A National Geographic tett közzé egy hírt Sarusi István tollából Elit honfoglalás kori harcos sírjára bukkantak Csongrád közelében címmel 2026. május 1-én. A 2026 áprilisában és májusában végzett ásatásokat Dr. Szalontai Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, az ásatás vezetője, illetve Borsódi Martin, a csongrádi Tari László Múzeum régésze végezte.
A csongrád-bokrosi leletek egyike egy ezüstveret, amelyen a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható mondatok vannak (1. ábra). A másik figyelmet érdemlően szép lelet egy kék üveggel díszített aranygyűrű a Lyukó magas köve mondattal, amelynek olvasatáról egy korábbi cikkben számoltam be.
Ez a kőkori eredetű magyar írásrendszer az ősvallási rendeltetésének megfelelően a szójeleit képszerű jelmontázsokba rendezte és pl. csodaszarvas, turul, világfa, az antropomorf isten ábrázolásokon, meg világmodellekben hasznosította. Ezt látjuk ezen az ezüstvereten is, amelyik az Istennel azonos világfát ábrázolja. (1)
A hieroglifikus szövegek a szokásoknak megfelelően az ábrázolást magyarázó rövid mondatok.
1. ábra. Csongrád-Bokros lelőhelyen előkerült honfoglalás kori ezüstveret (középen), az ezüstveret szójelekből álló jelmontázsa (balra) és a honfoglalás kori hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) megfelelői a székely írásban (jobbra, fentről lefele): "ly" (Lyukó), ős, ten, "b" (Bél) és "r" (ragyogj, ragyogó, ragyogtál)
A veret felső részén a Lyukó ős ten, mai magyarsággal: Lyukó isten mondat olvasható (2. ábra).
2. ábra. A Csongrád-Bokros lelőhelyen előkerült honfoglalás kori ezüstveret felső Ten jeléhez kötődő istenidéző szertartási szövegkönyv vázlata, amelynek olvasata: Ragyogj! Lyukó Ős ten. Ragyogtál.
A veret alján a Bél ős ten, mai magyarsággal: Bél isten mondat olvasható (3. ábra).
3. ábra. A Csongrád-Bokros lelőhelyen előkerült honfoglalás kori ezüstveret alsó Ten jeléhez kötődő istenidéző szertartási szövegkönyv vázlata, amelynek olvasata: Ragyogj! Bél ős ten. Ragyogtál.
A veret egyéb jeleinek segítségével további szöveg is elolvasható (4. ábra).
4. ábra. A Csongrád-Bokros lelőhelyen előkerült honfoglalás kori ezüstveret felső Ten jelének ágvégein a Lyukó ős ten olvasatú "díszítések" vannak
5. ábra. A karosi szíjvég a Lyukó a szabírok őse hieroglifikus mondattal (középen), a Lyukó szójel és a szabír ős mondatjel (balra, fentről lefelé), valamint a székely írás "ly" rovásbetűje és "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjele (jobbra)
Az 5. ábrán látható karosi szíjvég elolvasható díszítése kétségtelenül a csongrád-bokrosi ezüstveret díszítésének változata. A csongrád-bokrosi világfát a szabír ős mondatjel előfordulása. E mondatjel a tprus (tapar ős "szabír ős") jelnévvel együtt az 1400-as évek végéről való nikolsburgi székely ábécében maradt ránk. A két lelet mondatjele közötti leglényegesebb eltérés az, hogy a karosi világfának három ágpárja van, míg a csongrád-bokrosinak csak kettő. Ez azonban nem lényeges szempont, mert a szabír ős mondatjel változatain szinte mindig eltér az ágak száma. A csongrád bokrosi ezüstvereten két példányban is azonosított Ten jel sem más, mint a szabír ős mondatjel egyik ágpárja, kivonata. Ami azt is jelenti, hogy a csongrád-bokrosi ezüstvereten, meg a karosi szíjvégen is a szabír ős mondatjel egy-egy változata olvasható.
Jegyzetek
(1) Pócs Éva 2023-as cikkének köszönhetően 2024-ben lezajlott egy eredménytelen világfa-vita, amelyikben a kérdéshez hozzászóló húsznál is több szakember csak a magyar nemzeti írással kapcsolatos ismerethiányát tudta dokumentálni. A világfa ugyanis - mint azt ezen az ezüstvereten is látjuk - valójában rovásjelekből összeállított szöveg. A rovásíráshoz azonban a "szakma" nem ért. Ez egy tudatosan mellőzött szakterület volt és maradt. Jobbára csak akkor szóltak hozzá, ha téveszmét akartak terjeszteni a magyar őskultúra zászlóshajójáról.
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése