Az Ethnographia adta közre Bollók Ádámtól a Pócs Éva dolgozata nyomán a 2023-24. években lezajlott világfa vita legfontosabb mondatát. Ebből egyrészt érződik, hogy felmérte: az akadémikus tudomány pillanatnyilag annak ellenére sem képes tudományos igényű és döntő választ adni a magyar világfa képzet eredetének kérdésére, hogy a magyar államcímerben hun és avar előzményeket követve vagy ezer éve szerepel az Egy országa "Isten országa" alakban elolvasható világfa (a hármas halmon álló kettős kereszt). Egyúttal mintegy előre jelezte a konferenciánk témáját is: "természetesen mindig fennáll annak a lehetősége, hogy ... egy újszerű, eddig senkinek eszébe nem jutó módszertani ötlet segíthet majd ebben a kérdésben tisztán látni" (2024/1/125). Hozzátehetjük: ez az ötlet a magyar szójelekből felépített világfa hieroglifikus mondatjelként való elolvasása. Az Elolvasható világfa konferencia egy eddig ismeretlen forráscsoportra, magyar szójelekkel írt, magyarul megszólaló, az utóbbi hat évezredből származó nyelvemlék-sorozatra hívja fel a figyelmet. Ez az új forráscsoport nem csupán megválaszolja és eldönti a Pócs Éva által felvetett kérdést, hanem máshonnan meg nem szerezhető adatokat is szolgáltat a magyar őstörténetről és ősvallásról, valamint az írás eredetéről.
Az Elolvasható világfa konferencián vagy a korábban felfedezett elolvasható világfákról mondhatják el a véleményüket az előadók, vagy az általuk felfedezett új elolvasható világfákat mutathatják be. A konferencia azt a célt tűzte ki, hogy a "szakma" és a közönség minél jobban megismerje az elolvasható világfát. Ám az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az elolvasható világfa olyan régi és kiterjedt etnokulturális jelenség, aminek az elterjedtségét aligha lehet magyarázat nélkül nélkül hagyni. Azaz meg kell kísérelnünk valamilyen tudományos igényű magyarázatot adni arra a jelenségre is, hogy az évezredekkel ezelőtt Eurázsiát és Amerikát beterítő egységes jelhasználatnak mi a magyarázata. Melyik nép, milyen történelmi folyamat terjesztette el ezeket a magyar jelekkel írt, magyarul elolvasható ősvallási ábrázolásokat, ennek mi lehet a magyarázata és a leírása? Reményeink szerint lesz erre a jelenségre megalapozott nyelvészeti, régészeti, írástörténeti, népzenei, történészi és genetikai válasz, de legalább pontosabban megfogalmazhatjuk a kérdést.
- Simo Parpola: The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy.
- Bakay Kornél: Régészeti horizont és az elolvasható világfa
- B. Nagy János - Varga Géza: A world tree shown on a pottery given by Asko Parpola can be read as szabir ancestor Szabír ős olvasatú világfa egy Asko Parpola által közzétett indusvölgyi cseréptáblán
- Genevieve von Petzinger:
- Harald Haarmann:
- Halasy Nagy Endre: Egy elolvasható pálos kereszt
- Horváth Csaba Barnabás:
- Joó Katalin: Tulipán és az elolvasható világfa
- Juhász Zoltán: Népzenei kultúrák kapcsolatainak feltérképezése öntanuló algoritmusokkal, archeogenetikai adatok bevonásával
- Kiss Mao-tun István: Maja jade arcok elolvasható világfái Összefüggések és párhuzamok a maja és magyar világfa kép között
- Medgyesy Gábor: Az Isten megjelenítése mai jeggyűrűkön magyar hieroglifákkal
- Póczik Szilveszter: Tudomány, hatalom és akadémiai kánon - adalékok a tudományos kutatás hatalomgazdaságtanához a korai magyar történelem nyelvészeti és írásos emlékei példáján
- Saak Tarontsi: A hurri életfa mint történeti-eredeti alap az urartui szent fa értékes szimbólumához
- Tóth István: Székely írásjelekkel olvasható világfa piktogramok nyelvi alátámasztásai az amerikai vintu és penuti népeknél
- Varga Géza: A világfa meghatározása és ismérvei
- Varga Géza: Az elolvasható világfa legkorábbi, ősmagyar kori, honfoglalás kori, Árpád kori, Árpád kort követő és népi előfordulásai
- Varga Géza: A 2023-24-ben lezajlott világfa vita
Irodalom
Saak Tarontsi (2024): A hurri életfa mint történeti-eredeti alap az urartui szent fa értékes szimbólumához, ARURAT Örmény Tudományos Akadémia, kaukázusi, kisázsiai, anatóliai és a Near Eastern Studies
Manfred Bundschuh (2022): Részlet Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomában című művéből. (academia.edu)
Simo Parpola (1993): The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy. In: Journal of Near Eastern Studies, 52(3): 161–208.
Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében, rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció (nti.abtk.hu/) Néprajztudományi Intézet, 2023.
Bollók Ádám: Hozzászólás Pócs Éva tanulmányához, Ethnographia, 2024/1/154
Varga Géza: Világfa az ősmagyar korból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése