Varga Géza írástörténész: Cutry meroving csat magyarul megszólaló hun mondatokkal

2022. július 20., szerda

Cutry meroving csat magyarul megszólaló hun mondatokkal

Cutryban (Meurthe-et-Moselle) korai meroving sírból került elő néhány ékszer, közte egy rekesztechnikával kialakított csat és sasmadár. Ezeket Michel Kazanski és Patrick Périn közli az »Idegen« tárgyak a meroving temetőkben Észak Galliában c. cikkében, amely az academia.edu hasábjain is olvasható. A bevezetőben azt írják, hogy számukra néhány, a meroving korszak elejéről származó női sír etnikai értelmezése fontos. Később hozzáteszik: a korai meroving kori Gallia esetében érdekes, hogy az ékszerek és ruhakiegészítők között a »dunai« vagy »vizigót« kivételével a keleti germán típusok ritkák. A meroving korszak kezdetén Galliában a germán állomány barbár lakossága messze nem volt homogén. A harcosok élén nem romanizálódott vezető állt. A hatalmas hadurak vagy királyok követőinek elitjei nagyon változatos származásúak voltak, amint azt Attila kísérete vagy Odoacer seregének összetétele is tanúsítja.

A jellegzetes hun rekesztechnika, a magyar hieroglifák alkalmazása és az elolvasható magyar mondatok igazolják is a szerzők sejtését: e tárgyak a merovingok között élő magas rangú és gazdag idegenek (hozzátehetjük: magyarul beszélő hunok) létére utalnak. A két tárgy rajzát Legoux 2005 (93. o.) után adják meg. A székely jelek eredetét ismerők számára nyilvánvaló, hogy mindkét ékszer tele van magyar hieroglifákkal és keletről ismerős ábrázolási konvenciókkal. Közülük e cikkben egyelőre a csat hieroglifikus mondatait olvasom el, a másik tárgyra egy következő cikkben kerítek sort.

1/a. ábra. A Cutry meroving csat íve az égboltot, nyelve a Tejúttal azonos Istent idézi, a csatlemezen pedig egy felülnézeti világmodell olvasható

1/c. ábra. A bátaszéki hun csat lemezén szintén egy felülnézeti világmodell (a Föld hieroglifa, a székely írás "f" betűjének őse) olvasható, miközben a csat íve és nyelve a Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) alakban olvasható el

A hun és avar kor csatjai (fibulái, övveretei stb.) a tulajdonos világnézetetét fejezték ki, azaz nem csak használati tárgyak és díszek, hanem egyúttal jelvények is voltak. A világnézetet általánosan ismert, vallásos jelentőségű, képszerű és elolvasható szójelekből (hieroglifákból) alkotott ábrázolási konvenciókkal illusztrálták. A hasonló jelhasználatot és mondanivalót több tucat korabeli írásemlék bizonyítja, amelyek közül alább bemutatok néhányat. E nyelvemlékek mindegyik esetben magyar mondatok elolvasását lehetővé tevő magyar szójeleket használnak. Ezek alapján kétségtelen, hogy a hunok magyarul beszéltek s a világnézetük meghatározó hatást gyakorolt a merovingokra.

A meroving csat világmodelljei

A meroving csat felső része (íve és nyelve) egy szembőlnézeti világmodellt alkot, amely az égboltot középen alátámasztó, Istennel azonos égig érő fát idézi fel (2/a. ábra).

2/a. ábra. A csat íve az égbolt (a nagy hieroglifa), a csatnyelv pedig az Istennel azonos égig érő fa (Lyukó szár "Lyukó úr") megidézése

2/b. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománca is azt a sztyeppi meggyőződést tükrözi, hogy az ég boltozatát középen alátámasztó Tejút azonos az Istennel

2/c. ábra. A Bóna istván által közölt hun csat íve az égbolt jelzőjét, a nagy hieroglifát, a csatnyelv pedig Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) fiúisten nevét rögzíti

2/d. ábra. Childerik korai meroving uralkodó sírjában talált csat, amelynek nyelvén az égig érő fát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerűbb változata, a csatlemezen pedig egy felülnézeti világmodell van, amelynek közepén a kereszt alakú istenjelkép látható - ahogyan ez a sztyeppi szokásoknak megfelel

A csat alsó részének (négyszögletű lemezének) díszítése egy felülnézeti világmodell (3/a. ábra). Ennek közepén az Isten, sarkain, és/vagy oldalfelezőin az égbe vezető út jelenik meg. E képszerű jelmontázsok (világmodellek) és az alkalmazott szó- és mondatjelek készlete széles körben elterjedt Eurázsiában és Amerikában is. Leginkább a sztyeppi (hun, avar és magyar) jelhasználathoz kötődik.

3/a. ábra. A négyszögletes csatlemez szó- és mondatjelei egy felülnézeti világmodellt alkotnak, a szövegek egy része sugár irányban olvasható Lyukó nagyúr az ország ura alakban (4. ábra), a továbbiak pedig a keret mentén ismétlődve Lyukó országa-ként (5. ábra)

3/b. ábra. A Bóna István által közölt hun csat lemezén egy felülnézeti világmodell látható

3/c. ábra. A savariai (szombathelyi) Iseumban hiteles ásatáson előkerült római kori szabír(?) fémplakett közepén szintén Lyukó isten jelenik meg, a peremén pedig a meroving mondathoz hasonló Ten országa hieroglifa-páros fut körbe

3/d. ábra. A zamárdi avar korong közepén szintén Lyukó isten szerepel, sugár irányban elolvasható mondatai vannak (Lyukó ősúr) és a peremén is hieroglifák (nagy szójelek) futnak körbe, a zamárdi világmodell olvasata eltér a meroving csat felülnézeti világmodelljének olvasatától, ám a szövegszerkezetük hasonló

A meroving csat jellegzetes olvasási irányai

A csat 2/a. ábrán látható szembőlnézeti világmodelljének olvasata képszerű. Azaz ne keressünk jelekből álló sorokat. Ha értő szemmel ránézünk, akkor nagyjából tudjuk, hogy az eget tartó fa ábrázolási konvenció egyik megvalósítását látjuk. Persze az egyes részletek (az égbolt íve, vagy az azt középen alátámasztó fa) különböző jelekből állhatnak s azok olvasata eltérő lehet a különböző csatokon. E meroving szembőlnézeti világmodell esetében a hieroglifák olvasata: Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó úr).

A csat négyszögletes lemezén (3/a. ábra) egy felülnézeti világmodell van. Ezen - az avar és a magyar szokásoknak megfelelően - középen az Isten elolvasható jelképe látható. A világmodell sarkain és/vagy az oldalfelezőin az égbe vezető út valamilyen jele jelenik meg (a 7. ábra a világhegyen álló égig érő fát ábrázolja). A jeleket egyrészt sugár irányban lehet mondatba szervezetten elolvasni: Lyukó nagyúr az ország ura (4. ábra). Másrészt a négyszög keretében ismétlődik a Lyukó országa mondat (5. ábra).

A csaton megtalálható képszerű (2/a. ábra), sugár irányú (4. ábra) és a keret ívét követő (5. ábra) olvasási módok jellegzetes elemei a sztyeppi (hun, avar és magyar) jelhasználatnak is.

4. ábra. A középről (a Lyukó nagyúr olvasatú ovális és szimmetrikus mondatjeltől) sugár irányban négyszer olvasható a mondat: Lyukó nagyúr az ország ura

5. ábra. A négyszögletes csatlemezen egy felülnézeti világmodell látható, amelynek keretében körben ismétlődik a Lyukó országa mondat (balra a Lyukó, jobbra az ország hieroglifa)

Istenidéző szertartás szövegkönyve a meroving csaton

Az istenidéző szertartások szövegkönyve több évezredes hagyományként maradt fent a Kárpát-medencétől Japánig. Jellegzetes hármas jelcsoportjaik jól felismerhetők. Az első és az utolsó jelcsoport jellemzői a ferde ragyogj, ragyog, ragyogtál szójelek, a székely írás "kis r" rovásbetűjének hieroglifikus megfelelői. Ezek között az Istenre utaló jelek vannak. Ilyen hármas jelcsoportot találunk a most vizsgált meroving csat közepén is (6/a. ábra).

6/a. ábra. A négyszögletes csattest közepén lévő ovális jelmontázs a Lyukó nagy szár (mai magyarsággal Lyukó nagyúr) mondatjel, amit jobbról is, meg balról is két-két ferde vonal (a ragyogj/ragyogtál szójel) fog közre

6/b. ábra. A pecsétlap két oldalán lévő függőleges vonalakkal együtt istenidéző szertartás szövegkönyvét olvashatjuk ezen a merovig ezüstgyűrűn is, amelynek közepén a Jóságos úristen mondat jelzi az epiphaniát

6/c. ábra. A Szent Korona Krisztus-zománcán egy istenidéző szertartás szövegkönyve maradt ránk, amely lényeges vonásaiban hasonló a meroving csat hasonló jelcsoportjához: két oldalán szintén a ragyogj/ragyogtál hieroglifák ismétlődnek, középen pedig az Isten, itt Lyukó Föld sar (mai magyarsággal Lyukó, a Föld ura) jelenik meg

6/d. ábra. Az apahidai hun turulokon látható Ragyogó ország mondatjel hasonló ragyogj/ragyogtál hieroglifát tartalmaz, mint amilyen a meroving csaton is látható (6/a. ábra)

További meroving mondatjelek