2021. október 26., kedd

Tall i Bakun, Kr. e. 4000 Heraklész tiszteletének kezdetei

A görögök szerint Heraklész volt a szkíták ősapja. Egy hatezer éves iráni edényfelirat most adatot szolgáltat arra vonatkozóan, hol is volt jelen a korai évezredekben Heraklész (korabeli nevén sar Ak, azaz Ak úr) tisztelete (1. ábra). 



1. ábra. Tall i Bakun-i edény Kr. e. 4200-3800 tájáról az Ak szójelével (fotógrafika, középen), az Ak hieroglifa (balra) és a székely írás Ak szótagjele (jobbra)

Az ókori mítoszokban úgy tartották számon, mint egyetlent a halandók közül, aki a halhatatlanok közé emelkedett (1). Az isten alakja a szkítáktól került a görög mitológiába. A görög Heraklész nevet elemezve a her Ak "Ak úr" tő alapján nyilvánvaló, hogy az eredeti istennév csak az egy szótagos Ak volt. Az egy szótagos istennévnek e miatt az ősvallási jelentőség miatt van külön jele a hun-szkíta eredetű székelyek írásában, amely a kőkori ősvallás jelkészletéből alakult ki. 

A jel képi tartalma (hullám alakja) egy folyóra, méghozzá az égi patakra (patak am. pater Ak "Ak atya"), azaz a Tejútra utal. Az ősvallásban az isteni triász fiúistenét szokás volt azonosítani a Tejúttal. A jel többek között előfordul a kínai Yang-shao kultúrában (Kr. e. 4500) és egy equadori sziklarajzon is (2). Megtalálható a szkíta Isszik-kurgán ezüstcsészéjén és a szakkezi ezüsttálon, valamint az ótürk írásban az "a" és az "ak/ka" jeleként is.  


2. ábra. A hun eredetű lomovátovói kultúra Nagyságos Ak olvasatú jelvénye

A Kr. e. 4200-3800 közötti időszakból származó, az iráni Perszepolisztól 3 km-re délre kiásott Tall i Bakun-i régészeti leletek egyikén is előkerült ez a székelyazonos Ak hieroglifa (1. ábra). Más edények elolvasható díszítéséből tudjuk, hogy az ősvallási előírást követve az edények díszítésének a Teremtőt, A Teremtést és az Édent kellett felidézniük. Ez a lelet és ez az ábrázolási konvenció megerősíti, hogy Ak hatezer évvel ezelőtt az Édentől keletre a fiúisten egyik neve volt. 

A jel előfordulásai követik azt az utat, amelyet a genetikusok egyrészt az Árpád ház, másrészt a szkíta-hun-magyar genom keletkezéséről és vándorlásáról mostanában mutatnak ki. Ezek szerint a BMAC kultúra népessége jutott el Kína és Mongólia vidékére, majd onnan A Déli Urálhoz s végül a Kárpát-medencébe. 



3. ábra. Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) olvasatú szöveg egy andronovo edény oldaláról (kr. e. II. évezred)


Jegyzetek

(1) Heraklész égbe emelkedésében szerepet játszhatott, hogy Zeusz főisten gyermeke volt. Ezért a története főbb vonalaiban azonosítható Jézus Krisztus, a fiúisten történetével is. A sztyeppi sámánszertartások legfontosabb eleme ismerhető fel e szent történetekben, mert a révült sámán feladatai közé tartozott az istenek világába való emelkedés, a halhatatlanokkal való kapcsolattartás. 

(2) A Nemetz Tiborral 1993-ban elvégzett és a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben közzétett matematikai valószínűségszámítás alapján ez és a hasonló jelazonosságok nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhetők.


4. ábra. Amur menti sziklarajz Kr. e. 4000 tájáról, a fejen lévő hieroglifák olvasata balról jobbra: szár Ak isten ügy szár (mai magyarsággal: Heraklész isten a folyó ura)



Irodalom





dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)