Bevezető
A delphi Athéné Pronaia-szentély (az elsőként látható istennő) leghíresebb neolitikus leletei közé tartoznak azok a különleges idolok, amelyeket kutatók, például Marco Merlini istenjelölőket hordozóként említenek (1. ábra). Ezek a tárgyak egyedi ősi szimbólumokat, például háromágú villára emlékeztető hieroglifákat viselnek. A szentély egyébként az ókori delphi komplexum kapuja volt, amely az időszámításunk előtti VII. és IV. század között épült. Az épületben azonban jóval korábbi idolokat, a területen korábban ott működött templom kegytárgyait használták és őrizték meg a régészek számára.
1. ábra. Delphi idol Athéné Pronaia templomából magyar hieroglifákkal (Marco Merlini nyomán)
A delphi Athéné Pronaia-szentély nem a klasszikus görög korban (a Kr. e. VII – IV. században) keletkezett a semmiből. A helyszín már a bronzkorban, a mükénéi időkben is aktív kultikus központ és szentély volt, ahol a földanyát (Gaiát vagy egy korai női istenséget) tisztelték. Az ókori görögök később pontosan erre a korábbi szent helyre építették rá Athéné templomát és a híres Tholoszt. A földből előkerülő "Pszí-idolok" ennek a korábbi, mükénéi rituális időszaknak az emlékei.
A "Pszí-idol" elnevezés azt árulja el, hogy az elnevezés kiötlőinek nem volt meg a jel besorolásához elengedhetetlen írástörténeti tájékozottsága. Mivel a "Pszi-idol" elnevezés megalkotói nem ismerték a székely írást és a kínai írást (aminek segítségével az idolok testtartását megérthették volna), ezért a jel jelentését sem tudták meghatározni. Ennek hiányában vettek egy általuk is ismert görög jelet, amire az idol hasonlított és arról nevezték el, de meg sem kísérelték meghatározni, hogy ezek az idolok miért utánoznak egy jelet. Nos, azért utánoztak egy jelet, mert a görögök érkezését megelőző korokban az egyik fajta istenábrázolásnak éppen ez volt az ismertetője: az istenek, vagy a képviselőik olyan testtartást vettek fel, amelyik hasonlított az általánosan alkalmazott hieroglifákhoz.
A mükénéi Pszí-idolok készítésének korában, a késő bronzkorban (az időszámításunk előtti XIV – XIII. században) a térség uralkodó írásrendszere a Lineáris B írás, a beszélt nyelv pedig a mükénéi görög nyelv volt, amely a görög nyelv legkorábbi bizonyított formája. Az idolok fénykorát meghatározó írásos és nyelvi környezet legfőbb jellemzői: Az írásrendszer a Lineáris B volt, ami egy szótagjelek és piktogramok (ideogrammák) keverékéből álló rendszer, amely összesen körülbelül 87 szótagjelet és több mint 100 különböző fogalomjelölő szimbólumot használt. A Mükénébe érkező korai görög törzsek a krétai minószi kultúra még megfejtetlen írását, a Lineáris A-t vették át és alakították át a saját nyelvükhöz.
A Lineáris B írásjelei és a Pszí-idolok alakja között nincs közvetlen formai kapcsolat. Az akadémikus íráskutatás dogmái szerint a Pszí- és Phi-idolok törzsét és szoknyáját borító festett csíkok, hullámvonalak, cikkcakkok vagy pontok kizárólag dekoratív és ábrázoló funkciót töltenek be - ami persze nem igaz. A régiek mondanivalót is rögzítettek az idoljaikon. Az, hogy a több ezer feltárt mükénéi bálvány egyetlen darabján sem találtak olyan karcolt vagy festett karaktersort, amely a Lineáris B szótagjeleivel azonosítható üzenetet, nevet vagy rituális formulát rögzítene, ezen semmit sem változtat. Nem is létezik ugyanis olyan szabály, miszerint kellene ilyen Lineáris B szövegeknek szerepelniük a mükénéi bálványokon.
A Lineáris B írás és a Pszí-idolok jelei a mükénéi társadalom két teljesen különböző rétegéhez tartoztak, amelyek nem keresztezték egymást.
- A lineáris B egy szigorúan zárt, palotagazdasági adminisztráció eszköze volt. Kizárólag hivatásos írnokok használták a királyi központokban a raktárkészletek, adók és javak számbavételére. Nem használták sem vallási szent szövegek írására, sem a népi vallásosságban.
- A Pszí-idolok ezzel szemben a mindennapi népi vallásosság és rítusok eszközei voltak. Tömegesen kerültek elő egyszerű lakóházakból, gyermeksírokból és az olyan vidéki szentélyekből, mint amilyen a korai delphi is volt. Készítőik és használóik egyszerű emberek voltak, akik egyáltalán nem ismerték a paloták elitjének bonyolult írásrendszerét. A népi vallásosság mégis használt jeleket. Ez nem is meglepő, hiszen minden vallás három részből áll: elméletből, szertartásból és jelekből. Tekintve, hogy már a kőkor mélyén is volt vallás, a kőkor mélyén is volt jelhasználat. Mivel a vallás és a vallásos jelhasználat is rendkívül konzervatív, a Pszí-idolok jelei igen régi jelhasználat maradványait őrizték meg.
A „Pszí” és „Phi” elnevezést a modern régészek (köztük Heinrich Schliemann) adták e figuráknak a XIX – XX. században, pusztán azért, mert a formájuk emlékeztetett a klasszikus görög ábécé betűire. Maga a mükénéi kultúra azonban nem ismerte ezt a görög ábécét, az ugyanis csak jóval a bronzkor bukása után, a Kr. e. VIII. században alakult ki - az elképzelések szerint föníciai mintára. A Lineáris B szótagjelei között pedig nincs olyan karakter, amely a felemelt kezű Pszí alakot mintázná. Azaz a Pszi idolok jelhasználata korábbi a Lineáris B írásnál, korábbi a görögök bejövetelénél.
Az egyelőre megfejtetlen Lineáris A írás jelei között és a minoszi kultúra vallásos művészetében azonban megtalálhatók a Pszi-idolok közvetlen vizuális és eszmei párhuzamai. A Lineáris A jelformák és a hozzájuk kapcsolódó régészeti kontextus egyértelmű hidat képez a bálványok és a krétai írásbeliség között. A párhuzamok a fősodorbeli és az alternatív kutatások szerint is jól azonosíthatók. A Lineáris A jelkatalógusban léteznek olyan karakterek, amelyek pontosan a Pszí-idolok alakját mintázzák.
Az idol jelei
Az idolon három jelet találunk.
- Az egyik a háromágú villához hasonló (a kínai írásban is szereplő) zsen "zsendül, feltámad, újjászületik" hieroglifa. Ez határozza meg az idol alakját is. Az idol ugyanis azon istenábrázolások közé tartozik, amelyeken az antropomorf istenábrázolás egy hieroglifa alakját veszi fel az ősvallási tartalom népszerűsítése érdekében.
- A másik jel a vízszintes vonalakkal jelölt Él istennév, a magyar államcímerben is megjelenő árpádsávok és a székely írás "l" betűjének rokona.
- Harmadikként vehetjük figyelembe az istennő kör alakú melleinek rajzát, amely a Lyukó hieroglifával, a székely írás "ly" betűjével rokonítható. Ezt a rokonítást lehetővé teszi a Shann M Winn és Marco Merlini által közreadott istenjelölőkön tapasztalható jelölési szokás. E szerint ugyanis az istennő-idolokon a mellek és a szeméremháromszög mellett hangsúlyosan szokott szerepelni a lyuk/Lyukó hieroglifa. Az egyik idolon a melleket fizikai lyukkal jelölték, egy másikon pedig az idol fenekén fúrtak keresztül egy lyukat - ami kétségtelenné teszi a hieroglifa értelmezését. A lyuk/Lyukó hieroglifa azért cserélhető fel a fizikai lyukkal, mert mindkettőnek azonos a jelentése. Ez etnikumjelző körülmény. Ugyanez a kör, vagy körbe zárt pont, vagy körbe zárt volnal jel ugyanis az egyiptomi hieroglif írásban a napisten nevét, a kínai írásban a Napot, a sumér írásban pedig a kutat és a forrást jelöli. Lyuk/Lyukó jelentést csak a magyar írásban rögzít.
A fenti három szójel segítségével az olvasat Lyukó Él zsen, mai magyarsággal Lyukó Él zsendül/újjászületik.
2. ábra. ábra. Mükénéi istennő idol (középen), a mükénéi hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely ten "élet, isten", Ak "patak, Heraklész", "r" (ragyogó), "sz" (szár "növényi szár, úr/úrnő") és "zs" (zsenge "újjászületik, feltámad, zsendül") rovásjelek, az olvasata lentről felfele mai magyarsággal: Úrnőnk, a ragyogó Ak (is)tennő zsendül "újjászületik"
A fenti idolt Merike Joosep mutatta be a világhálón, de azt nem tudtuk meg tőle, hogy honnan került elő, A világ múzeumaiban és az interneten látható leghíresebb mükénéi Pszí-idolok jelentős részét éppen a delphi Athéné Pronaia-szentély területén ásták ki a régészek. Amikor Merike Joosep vagy más gyűjtők bemutatnak egy ilyen darabot, az nagyon gyakran pontosan a delphi Régészeti Múzeumban őrzött példányok replikája vagy fotója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése