Az őrségi népi jelhasználat néhány elemét és ezek párhuzamait sorolom fel az alábbi cikkben, meg az innen elérhető további cikkekben az akadémikus tudomány képviselői helyett (1). Nem a teljes őrségi jelhasználatot mutatom be, csak néhány elemét. Ezek a szabír ős mondatjel, az Él szójel, a magas kő és az Ak ügy ábrázolási konvenció, a szár, az ég, az ős, a ten hieroglifa és a tulipánszerű, Isten (ős + ten) összetétel. Olyan forráscsoportot jelentenek ezek az őrségi jelek és általában a magyar népi jelhasználat, ami új ismereteket biztosít a magyar kultúra történetéről és az írás kialakulásáról. Róluk tartok előadást 2026. július 22-én Őriszentpéterben.
5. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hátán ég szójel olvasható (Sindümúzeum)
Az akadémikus "tudomány" számára e felismerések újdonságot jelentenek, mert meghatározó képviselői tudatosan akadályozzák a magyar szójelek megismerését. Az írástörténeti téren nem is létező "szakma" képviselői az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. A prekoncepcióik védelmében alkalmazott jelzőosztogatás és cenzúra köszönőviszonyban sincs a nyílt tudomány elveivel és nem szolgálja, hanem akadályozza a tudományos célok elérését. (1)
Jegyzetek
(1) Annyira a csontjaikba ivódtak a rovológiai tájékozatlanság tételei (miszerint az írás nem lehet díszes és nem használhat szójeleket), hogy ha a szemük elé kerül egy ilyen népi írásemlék, akkor azt automatikusan átlépik. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet írástörténésze kifejezetten meg is fogalmazta az intézet hivatalos kiadványában, hogy "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". (Fehér/2022/122). Az ilyen és hasonló megkövesedett téveszmék miatt képtelen a "szakma" a népi hieroglifikus szövegek elolvasására.
Jegyzet
(1) A székely írás eredeztetése terén, amely kérdés több tudományterületet is érint, az akadémikus "tudomány" adósságokat görget maga előtt.
- A néprajztudomány nem tudott érdemi választ adni a Pócs Éva által felvetett kérdésre és a világfa vitában felszólaló, húsznál is több tudós egyike sem ismerte fel, hogy a világfa szójelekből alkotott elolvasható mondatjel.
- A valójában nem is létező írástudomány legismertebb képviselői vagy harminc éve tartanak ki az "adathiány miatt nem tudjuk, honnan ered a székely írás" álláspontjuk mellett, holott - mint azt ebben a cikkben is látjuk - egy sor hieroglifikus írásemlékünk van. Ha ez a forráscsoport nem lenne ellentétes a prekoncepciójukkal, akkor lenne miből kiindulniuk. S "persze" a kiindulás már régen megtörtént, amiről tudomással is bírnak. Csak hivatalice is kézbe kellene venni a tálcán elébük tett kutatási eredményeket ...
- A régészek sorra bizonyítják be, hogy alkalmatlanok a leleteiken lévő hieroglifikus szövegek leírására, mert fogalmuk sincs a magyar jelkincsről és mert annak megismerése elől tudatosan és intézményesen el is zárkóznak.
- A genetikusok nem olvassák el a kezükbe adott Magyar hieroglif írás c. kötetemet, azzal a felkiáltással, hogy az nem genetika. Ezután azonban minden skrupulus nélkül nyilatkoznak az avarok, meg a honfoglalók nyelvéről és írásemlékeiről genetikai adatok alapján. Rovológiai hozzáértés hiányában nem tudják megvédeni az identitásra vonatkozó jó következtetéseiket sem, például a karosi leletek hun és egyúttal magyar kötődését illetően.
„Érthető” az akadémikus „tudomány” dermedt hallgatása e hieroglifikus szövegek és történeti-kulturális összefüggések láttán. Nem csak az a baj, hogy a székely írás eredetéről a világosi fegyverletétel után vagy 150 évig nem mondtak igazat és ennek köszönhetően ma az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. A szaktudáson és intelligencián kívül bátorság, becsület, kíváncsiság, meg egzisztenciális biztonság is kellene ahhoz, hogy e kérdésekkel tudóshoz és Tudományhoz méltóan foglalkozhassanak.
Irodalom
Fehér Bence (2022): Egy újabb rováskorpusz ígérete, Magyarságkutató Intézet, Budapest
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2015): Állásfoglalás a nyílt tudományról (nkfih.gov.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése