Magyar hieroglifák az Édentől keletre

Az Ószövetség kétszer (a Teremtés könyve III. és IV. fejezetében) is említi, hogy a bűnbeesett embert a Teremtő kiűzte az Édentől keletre. Ma már tudjuk, hogy ez a rövid híradás a Föld benépesedésének, a Homo sapiens sapiens elterjedésének fontos adata, amely egy valóságos népmozgás emlékét őrízte meg. Az is tudott, hogy az Éden az Ararát tágabb környezetét jelenti (az ott élő örmények ezt tudják). Tehát amikor a cikk címében az Édentől Keletre meghatározás szerepel, azon általában a sztyeppéhez kötődő Közel Keletet értem. Az is világos, hogy kezdetben itt (az Éden területén, majd attól keletre) volt a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a szülőföldje (1). Amikor (100 és 50 ezer évvel ezelőtt) az Éden területén élő modern ember az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakának kezdetén (60-50 ezer évvel ezelőtt) több hullámban elvándorolt, vitte magával az ősírást. A keletre indulók azonban nem voltak olyan meztelenek és üres kezűek, mint azt Michelangelo freskója ábrázolja (1. ábra). A kutatásaim alapján volt a vállukon legalább egy tarisznya, amelyben a székely írás 20-50 jelét vitték magukkal a világ legtávolabbi pontjaira is (2). E benépesítési folyamatnak köszönhető, hogy már a kőkorban el volt terjedve a székely írás 20-50 jele a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredménye szerint ezek a jelhasonlóságok, amelyek a világ számos pontján szembetűnnek, a jelkészletek genetikai kapcsolatának köszönhetők. Erre rímel, hogy egyes nyelvészek szerint e kivándorlás során különült el a magyar nyelv. Genevieve Petzinger e széthurcolt jeleket találta meg a különböző kontinensek barlangjainak 10-40 ezer éves jelkészletében (például a 17 ausztrál jel közül 10 egyezik székely jelekkel). 


1. ábra. Kiűzetés az Édenből, ahol az Éden területét egy magyarszombatfai tál díszítése jelképezi, amely tál díszítése a székely írás "f" (Föld) jelének képszerű változata a négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) és a négy sarokhegység (Kaukázus, Elburz, Zagrosz, Taurusz) feltüntetésével


Az alább sorakozó linkek segítségével azon cikkeim érhetők el, amelyek a székely írásjelek közel-keleti párhuzamait mutatják be. Ezek a párhuzamok az ókorba vezetnek, de a jelek előzményei az idő még nagyobb mélységeiből valók. Nem kétséges, hogy az alábbi cikkekben egy nemzetközi jelszótár ismerhető meg. Ennek máig használt örököse a székely írás, meg a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlet. Ezt az örökséget azért őrízzük mi, magyarok, mert ez a saját jelkészletünk volt és maradt. Az őshazák sora mentén elszórt jelek a magyar nép őstörténetének tanúi. Ezt az őstörténetet napjainkban pontosítja a genetika. Mivel a gének nem rögzítik a nyelvet és az identitást, a különböző szakterületek között kialakult vita megoldását pillanatnyilag csak a százszámra rendelkezésünkre álló, de eddig el nem olvasott és nem is hasznosított hieroglifikus írásemlékek segíthetik.  


Tall i Bakun, Kr. e. 4000 Heraklész tiszteletének kezdetei




Baktriai amulett Kr. e. 2000 tájáról a "Lyukó dana földje" mondattal












A rovológia után a genetika is alátámasztja a hun-magyar azonosság hagyományát



Baktriai korong a "Jóságos Nap" mondattal Kr. e. 2000 tájáról










A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei














6500 éves jelhasználat az Árkosi P család gyűrűjén







Jegyzetek

(1) Azt, hogy a székely írás szülőföldje az Éden területén lehetett, két körülmény alapján állíthatom. 

Egyrészt abból, hogy a világszerte elterjedt mandalák az Éden jelekből alkotott térképei s ilyen térkép a székely írás "f" (Föld) jele is.

Másrészt abból, hogy a székely írás 5-20-50 jele a világ minden írás- és jelrendszerében megtalálható. A Nemetz Tiborral elvégzett valószínűségszámítás szerint e jelhasonlóságok nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők, ebből következően az írás monogenezissel, egyetlen központból való elterjedéssel keletkezett egy valaha volt közös őshazában. Ez az őshaza a közel-keleti Éden, amelynek térképe, a székely írás "f" (Föld) jele a világ minden táján megtalálható s amely őshaza létezéséről később a genetikusok is beszámoltak.

Egyfajta igazolása ennek Genevieve von Petzinger legutóbbi bejelentése is. Ő ugyanis végigjárta a kontinensek barlangjait és összegyűjtötte a barlangok falán talált jeleket (amelyek kb. fele mindenütt azonos a székely írás jeleivel). A von Petzinger által összegyűjtött barlangi jelek (amelyek közül azonban hiányoznak a Mas d' Azil barlang kavicsokra festett jelei) meglepően azonosak a világ minden táján. Ebből a szerző arra következtetett, hogy az írás korábban, még Afrikában keletkezett. Ez valóban lehetséges, ha kizárható az Éden jeleinek elkerülése Afrikába.

(2) Az őstörténetünket a bibliai hagyomány, valamint a korábbi történetírók, pl. Plinius alapján korszakoló és értékelő Bél Mátyásnak az volt a véleménye, hogy az írást már Ádám is ismerte. Álláspontja szerint az írás az Özönvíz során sem veszett el, mert Noé átmentette a következő korok embere számára. Ebből az ősírásból alakultak ki a különböző népek írásrendszerei. 

Érdekes, hogy ez a naiv kép mennyire azonos azzal, amit a különböző jel- és írásrendszerek megismerése és a székely írással való összehasonlításuk után manapság összeállíthatunk. A 15 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletnek 20 jele, a nagyjából ugyanakkor Amerikába vándorló indiánok őseinek kb. 30 jele azonos a székely írás jeleivel. Ezek a távoli (valamint a közbenső) jelkészletek - mint azt a matematikai valószínűségszámítás alapján tudjuk - nem a véletlennek, hanem a genetikai kapcsolatnak köszönhetően hasonlítanak egymásra. Ez pedig aligha magyarázható másképpen, mint hogy az Éden területén már létezett egy eredeti jelkészlet, amelyik szinte azonos volt a ma ismert székely írással s ez terjedt el az egész Földön. Ha pedig az Édenben már létezett a székely írás valamilyen előzménye, akkor az Édenből keletre kiűzött eleink is rendelkeztek ezzel a magyargyanús írással s annak nyomot kellett hagynia az Édentől keletre eső területeken is. E cikksorozatban ezeket a nyomokat szedem össze.


Irodalom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése