Magyar hieroglifákkal írt mondat Gordianus császár viminaciumi érmén

Római tárgyakon eddig is bukkantak fel székelyazonos jelek (a magyar hieroglif írás szójelei) s azokról is nyilvánvaló volt a vallásos jelentőségük. Most egy hasonló, ez esetben világfát ábrázoló írásemlék képét adták közre a Belgrádban kiadott De vetere pecunia c. kötet címlapján (1. ábra). Az effajta rövid szövegelőfordulások segítenek megérteni e régi és elterjedten alkalmazott hieroglif írás eredetét és használatának módját. Felmerül persze a kérdés, hogy miképpen került az elsősorban a sztyeppéről ismert szójelekből formált, uralmi jelvényként használt világfa ábrázolás a császár labáriumára. Talán hunokkal kevert szarmatákból toborzott alakulat jelvénye jelent meg a viminaciumi érmén? Vagy a rómaiak ezt a hieroglifikus írásrendszert még az etruszkoktól és a görögöktől tanulták? Amikor a Néprajzi Múzeum kutatja a veleméri rajzos sindük jelentését, akkor az is joggal merül fel, hogy ez a nemzetközi jelkészlet miképpen maradt fent a magyar népi jelhasználatban. Ezen az előforduláson is hieroglifákról, azaz ősvallási vonatkozású, ünnepélyes alkalmazásra szánt jelekről van szó. A rövid szöveg jelentését minden felmerülő kérdés ellenére is megértjük.

1/a. ábra. III. Gordianus császár érme elolvasható, tulipánszerű labarumdíszekkel

Az 1. ábrán III. Gordianus császár (Marcus Antonius Gordianus, 238-244) érme látható, amely Viminacium pénzverdéjében készült Moesia Superiorban. A pénzt a belgrádi Szerb Nemzeti Múzeumban őrzik (ltsz. 41_31/17).

1/b. ábra. III. Gordianus császár viminaciumi érmének labarumai 

A tulipánszerű labárumon lentről felfele a magyar hieroglif írás szójeleivel a Ragyog sar ten, mai magyarsággal: Ragyogó/ragyogj úr(is)ten mondat olvasható el. Ha a labárum nyelén lévő gömböt is el kell, vagy lehet olvasni, akkor az olvasat: Ragyogó/ragyogj Lyukó úristen. A tulipán már a hunoknál is az Istennel azonos világfa jelképe volt, amint az a Sarata Monteoru-i hun jelvény alapján belátható. (1)

Nagyon hasonló szerkezetű mondatjel van egy 1600-as évekből való magyar kályhacsempén, amit az Iparművészeti Múzeumban őriznek (2. ábra). Ennek az olvasata: Jó ragyogó Lyukó sar ten, mai magyarsággal: Jóságos, ragyogó Lyukó úr(is)ten.

2. ábra. Az 1600-as évekből való magyar kályhacsempén hasonló mondatjel maradt ránk, mint amit III. Gordianus római császár labárumán is olvashatunk.

Általában is elmondható, hogy hasonló szerkezetű és olvasatú, tulipánszerű mondatjelek a magyar népművészet tárgyain, például hímes tojásokon (3. ábra), veleméri rajzos sindükön (4. ábra), de templomok elolvasható díszítésében (5. ábra) is előfordulnak. Aminek nyilvánvaló jelentősége lenne a Pócs Éva cikke nyomán kialakult, ám szakmai és etikai-módszertani színvonaltalanság miatt eredménytelenül zárult világfa vitában, ha az érintett szerkesztőségeket (Mandiner, Ethnographia, Valóság) és a "tudományos konszenzust" az írástörténet tényei érdekelnék. 

3. ábra. A dobronaki Solaric Loreta hímes tojása a hieroglifikus Urunk a ragyogó Isten mondattal

4. ábra. Veleméri rajzos sindü Egy Isten olvasatú mondatjellel (Sindümúzeum), az ábra bal alsó sarkában a székely írás Egy, ős és ten szójele

5. ábra. Az énlakai bilingvis betűzve is (balra lent), meg világfát ábrázoló tulipánszerű mondatjelként is (jobbra fent) tartalmazza az Egy (az) Isten mondatot

Jegyzetek

(1) A labárum nyelén lévő gömb, a tulipánszerű virág, a világfa-ábrázolás és az Istenre utaló jelentés megtalálható a későbbi európai jelképek között is. Egy isten országára utal a magyar államcímer világfát idéző hármas halma és kettős keresztje. Megtalálható a nyélen lévő gömb a francia fleur de lis tulipánszerű ábrázolásain, amelyet az isteni felhatalmazás jelének tartanak. Egy nemzetközi jelszótár alkalmazásaiból maradtak ránk ezek.

Irodalom

De vetere pecunia, Scripta in honorem Bojana Borisz-Breszkovics, Birograf, Belgrád 2025.

Pócs Éva (2023): A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében, rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció (nti.abtk.hu/) Néprajztudományi Intézet

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban

Varga Géza (2018): Az énlakai Egy Isten mondatjel

Varga Géza (2021): A Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula a "Ragyogj isteni nagyúr" mondattal 

Varga Géza (2024): A világfa vita

Varga Géza (2024): Az Ethnographia világfa vitablokkja

Varga Géza (2025): Hímes tojások jelei

Varga Géza (2025): Tulipánt ábrázoló elolvasható világfa

Varga Géza (2025): Hieroglifikus mondatjelek az Iparművészeti Múzeumban őrzött, az 1600-as évekből való kályhacsempén

Varga Géza (2025): A fleur de lis és a tulipán jelkép hun eredetéről egy székesfehérvári címerpajzs hieroglifikus mondatjele kapcsán

Varga Géza (2025): A Néprajzi Múzeum kutatja a veleméri sindürajzok jelentését

Varga Géza

Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a