Jámbor Flóra vezette az M5 História – Történelmi rangadó cím alatt a beszélgetést, amelyben a 10 legnagyobb hun rejtélyről esett szó. A beszélgetésben Kiss P Attila és Szabados György válaszolt a műsorvezető kérdéseire. A 10 megtárgyalt, hunokhoz kötődő rejtély egyike a csodaszarvas monda volt. Jámbor Flóra azt a kérdést tette fel, hogy ez a monda eredeti magyar hagyomány-e, az Árpád korban találták-e fel, vagy ezzel már a honfoglaló magyarok is rendelkeztek és magukkal hozták a sztyeppéről? Az 1. ábrán látható törteli honfoglalás kori szíjvég alapján e kérdésre választ is lehetett volna adni. Ám a hasonló honfoglalás kori leletek rovológiai ismertetésére a "szakma" az alacsony szakmai és etikai szintje miatt nem alkalmas, nem is vállalkozik. Pedig, ha a nemzeti írásunk ismeret az általános műveltség részévé vált volna, akkor a kérdést fel sem kell tenni.
Kiss P Attila erre azt válaszolta, hogy ez egy általánosan elterjed eurázsiai motívum, ami a régészeti anyagban már a vaskor óta kimutatható.
Szabados György is hasonlóképpen foglalt állást. Szerinte a csodaszarvas monda eredeti etnikus hagyomány, de nem csak a magyaroknak volt ilyen hagyománya. Például Agócs Gergely is talált a Kaukázusban ilyen mondapárhuzamot.
A két tudós helytálló tájékoztatást adott, ez valóban egy közös sztyeppi folklórhagyomány. Minden nép csodaszarvas története tartalmaz eredeti, a saját változatukra jellemző elemeket. A hunoknál is ismert ez a monda, az Európába jövetelüket is a csodaszarvas követéséhez kötik. A magyar csodaszarvas monda a magyar nép eredeti etnikus hagyománya. Én persze megemlítettem volna, hogy a hun és a magyar csodaszarvas hagyomány a két nép rokonságának, vagy azonosságának a jele. Ez "persze" ütközött volna a tudományos konszenzus prekoncepcióival és ilyen konfrontációt sem a műsor, sem az intézet nem kívánhatott előidézni.
Azonban két lényeges szempont (a csodaszarvas meghatározása és a mítoszkör forrása) kimaradt a beszélgetésből, pedig ezekről beszélni kellett volna. Ezek felvetésével egészítem ki a beszélgetés témakörét.
A csodaszarvas meghatározása
Az egyik jogos kérdés, hogy a régészeti leleteken miképpen lehet megkülönböztetni a szarvasvadászatot a csodaszarvas vadászattól? Ha a beszélgetésben hivatkoztak (joggal) a régészeti leleteken lévő bizonyítékokra, akkor azt is érdemes megemlíteni, hogy miképpen lehet megkülönböztetni egymástól a szarvast és a csodaszarvast?
A csodaszarvas mondakör forrása
A másik kérdés, hogy mi lehetett e széles körben elterjedt mítoszcsoport forrása? Erről Jankovics Marcell adott közre egy érdekes dolgozatot Csodaszarvas a csillagos égen címmel. A bemutatott lapp mítosz alapján fent az égen zajlik a csodaszarvas vadászata. A csillagokból kirakott szarvasvadászatot minden nép látta és sokan hasonlóképpen értelmezték. Ebben az égi vadászatban a szarvast a Kassziopeia, Auriga és Perzeusz csillagképek alkotják. A szarvas az égbolt csúcspontja, a Sarkcsillag irányába, a napisten palotája felé fut, ahol az égi ország és a túlvilág is van. A szarvast üldözők az Orion csillagkép és mögötte az Ikrek csillagkép.
(ez Nimródnak felel meg, a korábbi elnevezése atya lehetett) (ez utóbbi Hunor és Magornak felel meg)
Irodalom
Jámbor Flóra (2026): A 10 legnagyobb hun rejtély - M5 História – Történelmi rangadó
Varga Géza (2024): Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről
Jankovics Marcell (1996): Csodaszarvas a csillagos égen, Ahol a madár se jár. Tizenkét év hét tanulmánya, Pontifex Kiadó, Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése