Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal

A merovingok őse, Merovech a hun udvarban nevelkedett túszként, majd a száli frankok vezetője volt körülbelül 447-től 458-ig. Attila (410-453) udvarában elsajátíthatta a hun ősvallás és állameszme alapjait. Ezzel függhet össze, hogy a merovingoknál és a szentistváni magyar királyságban is egyaránt nagy szerepe volt Savaria-i Szent Márton (316-397) tiszteletének. A szent munkásságának gerincét a királyság ideológiája alkotta (1). A merovingok Attila halála után sem szálltak szembe a hunokkal. A meroving sírok a fentieknek köszönhetően néznek ki úgy, mint a hun sírok, a meroving cikáda fibulán pedig ezért találunk a magyar hieroglif írás jeleivel rögzített magyar szöveget. 

1. ábra. Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula a Nagy Lyukó a ragyogó szár (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó a ragyogó úr)

2. ábra. A hun fibula nagy hieroglifája (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)

3. ábra. Apahidai hun Lyukó jel (balra), a hun cikáda Lyukó jele (középen) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)

 

4. ábra. Apahidai hun ragyogó szójel, a meroving cikáda ragyogó szójele és a székely "r" betű

5. ábra. A meroving sár/szár jel (középen) egyaránt bemutatja a háromszög alakú sar(ok) és a fát ábrázoló szár jel jellegzetességeit, összefüggésben azzal, hogy a sar(ok) és a szár szavak és szójeleik közös eredetűek, a székely írás "s" (sarok) jele balra, a muraszombati köcsögön pedig magyar hieroglif írás szár jele jobbra (ez utóbbi hieroglifából lett a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" betűje)

6. ábra. A "sarok hegyén, égig érő fa csúcsán a Nap" ábrázolási konvenció a merovig tulajdonba került hun fibulán (balra) és a kismákfai hun kori tálról (jobbra), a magyar népmesék királyfija azért ugrat fel lovával az égig érő fa csúcsáig, hogy ezt az "aranyalmát" lehozza s ezzel elnyerje a királyleányt és a királyságot

Jegyzet

(1) Darai Lajos (Az ősi magyar állam, Árpád Atila örökén – a magyarok őseikútjánI. Atila és utódai) különféle szerzőkre hivatkozva a frank államrezonra gyakorolt hun hatást említi. 

"Igen megfontolandók a Gregor Kristóf–Móricz Leó szerzőpár meglátásai, amelyek a történelem meghamisítása sorában Atila és utódai emlékének kiiktatására vonatkoznak. Ennek két területe szerintük az államrezon és a közvetlen családtagok sorsa. Az előbbi területen Nagy 196 Mesterházy (1998), p. 170. V. ö. Bakay (2004) Kornél: Kik vagyunk, honnan jöttünk? Püski Kiadó. pp. 37-40. 197 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Baráth (1988), III. p. 149. 198 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Nagy (1999) Gyula: Az ellopott magyar őstörténet II. Budapest-Zürich, 1999. ISBN 963 85684 4 5 és Acta Historica Hungarica Turiciensia XIV. évfolyam 6. szám, ISSN 2297-7538, p. 36. http://mek.oszk.hu/06700/06783/06783.pdf. Badinyi Jós (1984), p. 436. 199 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Nagy (1999), p. 82. Padányi (1989), Csomor (1996). 126 Károly alakjába a forrás, a minta megnevezése nélkül vonták be az Atila-féle államszervezési elveket, eljárásokat. És ezeket Gregor és Móricz szokásosan Atilának keleti, jellegzetes ’lovasnomád, szteppei’ állameszme hagyományaiból származtatja. Dümmert Dezsőt idézve: „Minden idegen, aki meghódol, már hunnak számít, s közben akadálytalanul megtartja saját nyelvét, faji különállóságát is. Csak egy a feltétel: engedelmeskedjen a hun uralkodónak, és az ő oldalán vonuljon hadba. Ez volt a magyarázata, miért sikerült a hunoknak olyan meglepő gyorsasággal hatalmas birodalmat alkotniuk, ami egységes fajú, nyelvű népeknek sohasem sikerült. De ez a magyarázat arra is, miért nem lehettek tartósak az ilyen birodalmak, s milyen nagymértékben voltak kiszolgáltatva az uralkodó személyes alkalmasságának, tetterejének.”200 Így tehát Nagy Károly birodalma, mint soknemzetiségű állam és kozmopolita közigazgatási szervezetrendszer, „sokkalta jobban hasonlít a hun birodalomra és a későbbi magyar királyságra – királyi vármegye-rendszerével együtt – mint a Károly után 50-100 évvel létező német államalakulatra és annak struktúrájára.” Mert „az erős központosítást végrehajtó és grófságokat alapító Károly államának az a német-római császárság lesz majd az utóda, melyben a tényleges hatalom a választófejedelmeké, s ahol a császári méltóság nem sokkal több, mint puszta cím… Franciaországban több, mint fél évezredig, Németországban pedig több mint egy évezredig nyomát sem látjuk a Nagy Károly féle államszervező hagyományoknak. Kérdés tehát, hogy miként sikerülhetett a frank Nagy Károlynak szinte egy csapásra az, ami ’utódainak’ fél, illetve egy teljes évezredbe tellett, illetve, hogy az ’utódoknak’ – minden törekvésük ellenére – miért nem sikerült kissé korábban a nagy ’előd’ nyomdokaiba lépni, és legalábbis a töredék területeiken egységes birodalmakat létrehozni.”201" 

A kibontakozó kép alapján a hunok és nyomukban Nagy Károly birodalmának alapozása sokkal demokratikusabb és "modernebb" volt, mint a Nagy Károlyt követő germán és francia gyakorlat. A hun hatást Szent Márton tanításai és a hieroglifikus szövegekkel illusztrálható vallásos világszemlélet is közvetíthette a meroving, majd a frank állameszmébe. Ez a hun állameszme illik egy keresztény szenthez is, egyúttal könnyen magyarázható a sztyeppi katonai demokrácia viszonyaival is. A lovasnomád államban ugyanis a csatlakoztatottakat a gazdaság követelményeinek megfelelően lóra kellett ültetni és fenyvert kellett a kezébe adni, máskülönben nem lehetett hasznát venni. Azaz rabszolga helyett családtagot csináltak a legyőzöttekből. Ez a vérré vált demokrácia jelent meg Szent Márton nézeteiben, valamint Attila meg Nagy Károly államszervezési gyakorlatában és Szent István Intelmeiben. 

Javasolt irodalom

Kovács-Magyar András : A hun Attila és a Merovingok 

(youtube video) 

Darai Lajos (Az ősi magyar állam, Árpád Atila örökén – a magyarok őseik útján I. Atila és utódai)

Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video) 

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta