Bevezető
Megjelent egy ismertető az academia.edu-n Jonathan Valk: Ókori asszírok: Identitás és társadalom az ókorban és azon túl c. kötetéről. A kötet címlapján egy szójelekből összerakott asszír világmodell látható (1. ábra), amelynek minden eleme székelyazonos. Pontosabban minden asszír szójelnek van egy párhuzama a magyar hieroglif írásban, a székely írás előzményében. Erről az újonnan felfedezett, végső soron kőkori eredetű, az ősvallás jelrendszereként szolgált írásról a közel 50 évig tartó kutatásaim eredményeképpen 2017-ben számoltam be a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ennek segítségével a jelen cikkben értelmezem az asszír világmodell jeleit és mondatait.
1. ábra. Asszír világmodell magyar jelekkel
A kötet ismertetője szerint: "Ebben a könyvben Jonathan Valk egy megtévesztően egyszerű kérdést tesz fel: Mit jelentett asszírnak lenni az i. e. második évezredben? Rendkívüli bizonyítékok az asszír társadalomból ebben az évezredben lehetővé teszik a kérdés megválaszolását. A bizonyítékok között több tízezer levél és jogi szöveg található egy asszír kereskedő diaszpórából a mai Törökország területén, valamint több ezer közigazgatási dokumentum és fellengzős királyi felirat, amelyek az asszír államhoz kapcsolódnak. Valk a társadalmi kategóriák új elméletét dolgozza ki, amely elősegíti a kollektív identitások működésének megértését. Ezt az elméleti keretet az úgynevezett ó- és közép-asszír korszakokra alkalmazva összerakja az asszír társadalom körvonalait az egyes korszakokban, ahogyan azt a rengeteg elsődleges bizonyíték feltárja, és feltárja az asszír identitás fejlődő konstrukcióját is. Valk tanulmánya bemutatja, hogyan befolyásolják a változó történelmi körülmények az identitást és a társadalmat, és hogy az identitásoknak tulajdonított jelentés folyamatosan változik."
Magyar szempontok
Asszíria a hurriták (másik nevükön: szabírok) lakta területeken alakult ki. Számunkra az említett identitásváltozás azért különösen érdekes, mert Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü). Amennyiben egy asszír írásemlék esetében a jeleink is közösek, meg a jelhasználat és a mondanivaló is, akkor hiba lenne továbbra is elolvasatlanul hagyni az elolvashatókat. A cikkben említett "kollektív identitás" fogalmába feltehetően egy nemzetközi ősvallási fogalom- és jelképtár is belefér.
Érdemes megemlíteni azokat a további érveket is, amelyek támogatják a szabír jelek magyar olvasásának jogosságát.
- A 90-es években rekonstruáltuk a székely betűk akrofóniáját és az "u" betű esetében a hurrita ushu "réz" szóhoz jutottunk. Ebből a hurrita ushu szóból alakult ki a székely írás "u/ú" rovásbetűje az akrofónia során és ebből származik a latin írás "u" betűje is. Az ushu pedig a magyar őskő változata lehet. Feltételezhetően a szó eredetileg az isteni ősünk által ajándékozott meteorvas, azaz a "fém" neve volt. Az "u" rovásbetű párja a "v", ami az egykori magyar vaske "vas" szóra vezethető vissza. E magyar vaske szónak megfelel az örmény waske "vas" szó - s az örmények is jórészt hurrita származásúak. E hurrita - örmény - magyar (szabír?) vaske/waske szójelből alakult ki a latin "v" betű.
- A székely írás tprus (tapar us "szabír ős") mondatjele a szabír népnevet is tartalmazza. E magyar jel párhuzama megtalálható a most vizsgált asszír világmodellben (2. ábra), de Egyiptomban, Észak-Iránban, az Indus völgyében és Göbekli Tepén is. Azokon a területeken, amelyeken a kőkori eredetű szabír kultúra meghatározó jelentőségű volt. S ha mi ennek a kultúrának a jelképét napjainkig megőriztük, akkor az az identitás azonosságára vall.
- Megmaradt e szabír népnév a földrajzi neveinkben, például Savaria és Zalaszabar nevében is.
- A felülnézeti világmodell a világ jelekből alkotott térképe, amely közös eleme az asszír és a magyar kultúrának. Ezekről A magyarság jelképei c. kötetben írtam 1999-ben. A közös jelek lehetővé teszik az asszír világmodell elolvasását.
- Asszíria neve Assur isten nevéből származik, akinek a nevét mai magyarsággal Ősúr alakban mondhatjuk. Ez az istennév beleillik azon istennevek sorába, amelyek magyar közszavaknak felelnek meg. Az elolvasható asszír világfa ábrázolásokon ez a név magyar szójelekkel Ős szár "ősúr" alakban van rögzítve. Mert 5000 év csak egy pillanat a kőkori eredetű magyar hieroglif írás és a magyar nyelv történetében.
- Az eddig előkerült hieroglifikus szövegek alapján a Termékeny félhold területén (amelyet a szabírok őseinek kultúrája határozhatott meg) elterjedten használták a magyar hieroglif írást és a magyar nyelv szavait. Példa erre az a három, közel 12 000 éves hieroglifikus szöveg, amely Göbekli tepe területén került elő. Lásd erről az Elolvasható kőkori írásemlékeink c. cikk 2/a. és 2/b. ábráját!
A székely írás jelkészlete a kőkori hieroglifikus írásemlékek (közte a világmodellek) jelkészletéből alakult ki. (1) Ezért a világmodellek megismerése a magyar kultúra kezdeteinek feltárásához elengedhetetlenül szükséges.
Az asszír kérdés tétje
Jonathan Valk kötete hangsúlyosan foglalkozik az asszír identitás változásával, aminek a feltárásában - a fentebb felsoroltak miatt - mi magyarok is érdekeltek vagyunk. A kérdés a Pócs Éva 2023-as felvetése nyomán kialakult világfa vita miatt került napirendre. Sajnos, ez a vita a "tudományos konszenzus" rovológiai és módszertani színvonaltalansága, valamint szervezőinek elfogultsága miatt eredménytelenül zajlott le.
Lehetséges, hogy a vitában résztvevőknek csak egy töredéke volt tisztában a vita előzményeivel. Nem zárható ki, hogy a vita előkészítői azért szervezték meg ezt a vitát és azért akadályozták meg az érdemi hozzászólásokat, hogy Pócs Éva a lényeget illető ellenvetés nélkül adhassa elő a magyar- és tudományellenes prekoncepciókat szolgáló téveszméit. Az inkorrekt eljárást követően a "szakirodalomban" az rögzült, hogy a honfoglaló magyaroknak nem volt világfa képzete, vagy annak léte nem bizonyítható, a feltételezett előfordulásai nem értelmezhetők. Miközben a múzeumok polcain több száz honfoglalás kori elolvasható (azaz jól értelmezhető) világfa ábrázolás van. És a régészek ásója szinte hetenként fordít ki a földből újabbakat.
Ez a hazai világfa vita Simo Parpola 1993-as cikke nyomán az életfáról kibontakozott nemzetközi párbeszéd hazai utórezgése lehet. A finn asszíriológus ugyanis az asszír életfa vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati gondolkodásmód gyökerei az asszírokig nyúlnak vissza. Az asszírok korábbi hurri területeken alakították ki az államukat. A hurrik (más néven szabírok) pedig Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár adata alapján meghatározó részesei a magyar etnogenezisnek.
Ezért némi joggal rémlett fel egy, a nyest.hu szerzője, Takács Boglárka (2013) szerint abszurd lehetőség, hogy a magyar életfa határozta meg a nyugati (közte a zsidó) gondokodásmódot. Mint azt látjuk, a hurri és asszír életfák némelyike magyarul elolvasható, azaz a korabeli rovológiai adatok megengedik a Simo Parpola által javasoltak elfogadását. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy az asszír kultúra jóval korábbi népek örökségét őrizte meg és annak továbbadásában nem állt egyedül.
