2019. augusztus 18., vasárnap

"Lyukó az ég ura" hieroglifikus mondat egy meroving korongon

A meroving hieroglifák egyeztethetők, vagy azonosak a hun-magyar hieroglif írás és a székely írás jeleivel. Több meroving és frank tárgyon találtunk már magyarazonos jeleket s azokat el is tudtuk olvasni. Ezért joggal merül fel a kérdés, hogy a merovingok esetében kései hunokról van-e szó. Nyilvánvalóan az a magyarázata ennek az első pillanatban  meglepő jelenségnek, hogy egy hun, vagy hun tudatú vezetőréteg beleolvadt az általa megszervezett germán népességbe. 



1. ábra. Meroving korong a rajta négyszer elolvasható Lyukó ég szár (mai magyarsággal a Lyukó az ég ura) mondattal (középen), balra a meroving hieroglifák, jobbra pedig a nékik megfelelő székely "ly" (Lyukó), "g" (ég) és "sz" (szár "úr") jelek


A történészek és nyelvészek által jól ismert jelenség az effajta nyelvváltás. Több más esetben is megtörtént már, hogy egy hódító katonai elit elveszítette a nyelvét és beolvadt a köznépbe, miközben átadta neki a kultúráját. Ez történt a párthusokkal is Iránban. Általában a bolgárok példáját szokás emlegetni, amikor az óbolgárnak nevezett hun-magyar vezetőréteg beleolvadt az általuk vezetett tömegbe s felvette azok szláv nyelvét. 

Azt azonban eddig nem tanították, hogy valami hasonló történhetett a merovingok és a frankok esetében is. Volt pedig éppen elegendő adat, amiből felmerülhetett volna ennek gyanúja. Azt már tulajdonképpen el is könyvelte a történetírás, hogy Attila és hunjai átszabták Európát, megroggyantották a Római Birodalmat, hogy a romjain kialakuljon a lényegében máig fennálló Európa. Ehhez most csak azt tesszük hozzá, hogy a hunok írása is részt vett ebben a folyamatban. Ha az utolsó római császár lehetett Attila egyik főemberének fia, ha Nagy Károly anyja lehetett avar, ha a hunok adhatták a korai brit uralkodókat, ha a hun hercegnek mondott Savariai Szent Márton a merovingok körében vált szentté stb., akkor már alig marad min csodálkoznunk. A pontosítás érdekében természetesen folytatni kell a kutatásokat. E cikkben csak egy újabb meroving korong képét és olvasatát találja az olvasó (1. ábra).



Irodalom



Varga Géza: A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást

Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal



Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével (égipatróna.hu) 


Varga Géza: Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal



Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Merovingok vagy késő hunok? (Obrusánszky Borbála)

Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)

Varga Géza: Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás

Varga Géza: A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás

Kovács-Magyar András: A hun Attila és a Merovingok  (video)


Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (video) 









A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

1 megjegyzés:

  1. Csaba Rudolf a fészbukon: "Ha már a magyarokról/ hunokról írunk, legalább Atilla nevét írjuk helyessen..."

    Géza Varga ugyanott: "És te, persze tudod, hogyan kell helyesen írni s egyéb mondanivalód nincs is e cikkel kapcsolatban. Gratulálok! Az utolsó szavadba elég lett volna egy s is! Ha már a helyesírásról szóló kioktatást teszel közzé."

    Mellesleg valóban nem tartom helyesnek az Attila alakot (az Etele rokonszenvesebb és helyesebbenek is tűnik), de általában ezt használják s annak is van varázsa, ha egységes a névhasználat.

    VálaszTörlés