidéző szertartási szövegkönyvek elrendezését követi. E párhuzamok köre igen széles, megtalálható egy példányuk az 531 táján a szabírhunok számára a mervi oázisban készített Szent Koronán is. E jelszerkezet jellemzője, hogy a ragyogó jelek egyik csoportja megelőzi, a másik csoportja pedig követi a közöttük megtalálható isten jelképét, megnevezését, vagy ábrázolását. Ez a jellegzetes hármas jelcsoportosítás megfelel az istenidéző szertartások szokásos rendjének. Ezeken kezdetben az Istent szólongatják a Ragyogj, ragyogj, ragyogj! szavakkal. A szertartás közepén megtörténik az epiphania, azaz megjelenik az Isten. Akit aztán a szertartás végén a Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál szavakkal búcsúztatnak. Mivel a neolitikus, sőt még az ókori szójeleknek is lehetett több jelentése (például, mert a szójelek nem jelölik a ragozást), érthető, hogy miért jelenik meg ugyanaz a hieroglifa a szertartás elején is, meg a végén is. 

A debreceni amulett megfelel a fenti ősvallási követelménynek. A ragyogó hieroglifák egyik csoportja a lyuk/Lyukó hieroglifa alatt, másik csoportja pedig felette található. E kis csonttárgy - néhány egyszerű jel megfelelő elhelyezése által  - megidézi az Istent, aminek köszönhetően alkalmassá vált viselőjének megóvására.  


1/b. ábra. A Debrecen-Tócóvölgy lelőhelyen kiásott neolitikus amulett egy ősvallási vonatkozású szójelekkel (hieroglifákkal) írt 7000 éves magyar nyelvemlék


A debreceni amuletten előfordul a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció is. Olyasfajta dupla jelzéssel (a jelentés megértését célzó törekvés túlbiztosításával) találkozunk ebben az esetben is, mint amilyennel a szobrok esetében gyakran találkozunk. E szobrokon ugyanis egyrészt felismerhetően szerepel maga az ábrázolt személy (például Kossuth apánk), másrészt a talapzatra rá is van írva a Kossuth név, nehogy bárki eltévessze. Ugyanez a helyzet Szent László szobrai esetében is. Itt a Szent Korona viselése miatt eleve egy magyar uralkodóra gondolhatunk, a kezében lévő bárd pedig magát Szent Lászlót azonosítja - mégis oda van írva a tapalzatra, hogy Szent László.  

A debreceni amulett esetében az általában kör, vagy körbe zárt pont alakú jel a lyuk/Lyukó szót rögzíti. Azonban az amulettet készítő bronzkori elődünk biztosra akart menni és - hogy a jelentést ne lehessen félreérteni - fúrt egy fizikai lyukat is a jel közepébe. 

Ezzel azonban elhatárolta a jelet az egyiptomi, a sumér és a kínai jelpárhuzamoktól is. Az egyiptomi hieroglif írásban ugyanis ez a jel napistent jelöli. A sumérben "kút, forrás", a kínaiban pedig "Nap" a szójel jelentése. Rokonságban lévő jelek, mert ugyanannak az istenképzetnek a különböző oldalait jelölik, azonban a közöttük lévő kis szemantikai eltérés lehetőséget ad a nyelv és az identitás azonosítására. Azzal tehát, hogy bronzkori elődünk fúrt egy lyukat a lyuk/Lyukó jel közepébe, nem csak a hieroglifa jelentését azonosította, hanem a magyar hieroglif írást (a magyar nyelvet, vagy egy magyarral rokon nyelvet) is. A középső jel nem szolgálhatta a tárgy rögzítését, mert arra (a nyakba való akasztásra) elegendő a tárgy felső részén lévő két kis lyuk is. A középen lévő nagyobb lyuk az Istent és a magyar nyelvet azonosítja. 

A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció előfordul a magyar nyelvet használó rokon népek hagyatékában (például a Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulájának kloákanyílásán) és a magyar népművészetben is (2 - 5. ábra).  



2. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján lévő turulmadár kloákanyílásán lévő Lyukó ten olvasatú ("Lyukó isten" és/vagy "Lyukó az élet" értelmű) mondatjel



3. ábra. A Noin Ula-i hun lelet egy lyuk/Lyukó hieroglifa, a közepén a magyar nyelvet azonosító fizikai lyukkal, a madarak éppen tojnak, ami a jel termékenységgel összefüggő jelentését emeli ki




4. ábra. A Szergej Botalov kötetében 2009-ben közölt kazahsztáni ogur-szabír jelvény (e cikk szerzőjének fotógrafikája), a lyuk/Lyukó jel közepén lévő fizikai lyuk a magyar nyelvet azonosítja 



5. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében a központi Lyukó jel (a korsó szája) adja a vizet, ez is a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció egyik - a magyar nyelvet azonosító - előfordulása



6. ábra. Hun eredetű meroving boglár (balra) a Lyukó isten országa mondata (középen), valamint a székely írás "ly", "us" (ős), meg "nt/tn" (ten) jelei és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)


Nem ez az egyetlen magyar nyelvemlék a bronzkori és a neolitikus Kárpát-medencéből. Ide tartozik a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a kerkabarabási neolitikus cserépdarab szövege, a tápióbicskei középső bronzkori aranykarpánt stb. is. A Kárpát-medencei őshonosságunkat joggal emlegető szerzők (pl. a Cser-Darai páros, meg Horvát-Lugossy Gábor) azonban - a "tudományos konszenzus" körében korántsem szokatlan szakmai és etikai hiányosságaik miatt - nem hivatkoznak az álláspontjukat a leginkább alátámasztó korabeli nyelvemlékekre.  


Jegyzetek

(1) Őszinte örömömre szolgál, hogy e debreceni lelet elolvasásáról számolhatok be. 1960 tájékán sokszor utaztam e vasútvonalon a debreceni Simonyi úti általános iskolám és szüleimnek a hortobágyi postahivatalban volt szolgálati lakása között. E debreceni iskolában adtam Rapcsák Károlyné kedves tanárom jövőbeli terveimet firtató kérdésére azt a választ, hogy történelemtanár leszek. Ám az ígéretemet azóta sem teljesítettem. Csupán remélhetem, hogy ezzel az olvasattal sikerült valamit törleszteni az adósságomból. 


Irodalom

Kolinek Nóra: 7000 éves leletanyag is felszínre került a Debrecen−Füzesabony vasútvonal fejlesztése során (magyarepitok.hu) 2023.01.26. 10:00

Varga Géza: Horváth-Lugossy Gábor féligazságai a hun-magyar azonosságról, Szent Mártonról és az őshonosságunkról

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Tápióbicskei középső bronzkori aranykarpánt hieroglifikus mondatokkal

Varga Géza: Újabb magyar nyelvű neolitikus írásemlék képét közli Bánffy Eszter a Kerka völgyéből

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje

Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron



Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei


Varga Géza: Joggal bírálja-e Fehér Bence az MTA rováskorpuszát?

Varga Géza: Nyelvemléknek tekinthetők-e a magyar hieroglifikus szövegek?










Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



1 megjegyzés:

  1. T. Igor Csaba:
    Van egy olyan érzésem, hogy Varga Géza megintcsak fején találta a szöget! Ráadásul, mivel amulettről van szó, még helyénvaló is a magyarázata!

    Varga Géza:
    Igazad van, kedves Csaba! Mit sem ér az olyan magyarázat, aminek lóg egy deszája. Vagy akár kettő is ...

    VálaszTörlés