Az asszír világmodell és a hozzá kötődő elolvasható világfa olyan tudást közvetít, amelyet a nyest.hu szerzője annak megismerése nélkül illetett az abszurd jelzővel. (2)
Az asszír világmodell párhuzamai
- A felülnézeti világmodellek a többször tapasztaltak alapján a magyar hieroglif írás jeleiből vannak összeállítva. E szójelek a köriratban jelennek meg, vagy a sugár irányú mondatokban alkotnak rövid ősvallási fohászokat. Az 1. ábrán lévő asszír világmodell e szabálynak megfelel. Az így elolvasható mondatokat alább ismertetem.
- A felülnézeti világmodellek közepén az Isten valamilyen jele szokott megjelenni. A most vizsgált asszír világmodell közepén a lyuk/Lyukó hieroglifát, a székely írás "ly" betűjének előzményét találjuk (1. ábra). E szójel az Isten egyik (hunok és avarok által is használt) nevét, vagy jelzőjét rögzíti. A Lyukó név genetikus kapcsolatban van a Luca névvel és persze a hozzájuk kötődő hiedelmek is összefüggenek. Ezt a jelet megtaláljuk többek között egy avar világmodell közepén is, ahol szintén az Isten jele (2. ábra).
2. ábra. Zamárdi avar világmodell közepén, az Isten helyén ugyanúgy megtalálható a lyuk/Lyukó hieroglifa, amint az asszír világmodell esetében is
A 2. ábrán lévő korong köriratában a nagy hieroglifa ismétlődik. Középről kiindulva sugár irányban a Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Lyukó ősúr) mondat olvasható. Ez az avar Nagyságos Lyukó ősúr mondat van kiemelve az ábra bal szélén. Az avar hieroglifáknak megfelelő székely "n" (nagy), "ly" (Lyukó), ős és "s" (sar "úr") rovásjelek az ábra jobb szélén fentről lefele sorakoznak.
- A felülnézeti világmodellek gyakorlata alapján a sarkokra és/vagy az oldalfelezőkre is az égbe vezető út valamilyen ábrázolása, vagy jelképe kerül. A most vizsgált asszír világmodell (1. ábra) és a 3. ábrán lévő halomi világmodell esetében e szabályt az égig érő fa (világfa) ábrázolásai elégítik ki.
3. ábra. A Dana szár földje (mai magyarsággal: Dana úr földje) olvasatú halomi honfoglalás kori világmodell sarkain és oldalfelezőin faábrázolásokat találunk, akár az asszír világmodellen
Az asszír világmodell szójelei
4. ábra. Az asszír világmodell hieroglifáinak és a székely írás jeleinek összehasonlító táblázata
A magyar hieroglif írás szójeleit (közte az asszír világmodellben megtalálhatókat is) a Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertettem 2017-ben.
- Az asszír világmodell egyik szembetűnő sajátossága a sarkaiban és oldalfelezőin összesen nyolc példányban meglévő, háromféle szójelből összeállított világfa-ábrázolás (5. ábra). Ennek jellegzetes eleme a tapar "szabír" rovásjel, amely itt egy ovális keretben (a Tejút hasadékában) jelenik meg. A kerettel együtt az olvasata: tapar ős (szabír ős). Ennek megfelelőjét megtaláljuk egy erdélyi tányéron is (6. ábra).
Az asszír világmodell mondatai
A magyar hieroglifákból alkotott szokásos ábrázolási konvenciók (ligatúrák, képszerű jelmontázsok, mondatjelek) leírása is a Magyar hieroglif írás c. kötetben található meg.
- Az 5. ábrán lévő jelmontázs egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatát rögzíti. Az olvasat: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Szabír ős! Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Hasonló istenidéző szertartási szövegkönyv olvasható a Szent Koronán is.
5. ábra. A Tejút hasadékában karácsonykor felragyogó Nap így jelenik meg az asszít világmodellben
6. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester erdélyi tárgymásolatán az égig érő fa (a Tejút) hasadékában a Nap helyén a "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel jelenik meg (Sindümúzeum, Velemér)
- Az asszír világmodell közepén négyszer olvasható el sugár irányban a Lyukó és az Óg "az égisten neve" hieroglifa (7. ábra). E két jel - a csömöri hun cikáda fibula gondolatpárhuzama alapján (8. ábra) - a Lyukó az ég, vagy a Lyukó az égben mondatot rögzíti. (3)
7. ábra. Az asszír világmodell közepén olvasható Lyukó és az égboltot ábrázoló Óg hieroglifák mai magyarsággal a Lyukó az égben mondatot rögzíthetik
8. ábra. A csömöri hun cikáda fibula olvasata: Lyukó él az égben, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), "l" (él) és "g" (ég) jelei
9. ábra. A kórósi református templom egyik mennyezetkazettáján ugyanolyan helyzetben szerepel a négy, égboltot ábrázoló jel (a székely írásban ilyen az "o/ó" betű, Óg égisten neve után), mint amilyet az asszír világmodellen is láthatunk
10. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom napjelképének közepén ugyanaz a körbe zárt pont alakú lyuk/Lyukó hieroglifa jelenik meg, mint amilyet az asszír világmodell közepén is láthatunk
Jegyzetek
(1) A képszerű világmodellből a körirat jellegű írásba való átmenet példája a szentgericei világmodell és a karcagi csatkarika (egy szójelekből álló körirat) kapcsolata. Az összefüggés vizsgálata helyett az MTA rováskorpuszából mindkét írásemléket kihagyták.
(2) A tudományos vitákban elsősorban azok élnek a jelzőosztogatás eszközével, akiknek tudományos igényű érveik nincsenek és/vagy egy téveszmét akarnak lenyomni a torkunkon. Példa erre Zsirai Miklós esete, aki a finnugrista jelzőosztogatás atyamestere. Törvényszerűen derült ki róla ismételten az elfogult és nem igazmondó volta.
(3) Óg király szerepel az Ószövetségben is. Ő Básán uralkodója a sémi népek honfoglalása előtt. A görög mitológiában Heraklészként jelenik meg (Her Ak am. Óg úr). Róla nevezték el leszármazottait, az ogur népeket. Az asszír és a hun szöveg eltérő jellel rögzíti az ég fogalmát, de mindkét jel szerepel a székely jelsorban. Az asszír Óg szójel a hettita (luviai) hieroglif írás "égbolt" jelével azonosítható. A hun ég szójel pedig a kínai lolo írás "égbolt" szójelének felel meg. Ezeket a jeleket a hieroglifikus gyakorlatban keverten használták, mert a jelentésük és a hangalakjuk is hasonló (Óg és ég) lehetett. Az akrofónia során az egyikből "o/ó", a másikból "e/é" rovásbetű keletkezett. Mindkettőt napjainkig használjuk a székely írásban.
Irodalom
Jonathan Valk (2025): Ókori asszírok: Identitás és társadalom az ókorban és azon túl. Cambridge University Press, Cambridge
Manfred Bundschuh (2024) Irodalmi kivonat Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomon követése (academia.edu)
NKFIH: Állásfoglalás a nyílt tudományról (nkfih.gov.hu)
R. D. Barnett (1974): Urartu hieroglif írása, Güterbock
Sándor Klára (1996): A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 58. kötet, 1-2. füzet
Saak Tarontsi (2024): A hurri életfa mint történeti-eredeti alap az urartui szent fa értékes szimbólumához, ARURAT Örmény Tudományos Akadémia, kaukázusi, kisázsiai, anatóliai és a Near Eastern Studies
Simo Parpola (1993): The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy. In: Journal of Near Eastern Studies, 52(3): 161–208.
Varga Géza (2018): Elolvasható kőkori írásemlékek
