A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze, Molnár István tárja fel a berzencei várat. Erről tájékoztat a Rengeteg értékes leletet találtak a berzencei vár feltárásakor c. cikk is a sonline.hu-n. Az előkerült Árpád kori leletekről a világhálón is tájékoztatják a nagyérdeműt. Ezek között szerepel egy palmettás kőfaragvány (1. ábra) és egy kovácsolt vasrúd (4. ábra). Magyar hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) vannak rajtuk, amelyeket az ásató régész nem olvasott el és nem is említi őket. E cikkben ezek olvasatát és néhány párhuzamukat mutatom be.
1. ábra. Palmettás kőfaragvány a berzencei várból két hieroglifikus mondattal (Molnár István nyomán)
A kőfaragvány jobb felső sarkában egy kis keretbe zárt, kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa, pontosabban az alatta lévő ferde vonallal együtt a Ragyogó jó "Ragyogó folyó" mondatjel van kőbe faragva. Ez az istennel azonos Tejút jelképes ábrázolása, egyik nevének, vagy jelzős szerkezetének rögzítése (2. ábra).
A másik, nagyobb keretbe zárt palmetta a "Zsendülő úristen" mondatot rögzíti (3. ábra). A zsendülő itt "újjászülető", "feltámadó" értelmű és a karácsonyi napfordulóra emlékeztet, amikor a Nap a Tejút hasadékában kél és amely időponttól kezdődően a nappalok hosszabbodnak. Nem látszik világosan, hogy a palmetta tövében van-e egy hegyet, a sarok hegyét ábrázoló sar "úr" jel. Ha van (és ezt a fénykép, meg a párhuzamok alapján feltételezhetjük), akkor azt is bele kell komponálni a mondatba: "Zsendülő (újjászülető) Úristen".
3. ábra. A berzencei palmettás kő szimmetrikus hieroglifikus Zsen sar ős ten (mai magyarsággal: Zsendülő "újjászülető" úristen) mondata (fotógrafika)
4. ábra. A berzencei kovácsoltvas rúd a Lyukó zsen "Lyukó zsendül" mondatjele (Molnár István nyomán készített fotógrafika)
Jelpárhuzamok
Az alábbi jel- és szövegpárhuzamok azt bizonyítják, hogy a sztyeppi népek évezredeken át azonos jel- és ősvallási rendszert használtak. A széles körből kimutatható hieroglifikus jelhasználat kivétel nélkül magyar szavakat és mondatokat rögzít. Ez azt jelenti, hogy egy hosszú időszakban, a paleolitikumtól a hunok Európába vonulásáig a sztyeppén magyarul beszéltek, vagy a magyar nyelv volt a meghatározó az ősvallás által használt hieroglifikus szövegekben. A honfoglaló magyarság is olyan hieroglifikus írással jött a Kárpát-medencébe, amelyik a kőkorszak óta ismert volt Németországtól Mongóliáig és e határokon túl is. Ez cáfolja a mai tankönyvekben terjesztett "írás- és nyelvemlék nélküli" értékelést, amit a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar korról tanítanak. Ez az ellentmondás annak köszönhető, hogy az előző átkosokban a "tudományos konszenzus" emberei a mindenkori megszállóink szája ízének megfelelve lényegében nem foglalkoztak a székely írással (vagy azt idegen eredetűként próbálták feltüntetni), amint ma sem figyelnek a magyar hieroglif írással írt emlékekre. Ha igaz, hogy az identitás nemzetmegtartó erő, akkor érthető a világosi fegyverletétel után dominánssá vált és megrögződött, szemellenzős "tudományos" álláspont.
A zsen hieroglifa párhuzamai
5. ábra. Árpád kori gyűrű Somogyvárról a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúrával, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "nt/tn" (ten) rovásjelei (a gyűrű képe Bakay/2011. nyomán)
6. ábra. A somogyvári Zsendülő Dana "újjászülető isten" olvasatú fenékbélyeg a hieroglifák értő, elterjedt használatára utal, jobbra fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "d" (Dana) rovásjele látható (a fenékbélyeg képe Bakay/2011. nyomán)
7. ábra. Dobronaki hímestojás a Magas zsendülő "feltámadó" kő mondatjellel, balra a hieroglifikus mondatjel, jobbra (fentről lefele) a hieroglifáknak megfelelő székely "zs" (zsenge), "m" (magas) betűk és a kő szójel
Az Isten és az Úristen ligatúra párhuzamai
8. ábra. Szarvasi aranyozott ezüstjelvény az Isten szóösszetétellel (középen), az összetétel ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a hieroglifák 1400-as évekből származó alakja a székely írás nikolsburgi ábécéjében (jobbra)
9. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen), a székely írás "us" (ős) szójele (balra) és "nt/tn" (Ten) szójele (jobbra), amennyiben az alul lévő palmettaszerű elágazás a sar szójele, akkor az olvasat Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen)
10. ábra. A krími szkíta korona (balra), Isten olvasatú ligatúrája (középen), a ligatúrát alkotó és - az ős esetében - magyarázó, megismételt hieroglifák (jobbra fent), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "us" (ős) és "nt/tn" (ten) szójelek (jobbra lent) (1)
11. ábra. Amur menti sziklán lévő sámánábrázolás Kr. e. 4000 tájáról a Szár Ak Isten ügy szár (mai magyarsággal: Heraklész isten a folyó ura) mondattal, a rajzát többek között Hoppál Mihály is közölte
12. ábra. Az énlakai bilingvis jelentőségét az adja, hogy betűzve is, meg szójelekkel is le van írva benne ugyanaz az Egy (az) Isten mondat, azaz a segítségével - értelmes és becsületes emberek számára - érthető és elfogadható a szójeleink léte, meg az Isten ligatúra olvasata
A ragyogó hieroglifa párhuzamai
14. ábra. A kb. 40 000 éves Stadel-barlang oroszlánembere, ferde vonalakkal (ragyogj, ragyogtál hieroglifákkal) a karján
15. ábra. A székely "R" és "r" rovásbetűk formájának kialakulása (balra fent Rá napisten egyiptomi hieroglifája, jobbra lent a székely írás "R" és "r" betűje)
16. ábra. A Magyar Nemzeti Múzeumban tárolt telki hun vascsat, amelynek az alsó része egy istenidéző szertartás szövegét rögzíti: az egyik oldalsó oszlopban a Ragyogj ég, középen kétszer is (egy antropomorf ábrázolással együtt) a Ragyog az ég, a másik oldalon pedig a Ragyogott az ég mondattal
17. ábra. Az apahidai hun turulok (két oldalon), a nyakukon olvasható Ragyogó ország mondat (középen fent) és a mai magyar megfelelők: a székely írás "r" betűje és a heraldika "ország" szójele (középen lent)
18. ábra. Elolvasható sztélé a Lyukó ragyogj, ragyogj, ragyogj hieroglifikus mondattal a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről (a képét Máthé Lajosnak köszönöm)
18. ábra. Elolvasható sztélé a Lyukó ragyogj, ragyogj, ragyogj hieroglifikus mondattal a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről (a képét Máthé Lajosnak köszönöm)
19. ábra. Acoma indián edény (fent) az ismétlődő Rá Jóma ten "Ragyogó Jóma isten" mondatjellel (lent balra); az acoma Rá hieroglifa a négyzetes jelformából előállított kivonat (lent jobbra); az olvasat csak a magyar jelek alapján adható megközelítés
A lyuk/Lyukó hieroglifa párhuzamai
20. ábra. A Szergej Botalov kötetében 2009-ben közölt kazahsztáni ogur-szabír jelvény a Lyukó jelet a fizikai lyukkal és a Nap ábrázolásával kapcsolja össze (e cikk szerzőjének fotógrafikája)
21. ábra. A hun lyuk/Lyukó hieroglifa (Noin Ula) közepén lévő fizikai lyuk azt valószínűsíti, hogy ez a jel a hunoknál a lyuk/Lyukó szójele volt (vagyis a hunok magyarul beszéltek)
A 21. ábra két oldalán a székely írás "ly" betűjének két változata látható. A tojást tojó madarak a lyuk (és Lyukó isten) életet adó szerepét illusztrálják.
22. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó szája (az életet adó lyuk) is egy lyuk/Lyukó jel közepén van, ami a hun-szabír jel- és nyelvhasználat továbbélését bizonyítja
A sar "úr" hieroglifa párhuzamai
A világmodellek négy sarkán található, a székely "s" rovásbetűvel azonos alakú sar "sarok, úr" szójelek a kb. 50 000 évvel korábban volt őshaza, az Éden ábrázolására mennek vissza. E terület négy sarkán van ugyanis az Ararát, a Taurusz, a Zagrosz és az Elburz hegység. A kőkori eredetű világkép szerint ezek az Istennel azonos oszlopok tartották az eget.
23. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csat felülnézeti világmodellje (középen), a sarkain megtalálható a mai székely "s" betűvel azonos alakú sar "sarok, úr" jel, ugyanez az egyszerű jelforma már a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között (balra) és a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei között is megjelenik (jobbra)
24. ábra. Az anaszazi tál világmodelljének sarkain a magas sarok mondat olvasható a magyar hieroglif írás magas és sarok jeleivel (jobbra lent a székely írás "m" és "s" betűje)
A jó "folyó" hieroglifa párhuzamai
26. ábra. Az aranylemezből kivágott szkíta ruhadísz a jó "folyó" szójele (Panfilov nyomán a IV-III. századból)
27. ábra. Aranyozott magyar tál az Ob vidékéről a jó "folyó" szójelével (Pjotrovszkij nyomán)
(1) A krími szkíta aranykorona képét annak emlékére illesztettem e cikkbe, hogy Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke - nyilván a "szakértői" véleményére hallgatva - elutasította a 2024-es konferenciájukra felajánlott előadásom befogadását. A levelében - tévesen - arra hivatkozott, hogy a szkítáknak nem voltak hieroglifái.
Kétségtelen, hogy a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggések felismeréséhez intelligencia és kreativitás szükséges. Veres Péter kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a kutatóknak is csak 4%-a kreatív.
Irodalom
Berzence, a vár rövid története (varlexikon.hu)
Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011.
Bakay Kornél: Zalavár-Vársziget és a Mosaburg-kérdés
Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Kopáncs falu Árpád kori gyűrűje az Uram, a ragyogó, nagy folyó ura mondattal
Masek Zsófia: Töredékek, Kopáncs falu fémleletei, Régészeti Magazin, 2021., 01. (academia.edu)
Szigeti Judit: Kopáncs falu gyűrűi, Régészeti Magazin, 2021., 01. (academia.edu)
Fehér Bence: Egy rováskorpusz ígérete, Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2022.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Szemellenzős rovológia Zelliger Erzsébet az MTA rováskorpuszáról (academia.edu)
Varga Géza: A Bakay Kornél által közölt somogyvári gyűrű 6500 éves hieroglifikus mondatjelének olvasata
Varga Géza: A krími szkíta korona Isten hieroglifája
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: Somfai Kara Dávid a magyar etnogenezisről
Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei
Varga Géza: A hun sar/sarok hieroglifa
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Indián-magyar jelpárhuzamok
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése