Genevieve von Petzinger a világ barlangjaiban található kőkori jeleket közölte nemrég. Megállapította, hogy az Európában talált 32 jel egy egységes jelrendszer részeit képezheti. E jeleket a modern ember még Afrikából hozhatta magával. Ezzel - a munkám ismerete nélkül - igazolta az elmúlt 50 évben a székely írás eredetének tisztázását célzó kutatásaim eredményét. Ugyanis az én felismerésemhez hasonló eredményre jutott. Az álláspontomat a köteteimben tettem közzé. E szerint a székely írás legalább 50 000 éves, a Közel-keleten létezett őshazában alakulhatott ki és már a kőkorban el volt terjedve 5-50 jele a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.
A jelen cikkben a kőkori, a székely és a csukcs jelkészletet összekötő 4 jel jelentésváltozásának kérdését vizsgálom (1. ábra).
1. ábra. A Genevieve von Petzinger által európai barlangokban talált kőkori lineáris jelcsoportot a csukcs szójelekkel és a székely jelekkel legalább 4 olyan jel (az isteni triász és a jó szójele) köti össze, amelyeknek ma is hasonló (vagy követhetően változó) a formája és a jelentése is, a táblázat utolsó oszlopában csak az "asszony" jele kínai
2. ábra. A Genevieve von Petzinger által európai barlangokban talált kőkori lineáris jelcsoport és a székely írás formájukat tekintve hasonló jelei
Elküldtem Genevieve von Petzingernek a felfedezéséhez hozzászóló cikkemet, benne egy táblázattal, amelyben a párhuzamos jeleket tüntettem fel (2. ábra). Egy kedves levelet kaptam tőle válaszként, amelyben az alábiakat írta a jelhasonlóságokról:
That is interesting that many of the signs do appear in a more stylized form in the early script you're working with. Obviously there are many millennia between these two cultures, so I'm sure meanings have shifted even if there are physical similarities in appearance...
Considering your geographic location I am assuming that you've looked at the Vinca language? I've always thought that that script was likely the best candidate for a "bridge" between the Paleolithic signs and the later writing systems of Europe. Too bad we don't know what those symbols mean either, but now with new computer programs and AI, it just may be possible to figure out more - who knows what we might be able to understand in the future?"
Magyarul: "Az érdekes, hogy sok jel valóban stilizáltabb formában jelenik meg abban a korai szkriptben, amellyel dolgozik. Nyilvánvalóan sok évezred van e két kultúra között, ezért biztos vagyok abban, hogy a jelentések akkor is elmozdultak, ha fizikai hasonlóságok mutatkoznak a megjelenésükben ...
Földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve feltételezem, hogy a Vinca nyelvet nézte? Mindig úgy gondoltam, hogy ez az írás valószínűleg a legjobb jelölt a paleolit jelek és a későbbi európai írásrendszerek közötti "hídra". Kár, hogy nem tudjuk, mit is jelentenek ezek a szimbólumok, de most új számítógépes programokkal és mesterséges intelligenciával talán többre juthatunk - ki tudja, mit érthetünk meg a jövőben?"
Genevieve von Petzinger jelentésváltozásra utaló feltevése lehetőséget kínál e minden bizonnyal másokat is érdeklő kérdés ellenőrzésére és nyilvános megválaszolására.
Az tehát a vizsgálandó kérdés, hogy az időbeli és földrajzi távolság milyen jelentésbeli változásokat okozott a kőkor óta.
Általános tanulságként figyelembe veendő néhány körülmény:
- E jelek az ősvallás jelkészletébe tartoztak és a vallások nagyon konzervatívak.
- A jelek képi tartalma esetenként jól azonosítható. Tudjuk, hogy pl. az "atya" szójele az Orion csillagképet ábrázolja. A csillagkép és a hozzá kötődő ősvallási hiedelemrendszer gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt 30 000 év alatt. Ebből következően a jelforma és a jelentés lényegében azonos maradt.
Az ellenőrzésre a csukcs szójelek Diringer által közzétett listája nyújt alkalmat (3. ábra). Ebből négy jelet (az "atya", az "anya", a "fiú" és a "jó" szójelét) választottam ki, mert ezek a kőkori barlangokban, a székely írásban és a csukcs szójelek között is egyaránt megtalálhatók (1. ábra) és tisztázható a jelentésük is. Az előző három szójel az isteni triászt, az utolsó az Isten egyik állandó jelzőjét jelöli.
Az isteni triász (a család) jelei a jelsor élén vannak a székely írásban is, meg a csukcs szójelek között is. A székely írásban az isteni triászt nem pontosan azok a jelek jelölik, mint a csukcsban. A fiúisten nevét a székely írásban az X alakú Bél szójel jelöli (ebből a Bél szóból alakult ki a Bél-Pel-pi-fiú hangváltozás során a mai magyar fiú szó). Míg a székely kettős kereszt nem a nevét, hanem az Egy alakú jelzőjét rögzíti a fiúistennek. Ez nem lényeges eltérés. A hagyomány (hogy a legfontosabb, a sorban első jelek az isteni triász jelei) több írásrendszer esetében felismerhető. Például a magyar isteni triász neveiből lett a latin írásban az "a", "b" és "d" betű (lásd ezt alább!).
Ezek a jelek elsőként szerepelnek a székely, meg a csukcs szójel-listában, valamint a belőlük kialakult betűk is a latinos jellegű betűsorokban (ábécékben). Jelenlétük az európai barlangi jelek között szintén a fontosságukra utal. Ezek az ősvallás legfőbb jelei voltak, s ezt egyformán ítélték meg több kultúrában, ezért maradtak meg napjainkig az ábécék elején. Jelentésük és használatuk az eltelt 30 000 év alatt, a nagy földrajzi távolság ellenére sem változott meg lényegesen.
Ez a körülmény egyértelműen azt jelenti, hogy a jelek jelentése nem változott meg követhetetlenül a kőkor óta. Igaz, hogy a kőkori szójelekből jórészt egy hangot jelölő betű lett, ám az összefüggések, a változások szerencsés esetben tisztázhatók és így lehetőségünk nyílik egyes kőkori írásemlékek megértésére és elolvasására is.
Az atya szójele
Az 1. ábra első sorában lévő jelek az Orion csillagképet ábrázolják és az atyát jelképezik. Az ősvallás az Oriont az atya égi megjelenésének, a csillagokból rajzolt égi szarvasvadászat egyik szereplőjének tekintette Eurázsiában és Amerikában is. Az Orion csillagkép rajzát elemezve világossá válik, hogy az X (vagy homokóra) alakú jel az ősatya teste. A kőkori jel központjához fent és lent csatlakozó két függőleges vonal az ősatya feje és hímtagja.
4. ábra. Az Orion csillagkép, a homokóra alakot követő fehér vonallal megrajzolva a csillagkép általában közölt értelmezése, piros vonallal rárajzolva látható az atya kőkori jele
Az anya szójele
A von Petzinger által közölt háromszög alakú jelet a szakma - a hasonló, vagy ezt az elemet tartalmazó sumér és kínai írásjelek alapján - a szeméremháromszög rajzának tekinti. Ezért a szeméremháromszög az "anya", a "nő" meg az "asszony" szójelekhez kötődik.
Az 1. ábra második sorában bemutatott jelek nem pontosan egyformák. A kőkori jel még csak egy háromszögből áll. Ez a háromszög megjelenik a későbbi magyar és kínai jelekben is, de kiegészül a Tejút (az égig érő fa) függőleges vonalával. A csukcs jelből a háromszög már hiányzik, de a Tejút kettős kereszt alakú jele (sőt a terhes nő jelzése is) felismerhető. Ez esetekben a jel változásának folyamata tisztázott: mindvégig az anyaistennő ábrázolásáról van szó.
A székely írás "a" (anya) jele a szeméremháromszög és az égig érő fát jelölő függőleges vonal egyesítésével keletkezett. Ezt egy 4000 éves afganisztáni anyaistennő-idol jelei támasztják alá (5. ábra). Az égig érő fa (a Tejút) rajza azért egyesült a háromszöggel, mert eleinte a Tejutat az anyaistennővel azonosították (mert karácsonykor a Tejút hasadékában kél a Nap). A magyar népmesékben is egy öregasszony lakik az égig érő fában.
A magyar mitológia anyaistennője Enéh, akinek a neve az anya és az ünő szavaink változata. Az ő nevéből keletkezett az etruszk Uni, abból pedig a latin Juno istennők neve. A latin ábécé első betűje az akrofónia során kialakulhatott a magyar anya szóból vagy rokonából, ám az Uni és a Juno szavakból nem. Ebből is következően a szeméremháromszög az anya (Anat, Anahita stb.) szójele.
A fiú szójele
A kőkori, a székely és csukcs szójelek között egyaránt megtalálható a kettős kereszt. A csukcs jelek között ez a "fiú" szót jelöli. A székely jelek között az Egy szójele, ami azonban a fiúisten jelzője (8. és 9. ábra).
7. ábra. Nagyszéksósi hun szíjvég a Nagyon nagy Egy ős mondattal (középen), a hun nagy, ős és Egy hieroglifák (balra), valamint a nekik megfelelő székely "n", ős és "gy" jelek (jobbra)
A jó szójele
A kőkori kacskaringó az égig csapó hullámtaraj rajza, a Tejút jelképe. Jól azonosítható a csukcs megfelelője, amelyik a jó szójele (1. és 3. ábra). A rovástechnológia miatt ez a kacskaringó a székely írásban formailag leegyszerűsödött. A hieroglifa jelentése az ábrázolások alapján is, meg a magyar nyelv alapján is jól érthető.
10. ábra. A La Tolita világmodell (Andok) közepén a forrás, sarkain pedig az Éden (az 50 000 évvel korábbi őshaza) egy forrásból négy irányba induló szent folyóinak jelképe látható (Hose Echeverria nyomán)
A jel a csukcs és a magyar hieroglif írásban egyaránt a jó szójele. A magyar nyelvben a jó "God, good, river" jelentésű. Azaz a Tejúttal azonos jóisten jele. Ezt az istent az Éden szent folyói is jelképezték, mert azok vitték szét a Föld tájaira az élet lehetőségét (10. ábra).
10. ábra. A szkíta oroszlánon azt jelzi a kacskaringó, hogy ő a Tejúttal azonos jóisten képviselője (Miniszinszki kultúra, Kr. e. III-V. szd.)
Összegzés
A kőkorból napjainkig használatban maradt jelek formai és jelentésbeli változásai az írástörténeti adatok alapján jórészt ismertek. A jelformák lényegében változatlanok, vagy a formai változásaik követhetők (mint a csukcs "anya" szójel esetében láttuk). A jelek jelentése is azonos, vagy közelálló maradt a kőkor óta, mint azt a kettős kereszt alakú "fiú" jel esetében bemutattam (8. és 9. ábra).
A jelentések ugyanis az ősvallás téziseit illusztrálták. Ez egy természetvallás volt és jelei a természet dolgait ábrázolták. A jelek a földrajzi és kozmikus környezet változatlansága miatt lényegében nem módosultak.
Az ősvallási jelképek ismeretében (a képi tartalmuk feltártsága esetén) tehát jó esély kínálkozik a kőkori barlangi jelek jelentésének tisztázására. Ebben a legtöbb segítséget a magyar hieroglif írás adhatja, mert a magyar jelkészlet (a székely írás) jelei a kőkori jelek hű örökösei.
Irodalom
Genevieve von Petzinger: Why are these 32 symbols found in caves all over Europe (youtube video)
Varga Géza könyvei (a Csinyálóház honlapja)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése