Hieroglyphs of a world model of a Navajo rug
Bevezető
Az elmúlt évtizedekben több amerikai indián népművészeti tárgy jelkészletét azonosítottam a székely írás (pontosabban annak szójeleket alkalmazó elődje, a magyar hieroglif írás) jeleivel. Az eddig rokonított kb. 30 közös indián-magyar szó- és mondatjel lehetőséget ad az amerikai indián népművészeti tárgyakon lévő rövid szövegek értelmének megközelítésére (1). Csábító a gondolat, hogy a hasonló indián szövegek hangalakját is feltárjuk, ám ehhez az amerikai indián nyelvek alaposabb ismeretére lenne szükség.
A jelen cikk célja az amerikai kutatók figyelmének felkeltése és segítség kérése egy navaho szőnyeg (1. ábra) szójeleinek bemutatásával. A szőnyeg fényképét Hédy Csákvárinak köszönöm.
Mivel az olvasás közben esetleg felmerülő általános kérdéseket célszerűtlen lenne minden cikkben újratárgyalni, ajánlom az olvasónak a Magyar hieroglif írás c. kötet tanulmányozását!
1/a. ábra. Navaho szőnyeg olvasható felülnézeti világmodellel
1/d. ábra. Az anaszazi tányér világmodelljének sarkain ugyanaz a magas sar(ok) mondatjel olvasható, mint a fentieken (a tányér közepe lyukas, ezért a fotógrafika itt nem tudta visszaadni az esetleg ott volt központi jeleket)
A navaho világmodell
A felülnézeti világmodell (mandala) egy Eurázsiában és Amerikában is elterjedt ábrázolási konvenció. A teremtett és rendezett világ jelekből alkotott térképe. A terület, amelyet ábrázol (az Ararát vidéke), ténylegesen létezik, a Homo sapiens sapiens jelentős csoportjának közös őshazája volt 100 000 - 50 000 évvel ezelőtt. Erről A magyarság jelképei c. kötetben számoltam be. Az általános szokás szerint, amelynek ez a navaho világmodell is megfelel, középen az Isten neve és/vagy jelzője, a sarkain pedig az égbe vezető út jelképe látható. A közös jelkészlet elemei az elválás óta eltelt hosszú idő alatt némileg megváltoztak, ám a mai napig használatban vannak a székely írásban. Ez ad lehetőséget a navaho szőnyeg jeleinek megértésére. Nem állítjuk, hogy a magyar jelek alapján pontos olvasata adható a rövid indián szövegeknek. Az indián jelkészlet és nyelvek segítségével végezhető ellenőrzés azonban kitűnő bepillantást adhat az amerikába vándorlás kulturális-nyelvi körülményeiről és valamelyest az időpontjáról is.
A jelen cikkben tárgyalt navaho világmodell különleges értéke, hogy a közepén lévő istenjelkép (2/a. ábra) és a sarkaiban lévő sarokjelkép (6. ábra) is jó eurázsiai párhuzamokkal rendelkezik a szkíta-hun korszak tágabb holdudvarából. (2)
Az Istent említő központi mondat
A világmodell közepén lévő mondat az eurázsiai hieroglifikus szövegek egy részében (3/b. ábra) előforduló hagyományt követve azt állítja, hogy a Föld az Istené. E birtokviszony említése csak az egyik sajátosság, ami a navaho világmodellt eurázsiai párhuzamokhoz köti.
További párhuzam maga az Isten szó, amely magyar etnikumjelző lenne, ha nem Amerikában került volna elő (3). Mindenképpen jelzi az indián-magyar etnokulturális rokonságot, amelyet a nyelvi, népzenei és genetikai kutatások alátámasztanak s a magyarok jó része számon tart és büszkén vállal. Az Isten szó előfordul egy hopi tál elolvasható díszítésében is.
2/a. ábra. A navaho szőnyeg világmodelljének közepén az öt szójelből alkotott Ku isten (Ku ős ten) a Föld ura olvasatú szöveg található
2/b. ábra. Hun ékszer a Ragyogó Khuar (Ku úr) magas köve mondattal a pilisi Ehmann-féle kincsleletből, a navaho istenjelkép egyfajta párhuzama
A ten szójel értékeléséhez tudni kell, hogy a jel idővel kettéhasadt és két változat keletkezett belőle. Az egyik egyetlen ágpárral, a másik három ágpárral rendelkezik. Ezért a 4. ábrán lévő ten-változatok a grafikai eltérés ellenére is egyenértékűek és összevethetők.
A két elemű sarokjelkép
A régiek a világot négyszögletesnek, a ráboruló égboltot pedig félgömb alakúnak gondolták, ezért az égbe jutást csak a Föld éggel érintkező sarkain tartották lehetségesnek. A sarkoknak külön istene volt, vagy a sarok azonos volt az Istennel. Például a magyar sarok szó nem véletlenül hasonlít Heraklész nevének tövéhez. Heraklész a szkíták őse volt, akinek a világ szélein lévő oszlopairól a források is megemlékeznek. Végső soron ezen oszlopok elolvasható ábrázolása található meg a navaho szőnyeg sarkain (5. ábra).
A navaho szőnyegen is megfigyelhető jellegzetes sarokjelkép a felülnézeti világmodellen ábrázolt táj szerkezete miatt alakult ki. Ugyanis egy létező földrajzi táj ábrázolásáról van szó. Az Ószövetségben is említett Éden területén négy hegység (a Kaukázus, az Elburz, a Zagrosz és a Taurusz) képezi a táj sarokpontjait. Az egykor volt őshaza sarokhegységeinek emlékére szerepelnek ma is a világmodellek sarkain jellegzetes hegyábrázolások. E képjelek azért hasonlóak a világ távoli tájain is, mert Eurázsiából vitték őket Amerikába az oda évezredekkel ezelőtt bevándorlók (5. ábra).
A magas sar(ok) mondatjel
Ez a mondatjel a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai indiánok méltán megcsodált és elolvasható díszítőművészete azokkal az eurázsiai neolitikum-végi kultúrákkal lehet szoros kapcsolatban, amelyekből a szkíta és hun kultúra is kinőtt. A sar "úr, sarok" szó kettős jelentése miatt a mondat a "magasságos úr" jelentést is hordozza.
A magasságos úr köve mondatjel
A "magas kő" ábrázolási konvenció a lépcsős toronytemplom bal és jobb oldalának rajzából alakult ki. Az égbe vezető út lépcsőként szolgáló hegycsúcsait jelképezik. E lépcsők közé szokás beiktatni annak az istennek a nevét és/vagy jelzőjét, akit a lépcsős toronytemplomon tiszteltek.
7/b. ábra. Jeddito edény a Magasságos, jóságos sar ("úr, sarok") köve mondattal, alul a jeddito hieroglifáknak megfelelő székely jelekkel
Jegyzetek
(1) Az amerikai szövegeket azért tudjuk értelmezni a magyar jelek alapján, mert a budapesti Írástörténeti Kutatóintézet által összefogott kutatásnak az elmúlt 50 év alatt született eredményei ezt lehetővé teszik. Új, meglepő körülmények derültek ki a székely írás és általában az írás születéséről:
Az 1993-ban közreadott Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk hatására a négy legismertebb akadémikus kutató vetette el a székely írás eredetéről száz éven át a hirdetett ótürk eredeztetést és vallotta be, hogy fogalma sincs a székely írás eredetéről.
Az emberiség első jelrendszere nem az állam és a könyvelés, hanem az ősvallás céljait szolgálta. Ez a jelrendszer kb. 50 000 évvel ezelőtt már használatban lehetett a Közel-Keleten, ahonnan a Homo sapiens sapiens első csoportjai elindultak Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére, tarsolyukban a közös jelekkel. A régészeti leleteken lévő és a napjainkig használatban maradt magyar jelek alapján a magyar hieroglif írás 20-50 szójele már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.
A feltárt jelhasonlóságokat a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűség-számítással ellenőriztük. A valószínűség-számítás alapján e jelhasonlóságok nem a véletlen egyezésnek, hanem az írásrendszerek közötti genetikus kapcsolatnak köszönhetőek.
A genetikusok kimutatták, hogy a szibériai hunok elődeinek egy része eljutott Amerikába és néhány indián törzs ősévé vált. Mivel mi magyarok is a hunok leszármazottai vagyunk, joggal kutatjuk a hun eredetű magyar jelek rokonságát az amerikai indiánok népi jelkészletében. E rokon indián jelkészlet sajátossága, hogy a hasonló jelek mindhárom Amerikában, a legkülönbözőbb törzseknél is felbukkannak.
(2) A jelpárhuzamok alapján nem a paleolitikum, hanem a szkíta-hun korszak jelkincse került át Amerikába. Ez a szkíta-hun jelkincs az Éden jelkészletéhez képest némileg módosult az északra irányuló vándorlás közben. A hasonló változások segítenek idősorba rendezni a különböző korok és tájak jeleit. A Turáni-alföldön és a sztyeppén kialakult jellegzetes szkíta-hun jeleket megtaláljuk az amerikai indiánok népi jelkincsében is.
A cikkben közölt olvasatok a magyar jelek alapján készültek. Nem állítjuk, hogy egy indián jelszótár alapján (ha ilyen létezik) pontosan ugyanez az olvasat adódna.
A magyar hieroglif írás elnevezés nem azt jelenti, hogy a kőkorban egy magát magyarnak nevező nép írása lett volna, hanem csak azt, hogy ezt az írást - tudomásom szerint - a magyarság őrizte meg a legjobban és a magyar adatok alapján lehetett megismerni. Mivel a felfedezők joga a felfedezett dolog elnevezése, a fenti szempontokat követve választottam ki az írásrendszer nevét.
(3) A navaho ten szójel az ős szójel fölött jelenik meg az összetételben (4. ábra). Az eurázsiai párhuzamok egy részében ugyanezt a sorrendet látjuk, míg a másik részében ennek az ellenkezőjét. A rokon nyelvi anyagban is kétféle sorrendje van az összetevőknek. A zürjén tenocs "isten" és a magyar isten egymáshoz képest fordított sorrendű összetétel. Tenochtitlán nevében annak az ősnek (istennek?) a neve szerepel, aki népét a területre vezette. A Tenoch név sorrendje a zürjén tenocs "isten" összetétel sorrendjének felel meg.
Irodalom
Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999.
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Isten szavunk eredete
Varga Géza: Hopi tál az "Ogur isten" mondattal
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése