A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást

Szent Mártont arról a híres jelenetről ismerjük leginkább, amelyben a köpenyét megosztja egy koldussal. Egy hideg, téli este Ambianum (ma Amiens, Franciaország) város kapujánál ugyanis egy nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Ekkor Márton köpenyét kardjával kettévágta, majd egyik felét a koldus vállára borította. Nem sokkal ezután álmában megjelent neki Krisztus a koldusnak adott köpenyben, aminek hatására 339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett.

1. ábra. Szent Márton odaadja köpenye felét a didergő koldúsnak, a magyar szentekre (például Szent Erzsébetre) és a sztyeppi népekre jellemző magatartás

Korábban már írtunk Szent Mártonról és az Iseumban kiállított, meg az alkalomra megjelent kötetekben előforduló rövid magyar hieroglif szövegekről. Mindezek alapján azt feltételeztem, hogy az Iseumban, vagy a környékén volt egy díszes terem a magyar (hun, szabír, szarmata?) őstiszteletnek szentelve, ami aligha magyarázható másként, mint a városban élő hun (szabír) lakossággal. A rómaiak hunok és más sztyeppi népek sorából folyamatosan telepítettek be zsoldosokat Pannóniába. Ez a telepítés olyan eredményes volt, hogy amikor Attila megjelent az Alföldön, akkor a rómaiak szerződéssel, tehát békésen átadták a hunoknak Pannóniát. Nyilván felmérték, hogy a rendelkezésre álló dunántúli hun légiók amúgy sem harcolnának Attila ellen, ezért érdemesebbnek látták Attila megnyerését és szövetségesként való felhasználását. A békés uralomváltásnak köszönhetően a Dunántúl lakosságának jó része a római kor óta folyamatosan helyben él, amit néhány földrajzi név (pl. Keszthely "Castellum", Velemér "Balambér, Bél ember") és a tetőcserépnek csak a Dunántúlon ismert sindü, sindő, sindöl "scindul" neve is alátámaszt.

2. ábra. Az Iseum területén hiteles ásatásból előkerült vakolatfestés egyik mintája Óg sar "Óg úr" alakban elolvasható, róla nevezték el a leszármazottait ogur népeknek

Már abban a cikkben is említettem olyan véleményeket, amelyek Szent Mártont a hun uralkodó család tagjának mondták. Ehhez most egy újabb leírást találtam Bálint Sándor tollából (a november 11-hez kötődő részletet kell keresni). Márton születése és halála helyszínén is elevenen élhetett származásának ismerete. Több okunk van annak feltételezésére, hogy a hun kortól a XII. századig is megőrződött Márton hun származásának emléke.

- Egyrészt az általa alapított kolostor is fennmaradt, amint a szülőhelyén is eleven és folyamatos a tisztelete ugyanezen időszakban. Ezért mindkét helyen megmaradhatott a hun eredetére vonatkozó adat akár a szájhagyományban, akár azóta elveszett írott forrás segítségével. Ha Szombathelyen ma is meg tudják mutatni azt a kutat (pontosabban a helyét), ahol Márton az édesanyját megkeresztelte, akkor a származására vonatkozó információ fennmaradásában sem kételkedhetünk. A már életében  is szentként tisztelt Márton esetében hihető a nagyobb időtávot áthidaló emlékezet.   

- Másrészt történelmi tény, hogy a merovingok és az Árpádházi dinasztia ősei a hun korban együtt éltek Attila udvarában, vagy birodalmában. Ott - a közös hieroglifikus jelhasználat alapján - egyaránt a sajátjuknak tekinthették a hun világnézetet. Ez a hun világnézet összefüggött Márton álláspontjával is, akinek a munkássága a saváriai hun király- és állameszméhez kapcsolódhatott. A hun ugyanis a kereszténységgel legkorábban megismerkedő, egyúttal az államszervezésben is kitűnő nemzetek egyike volt.  Nyilván ezzel függ össze, hogy a merovingok is, meg Szent István is felhasználták Mártont az államszervezés során. 

3. ábra. A hun származás a XII.században (adatolhatóan 1181-től) a francia hagiográfiai irodalomban (Historia septem sanctorum dormientium) tűnik fel. A forrás így szól: “Saint Martin fust de mont noble ligniee et de saincte vie. Il fu ne de pannonie qui ore est appelleé hongrie. et fu filz flories qui fu filz eaumer Roy de Hongrie.” Magyarul: "Szent Márton nemesi származású és szentéletű volt. És Florus fia volt, aki Eaumerus, Magyarország királyának a fia volt." Kiegészítés Maria Rosu szíves segítsége alapján

"Márton később Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugatnak egyik legtiszteltebb patrónusa lett. Ő volt az alapítója Ligugé, főleg pedig Marmoutier bencés apátságoknak. Ez utóbbiban képződött Márton-legenda szerint a szent hun, illetőleg magyar királyok sarjadéka, sőt egyenesen magyar király volt.

 Ennek kialakulásához tudnunk kell, hogy a Márton-legenda első regényes feldolgozását a pannóniai Hét Szent Alvó története, a Historia Sanctorum Septem Dormientium tartalmazza. Láttuk, hogy hasonló címen emlegetik az efezusi ifjak legendáját is.^*

Legendánk úgy tudja, hogy Márton hun királyoktól származik. Pannóniában Florus király uralkodott. A rómaiak azonban legyőzték, fogságra vetették. Csak úgy engedték szabadon, ha trónjáról lemond, és megelégszik a katonai parancsnok (tribunus) címmel. Legidősebb fia, szintén Florus Konstantinápolyban nevelkedik, és a császár unokahúgát, Konstanciát veszi feleségül. Pannóniában születik fiuk Florus, akit később Mártonnak hívnak, és a konstantinápolyi udvarban keresztelik meg. Amikor Tours püspöke lett, hét unokatestvére: Clemens, Primus, Laetus, Theodorus, Gaudens, Quirianus, Innocens csatlakozott hozzá, Marmoutier monostorában remetéskednek. Mind a heten egy napon halnak meg. Haláluk után nem kezdte ki őket az enyészet. Olyanok voltak, mintha aludnának. Ezért őket is Hét Szent Alvó néven emlegették. A VIII. században keletkezett legendájuk föltétlenül az efezusi ifjak épületes történetének tükröződése, bár egyik sem tesz említést a másikról.

 A Márton-legendának számos koraközépkori verses francia feldolgozása is van. 1200 táján keletkezett a legjelesebb: La vie de monseignor Saint Martin de Tors, amely Péan Gatineau toursi kanonok alkotása. A XV. században misztériumjátékokat is írnak belőlük,^* amelyekben magyar vonatkozások is akadnak.

Márton hazai irodalmi élete a tiszteletére költött latin himnuszokkal, miseszövegekkel kezdődik. Egy XIII. században írt hazai kódex életét és legendáját is elmondja. Utolsó története egy magyar gróf (hungarus comes) süketnéma leányának a szent sírjánál való csodálatos gyógyulását adja elő.

Eckhardt Sándor föltevése szerint Kézait a pannóniai hun történet megfogalmazásában Márton alakja is ihlette."

4. ábra. A máig élő Szent Márton-kultusz itt látható bizonyítékát (Bekay Nagy Maya képét) kiállították a Szombathelyi Képtárban is, amitől a sznob és talán hun-undoritiszben is szenvedő szakma egy emberként kiakadt, az egyik szombathelyi festőművész "rossz szellemiségűnek" is minősítette, talán a turul és a keresztény szellemiség zavarhatta a kifinomult világnézetét, azt azonban tudjuk, hogy a műkereskedelem tömegesen zúdítja kóklerek mázolmányait a nagyközönség nyakába, mert el kell tartani valamiképpen az engedélyezett ízlésű művészeket is - s persze ez utóbbi a saját belterjes köreikben nem okoz felháborodást 

Sokat mond, hogy Szent Márton tisztelete elsősorban a meroving és a magyar királyi dinasztiához kötődik. Franciaországban és Magyarországon volt erős és ezeken a helyeken kötődött a királyi dinasztiához. A merovingok hun kapcsolata ismert tény (ősük a hunoknál volt tusz, ahol alkalma volt a hun kultúra elsajátítására), amint az Árpádház hun eredete is közismert. A merovingok Attila halála után sem fordultak szembe a hunokkal. Egy meroving sír olyan, mintha hun sír lenne. Ehhez a képhez a meroving leletek hieroglifikus olvasatát tudom hozzátenni.  A magyar hieroglif írást a 2017-ben megjelent kötetemben mutatom be. 

5. ábra. Meroving korong a sarok, Üdő, Dana és Föld hieroglifákkal, valamint a Lyukó nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó Nagyúr) ligatúrával

6. ábra. Hun típusú meroving cikádafibula a Nagyságos Lyukó a sarok szár "Nagyságos Lyukó a sarok úr" mondattal

7. ábra. Simone Martini: Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal (freskó)

8. ábra. A meroving ezüstgyűrű jelei (balra9 és azok székely párhuzamai (jobbra), az olvasat: Jó sar ős ten (mai magyarsággal: Jóságos úristen

9. ábra. Meroving boglár a Lyukó ős ten ország (mai magyarsággal: Lyukó isten országa) mondatokkal

10. ábra. A meroving boglár világmodellje (középen) és jeleinek (balra) székely párhuzama (jobbra), a sugár irányú jelek legvalószínűbb olvasata: Nagy Lyukó sar Dana (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó úr Dana "isten"), a köriratban a Nagy Lyukó sar (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó úr) mondatok olvashatók

11. ábra. A wittislingeni meroving fibula több magyar mondatot is rögzít (fotógrafika, részleges rajzi rekonstrukció), például a Bél nagy szár (mai magyarsággal: Bél nagyúr) mondat is elolvasható rajta

Utószó

A cikk megírása óta két váratlan megerősítése is érkezett a fenti álláspontomnak, amihez a jelhasználat (a magyar hieroglif írással írt nyelvemlékek) alapján jutottam. 

- Az egyik megerősítés Ha-Sung Howard Chung koreai professzor levele, amelyben egy korábbi tanulmányáról tájékoztat: 

Dear Varga Geza,

Many thanks for this most valuable information. I have read your article on the Hunic origin of the Britisch Royal House. I wrote an article on the Hunic Origin of the Merovingians which is on accademia: https://www.academia.edu/63021613/The_Origin_of_the_Merovingians_Or_Why_was_King_Childeric_not_buried_Catholic

This article supports your thesis.                  Best Howard 

A koreai professzor tanulmányának fő következtetései: A merovingok a hunok felső osztályához tartoztak, ha nem is a hun királyi családhoz. A frank államalapító, I. Childerich kapcsolódhatott a hun királyhoz. A kabócafigurák Európa-szerte megtalálhatók a migrációs időszak vezetőinek sírjaiban. Ázsiából kivándorolt ​​királyi családok jelvényei ezek.

- A másik megerősítés Ferenc pápától érkezett. Ő ugyanis Orbán Viktor újraválasztásakor meglátogatta Magyarországot és a következő kijelentést tette: "Ezt a domborművet én magam választottam önnek a Vatikán műhelyéből. Szent Mártont ábrázolja, aki egyébként magyar ember. Jó, tudom, Pannonia római provincia volt, de mégis, ti Szent Márton népe vagytok," 

Amire azt válaszolja a Demokratában erről megjelent cikk írója, Ágoston Balázs, hogy a savariai születésű Szent Márton magyar származásáról eddig nem volt tudomásunk (2022. június 15.). Hozzátehetjük: ez a válasz csak a finnugrista agymosás napjainkban is eredményes voltáról tájékoztat. Itt is tetten érhető a "tudományos konszenzus" hatása, amely a magyar hieroglif írás kutatását napjainkig szabotálja. 

Irodalom

Ha-Sung Howard Chung: The Origin of the Merovingians Or Why was King Childeric not buried Catholic? (academia.edu)

A japán arisztokrácia hun/szkíta eredetű

http://real.mtak.hu/71019/1/Toth_Laurencin_MKsz_17_3_u.pdf

Varga Géza: Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal

Varga Géza: Frank világmodell a sar og "Óg úr" ligatúrával

Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal

Varga Géza: Frank világmodell hun jelekkel

Varga Géza:  isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron

Varga Géza: A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái

Varga Géza: Szarmata korong "Nagyságos Lyukó" ajánlással

Varga Géza: Angolszász boglár hun mondatokkal

Dr. Somos Zsuzsanna: Hunok a brit trónon (az Attila Hotelben tartott előadás videofelvétele)

Varga Géza: Horváth-Lugossy Gábor féligazságai a hun-magyar azonosságról, Szent Mártonról és az őshonosságunkról

Varga Géza: Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus "Jóságos úristen" mondattal

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi az őrségi szállásunk. Az általunk javasolt őrségi szálláson ugyanis a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu