E cikkben egy franknak minősített jellegzetes hun csatot mutatunk be, amely a rajta lévő Ten "Isten" hieroglifa miatt érdemes a kiemelt figyelmünkre (1/a. ábra). A hunok ismert szokása volt, hogy az esetenként csak díszítésként szolgáló csatjaikon indiai eredetű almandingránátot és aranyat felhasználó rekesztechnikával alakítottak ki vallásos vonatkozású hieroglifákat (1/b. ábra). A most tárgyalandó "frank" csat beleillik a hieroglifákat hordozó hun csatok sorába. Azt, hogy nem egyszerű, jelentés nélküli díszítésről van szó, a bemutatott párhuzamok (2-11. ábra), a magyar hieroglif írás és a székely írás jelkészlete, valamint az elolvasott szövegek alapján nyilvánvaló.
1/a. ábra. Római kori sisak orrvédőjén lévő hun ten hieroglifa Alsóhetényből (balra), frank aranycsat az égig érő fát ábrázoló ten jellel (középen) és a székely írás "nt/tn" (ten) jele (jobbra)
1/b. ábra. Apahidai hun aranycsat hieroglifikus szövegekkel
1/c. ábra. Hun csat Bél isten hieroglifájával, a hunok szokása volt a csatjaikon az Isten megidézése
1/b. ábra. Apahidai hun aranycsat hieroglifikus szövegekkel
1/c. ábra. Hun csat Bél isten hieroglifájával, a hunok szokása volt a csatjaikon az Isten megidézése
A frank ten hieroglifa jelentését és származását a párhuzamok alapján tisztázni lehet. A ten jel ugyanis előfordul az alsóhetényi római kori sisak orrvédőjén is, amit azonban egy római szolgálatban álló hun harcos viselhetett. Az orron elhelyezett ten jelnek ugyanis egyrészt a hun eredetű lomovátovói kultúrából (3. ábra), másrészt egy kirgiziai hun aranyálarcról (4. ábra) ismerjük a párhuzamát.
3. ábra. A hun kötődésű lomovátovói kultúra istenábrázolásán szerepel az ős és a ten hieroglifa is (ezek székely változata az ábra jobb oldalán látható), azaz lentről felfelé elolvasható a magyar isten szó
Az alsóhetényi ten "isten" hieroglifa (2. ábra) jelentését két körülmény is alátámasztja: egyrészt a rajta lévő Krisztus-monogram, amiből ez nyilvánvaló. Másrészt az a hun szokás, mely szerint az orron helyezték el az Istenre utaló jeleket (3. és 4. ábra). Ez összefügg az orr és az úr szavak rokonságával (lévén az orr és az Úr is egy-egy kiemelkedés), azaz a hunok magyar nyelvét bizonyító körülményről van szó.
4. ábra. Hun halotti álarc Kirgiziából, az orron és az arcon elhelyezett, az égig érő fával azonos Istent jelképező szár "úr" hieroglifával
A fentiek alapján a ten jelet használták a hunok s tőlük vehették át a rómaiak, a merovingok, a frankok is (5. ábra). A hunoktól örökölték meg a jelkészlet többi elemével együtt a hun eredetű avarok, székelyek és a magyarok is.
5. ábra. Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus Jó sar isten (mai magyarsággal: Jóságos úristen) mondattal, az úristen ligatúra közepén a ten hieroglifával
6. ábra. Az avar nagyszentmiklósi kincs istenábrázolásán is elolvasható az Isten szó
7. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő hieroglifikus Egy isten mondatjel is tartalmazza a Ten jelet
8. ábra. A honfoglalás kori nagykörűi vereten is elolvasható az égig érő fát ábrázoló Isten szó
8. ábra. A honfoglalás kori nagykörűi vereten is elolvasható az égig érő fát ábrázoló Isten szó
9. ábra. Az uelgi leletek egyikén is megjelenik a Sar Isten (mai magyarsággal Úristen) szó
10. ábra. A Nagy szár ten földje (mai magyarsággal: Nagyságos úr(is)ten földje) mondatjel a kölkedi avar boglárról, a mondatjel jellegzetes összetevője a ten hieroglifa
10. ábra. A Nagy szár ten földje (mai magyarsággal: Nagyságos úr(is)ten földje) mondatjel a kölkedi avar boglárról, a mondatjel jellegzetes összetevője a ten hieroglifa
11. ábra. Amurmenti sámánábrázolás egy sziklarajzról az Isten (ős + ten) szójelével, a Kr. e. évezredekből
A fent bemutatott példák alapján a frank Ten jel keleti eredetű és nagy valószínűséggel a hunok vitték Nyugat-Európába. Az 1. ábrán lévő csat jellegzetes hun termék, ezért abban sincs semmi meglepő, hogy a rajta elolvasható ősvallási és nyelvi hagyaték is hun és magyar.
Irodalom
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
Irodalom
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hunok magyar nyelvéről és a székely írás hun eredetéről folyó ostoba vitáról
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése