2022. május 16., hétfő

A Kun tanya birtokjele

Karzsaubaj Szártkozsauli kötete 2019-ben jelent meg az altáji sziklafelirat képével és leírásával. A kazah tudós helyesen ismerte fel, hogy a szöveg a székely írás jeleivel van írva. Ám tévesen tette a Kr. e. VII. századra a keletkezését. Máthé Lajostól 2022-ben kaptam kézhez a kötetet, így a felirat korszakba sorolásának hibáját minden bizonnyal én vettem észre elsőként. Legkorábban a blogomban jelent meg válasz erre a híradásra. Ebben helyesbítettem a felirat korát és bizonyítottam a recens voltát. 

Révész Péternek 2021. 08. 05-én küldtem el a közös cikkünk tervét a szöveg teljes olvasatával együtt (1). Ekkor a birtokjelet még csak szksz alakban olvastam el, de hamarosan kiegészítettem és szeksz-re javítottam.

Később két tudományos folyóirat (2) is közreadott az altáji rovásszövegről egy téveszmét terjesztő zavaros cikket. Legujabban pedig már a youtube-on (3) is megjelent róla egy videó. A tudományos folyóiratok cikkét elvileg Révész Péterrel közösen írtuk volna (4), ám abban az én álláspontom és az igazság háttérbe szorult. Révész Péter figyelmét én hívtam fel erre a sziklafeliratra és elküldtem neki a teljes olvasatát is azzal, hogy ez egy recens szöveg. Kértem, hogy írjunk erről egy közös angol cikket valamelyik folyóiratba. Ő sajnos nem küldte el hozzám jóváhagyásra az általa angolul írt kéziratot, amelynek megírásakor több esetben figyelmen kívül hagyta a közölt véleményemet. (5) Például Old Hungariannak nevezte a székely írást, amivel kihalt írásnak minősítette a folyamatosan használt nemzeti írásunkat és arcul ütötte a hazai szóhasználatot is. Egyébként pedig úgy állította be, a véleményemet tagadva, mintha ez a sziklafelirat nem recens, hanem korábbi (vaskori, vagy XIX. századi) is lehetne. Éppen ezért fontos, hogy megtaláltam Dr. Kun Pétert és Enikő nevű feleségét. Dr. Kun Péter a kérésemre elismerte a youtube videó fórumán, hogy ő készítette a sziklafeliratot 2000-ben. A kétféleképpen elolvasott "szksz" jelcsoportról azonban egy harmadik magyarázatot adott (ezt én szeksz, Révész Péter pedig nagy alakban olvasta el). Dr. Kun Péter azt mondta, hogy az az ő birtokjele (1. ábra). Erről a birtokjelről szól ez a cikk.



1. ábra. A Kun tanya birtokjele



Dr. Kun Péter ezt írta róla a fent említett youtube videó fórumán:

"A szóban forgó ábra nem írás, hanem egy billog jel, kazakul таңба, török nyelvekben tamga. Én alkottam saját magam számára. Középen a magyar/székely rovás mélyhangrendű "k" található, ami a családnevemre utal. A két párhuzamos vonal, az a kunok, kazakul қыпшақ/kipcsak törzs több száz évre visszamenőleg élő törzsi billogjele. Ez lehet 2 párhuzamos vonal, lándzsa, nyílvessző, lehet vízszintes, függőleges, stb. Ez a billogjel megtalálható a kazakok, karakalpakoktól a baskírokon és a nogajokon keresztül a krími tatárokig. Ott ahol külön népalkotó törzs a kipcsak. Ez utal őseimre. Már jó ideje gazdálkodásból élek, ezt a billogot használom a marháim, lovaim megjelölésére. Azóta egy kis változtatáson ment keresztül, hiszen a fenti ábrát egy körbe helyeztem, ami a világmindenséget valamint a jurta tetőkarikáját jelképezi."

A rövid ismertetéshez rengeteg megjegyzés kívánkozik.

Elsősorban az szksz jelsorozat lehetséges eltérő értékelései miatt. Ezt ugyanis elovashatjuk betűzve is (ez esetben szksz, kiegészítve szeksz az olvasata). Ha szójelekkel olvassuk el, akkor egy szimmetrikus Ak szár, mai magyarsággal Ak úr, vagy Heraklész úr mondatot kapunk. A harmadik értelmezési lehetőseg az, amit Dr. Kun Péter képvisel: ez egy tamga. Joga van ilyen tamgát választania. Legfeljebb azt tehetjük hozzá, hogy a tamgák többnyire elolvashatóak.

Másodsorban azért lehet kiegészíteni az általa mondottakat, mert a kunok története ugyanolyan összetett és kevéssé ismert, mint a rovásjelek és a tamgák világa. Természetesen mindenkinek szíve joga saját birtokjelet választani és azt értelmezni, a kívülállóknak pedig illik azt tiszteletben tartani, ám a magyarázatot ki is lehet egészíteni.


A kun népnév

Azt, hogy a kunok felmenőit milyen népnéven tisztelték, nem is olyan könnyű megmondani (4). A magyar nyelvterületen meghonosodott kun népnév etimológiája nem csak a turkológiának, de a történettudománynak is egyik olyan kérdése, amely mind a mai napig nincs megnyugtatóan tisztázva. Hozzátehetjük: azért sincs tisztázva, mert a finnugrizmusnak évszázada az a legfontosabb törekvése, hogy a magyar történelemből a hunokat kitagadja.

Amikor Dr. Kun Péter a kipcsakot és a kunt azonosnak tekinti, akkor az pontosításra szorul. Eredetileg ugyanis a kun és a kipcsak két különböző nép volt. A wikiwand szerint a XI. század első felében a keletről érkező ázsiai kunok és sárga ujgurok (szárik) kiszorították addigi lakóhelyükről az Aral-tó mellékén az addig ott élő úzokat, valamint a tőlük keletre, a Balhas-tó felé lakó türkméneket. A kipcsakok részei lettek az újonnan formálódó kipcsak-szári-kun törzsszövetségnek.

Anonymus is emlegeti Árpád vezérnek a Kijev melletti kunokkal vívott csatáját. Pedig a honfoglalás előtt kipcsakok nem, csak a hunok maradékai élhettek Kijev környékén. S az is bizonyos, hogy a hun és a kun népnév etimológiája egy tőről fakad. A Magyarországon használatos kun megfelelője, a Cunus, Cuni néhány nyugati latin kútfő mellett egy 13. századi szír térképen is megjelenik (qūn). Egy elmélet szerint a kun és a kuman népnév szorosan összetartozik, ugyanaz a jelentése. Ám van olyan elmélet is, amelyik élesen elválasztja a kumant a kun népnévtől. A kérdéssel foglalkozó nyelvészeket az is megosztja, hogy mindkettő vagy csak a kuman tekinthető-e önelnevezésnek. Számunkra ebből csak az a biztos, hogy a kérdésben nagy a zűrzavar.

Kik lehettek azok a kunok (vagy hunok), akikkel Árpád apánk találkozott? Az Árpádház krónikásai szerint Attila halála után a sztyeppére kivonult Csaba hun királyfi megélte, amíg az idősebb fia visszaindult a Kárpát-medencébe. Mivel Csaba alakjában az Attila halála és Baján fellépése között önálló szabír dinasztia személyesült meg, ebből következően az idősebb fiú és népe, a szabírok egyik csoportja vonult be Bajánnal a Duna völgyébe. Csaba kisebbik fiának szabírjai pedig a sztyeppén maradtak több hun-utód csoportot képezve. Ezek egyesülhettek a honfoglalásra készülve, esetleg csatákat követően s ők alkották a honfoglalásra induló magyarokat.

A Magyarországon használt kun népnévnek az a magyarázata, hogy később a kipcsakokat is tartalmazó keleti törzsszövetséget is egy hun-utód nép szervezte és meghatározta meg. Ezzel egybecseng, hogy a fenti törzsszövetségben emlegetett sárga újgurok is hun-utód népnek tekintik magukat. Ha Dr. Kun Péter a saját nevét nem a hun népnévvel, hanem a kipcsakkal magyarázza, vagy e két nép közé jelentős különbséget gondol, akkor az lehet a finnugrista prekoncepció és agymosás eredménye is.


A Kun tanya birtokjelének párhuzamai

A Kun tanya birtokjelét a párhuzamai teszik izgalmassá. A jelmontázs hármas tagolású: a két szélső elem egy-egy függőleges vonal, középen pedig a gazda azonosítója (a Kun szó kezdőbetűjének szerepét megkapó Ak szótagjel) szerepel. Az eurázsiai jelkincsben több hasonló szerkezetű jelmontázst ismerünk. Ezek két szélén függőleges, vagy ferde vonalakat, középen pedig az Istenre utaló jeleket találunk.

A függőleges jelforma két szó jeleként is szolgálhat. Elsősorban a szár "úr" jele, ahogyan azt fentebb írtam. Másodsorban azonban azt is feltételezhetjük, hogy a ragyog szójele. Ez ugyan többnyire ferde, ám előfordul függőleges változatban is.

Az említett jelmontázsok sajátossága, hogy a hunok által is használt magyar hieroglif írás szójeleiből épülnek fel és elolvashatók.


2. ábra. A kalotaszegi kályhacsempén olvasható istenidéző szertartási kézikönyv szövegének olvasata: Ragyogj! Isten. Ragyogtál!




3. ábra. Feltehetően avar, vagy Árpád kori tördék Zalavár Várszigetről a hun-magyar dinasztia Orion csillagképet ábrázoló nemzetségjelével, ha szójelekből alkotott szimmetrikus szövegnek tekintjük, akkor az olvasata szár Ten (mai magyarsággal: Úristen), vagy Ragyogj Ten


4. ábra. XII. századi ezüstdénár a hun-magyar dinasztia nemzetségjelével




5. ábra. Részlet a Bolse Anyikovó-i obi-ugor szent ligetben előkerült, feltehetően szabírhunok által készített ezüsttál hátoldalára rajzolt jelenetből, az Orion csilagképpel azonosított ősatyát megjelenítő sámán(?) lábánál a hun dinasztia nemzetségjele





6. ábra. Zalabaksai hímes tojás Ragyogj! Úr ten. Ragyogtál! mondatjele



7. ábra. A japán jomon edényen "fejjel lefelé lógó" (valójában az edény tetején és közepén elképzelt Isten nézőpontjából olvasható), képszerű jelekből álló mondatok az Istennel azonos világoszlopot ábrázolják egy ősvallási szertartás szövegkönyvének közepén, az olvasat: Ragyogj ... Nagyságos, jóságos Egy. Ragyogtál ...




8. ábra. Feltehetően hun eredetű meroving ezüstgyűrű istenidéző jelekkel, az olvasat: Ragyogj! Jóságos Úristen. Ragyogtál.



9. ábra. Szarvasi középkori ezüstgyűrű a Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Úristen, Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál ... istenidéző szöveggel (a tulipán Isten ovasatú)



Jegyzet

(1) 2021. 08. 05-én az alábbi levelet küldtem Révész Péternek: 

Kedves Péter!

Mellékelem a cikket. Kérlek, hogy egészítsd ki a saját véleményeddel és hogy az esetleges észrevételeidet még a magyar változaton vezessük át!
Üdvözöl: Varga Géza

A kettőnk nevében fogalmazott cikkemhez az altáji felirat általam készített rajzát (11. ábra) és teljes olvasatát is mellékeltem. Ebben az szksz szót még nem egészítettem ki a sziklán nem szereplő "e" betűvel, ám ezt is hamarosan megküldtem Péternek.


10. ábra. 2021. 08. 05-én küldtem el Révész Péternek a rajzomat és az "Enikő, Enikőm szksz szeretlek! Magyarország, Kun Péter" megfejtésemet tartalmazó cikket


11. ábra. Az altáji sziklafeliratnak ezt a rajzát küldtem el Révész Péternek a tisztázott részek olvasatával együtt, a középen sötéten hagyott szó a felirat utolsóként elolvasott "szksz" részlete, amit nem sokkal később - szeksz-re kiegészítve - szintén elküldtem neki


(2) Az MDPI tudományos folyóiratban jelent meg a Révész Péterrel közösen írt cikkünk "A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th Century BC" cím alatt. Ezt Péter feltette az academia.edu-ra is.

(3) Megjelent a youtube-on egy tudománytalan és félrevezető videó is, amit Péter barátja írt "Újabb Bomba! Magyar rovás az Altajból, szkítakori? Utazók vésték? Döntsd el te!" címmel. Ebben a szerző arra bíztatja a nézőket, hogy válasszanak a Kr. e. VII., vagy a XIX. századi keletkezés között. Bár ez az addig ismert adatok és a közölt véleményem alapján tudottan lehetetlen volt. Később Dr. Kun Péter a kérésemre megírta neki, hogy személyesen készítette a rovásfeliratot. Ám ekkor a videó szerzője azzal próbálta lehurrogni, hogy a kazakok már ezt a vaskorba datálták s megkérdezte, hogy van-e neki időgépe?  Azaz érezhető egy törekvés a részükről, hogy erről a sziklaszövegről ne derüljönk ki a recens volta. 

(4) Révész Péternek én hívtam fel a figyelmét erre a sziklafeliratra. Korábban arról csak Karzsaubaj Szártkozsauli számolt be egy könyvében, ám azt Magyarországon és nyugaton nem ismerték, vagy nem adták jelét az ismeretének. Nekem Máthé Lajos keletkutató adta a kezembe, aki éppen akkor jött haza Kínából. Révész Péternek elküldtem a rovásszöveg teljes olvasatát (utolsóként a szeksz szót). Ezt az olvasatot Péter jórészt a sajátjaként adta elő, mintha én kértem volna meg az elolvasására. Pedig csak egy közös angol nyelvű cikk megírásában és közreadásában kértem a segítségét. Ő a szeksz szót átjavította nagy-ra, amire egyébként semmi oka nem volt. A sziklán lévő "szksz" jelek ugyanis a jelenleg elterjedt finnugrista szabályok szerint sz(e)ksz alakban elolvashatók. Kun Péter e finnugrista szabályoknak megfelelve írta a sziklára a rovásszöveget. Ezért jogos volt az e szabályok szerinti olvasat megkísérlése. Ezek a finnugrista szabályok azonban tévesek, mert az Ak jelet "k"-nak tekintik. Ez volt az egyik hibája a sziklafeliratnak, ami alapján a recens volta világossá vált előttem.

Ma már lehet tamgaként is értékelni ezt a jelcsoportot, hiszen azóta a kutatásaim során ismertté vált Dr. Kun Péter személye és álláspontja. Más kérdés, hogy a tamgák elolvashatóak-e? A Magyar Néprajzi Lexikonban közölt nemzetség- és birtokjelek közel fele elolvashatónak bizonyult a magyar hieroglif írás szójeleivel. Azaz meg lehet kísérelni a régi tamgák értelmezését, vagy elolvasását, de nem a székely betűkkel, hanem a magyar hieroglif írás szójeleivel.

(5) A tudományos folyóiratokban közreadott közös cikkünkben több valótlanság jelent meg az angol változatot készítő Révész Péternek köszönhetően. Alább a cikkből az mdpi.com folyóiratban megjelent magyar fordítás alapján idézek.

- Révész Péter szerint "a második szerző riasztotta az első szerzőt, és segítségét kérte a felirat fordításában". Nem tudom, miért nem lehetett itt a neveinket használni, talán azért, hogy az elsőségét (ami csupán az ábécé sorrendben létezik) ezzel a közönségbe sulykolja? A felirat fordításában természetesen nem volt szükségem a segítségére, azt teljes egészében egyedül olvastam el. 

- Révész Péter szerint: "A második szerző már helyesen azonosított néhány szót, az első szerző pedig a még hiányzó szavakat és befejezte a fordítást." Valójában Révész Péter egyetlen szót sem adott hozzá az én olvasatomhoz, csak a szeksz szó olvasatát rontotta le nagy-ra (a létező három jel szeksz-ként szabályosan olvasható, nagy-ként azonban nem). 

- Révész Péter szerint "több esetben is előfordult, hogy Sartkožauly összekeverte a tényleges feliratot és az állatok metszetét. Ha ezeket a hibákat kijavítjuk, az ... lehetővé teszi számunkra, hogy jobb, alternatív fordítást adjunk az altaj feliratnak". A szarvasok rajzának vonalai számomra semmilyen problémát nem okoztak a szöveg olvasásakor. Nem okoztak komoly gondot a sziklafal repedései és egyenetlenségei sem. Ezzel szemben a Révész Péternek megküldött írásaimban ismételten leírtam, hogy a feliratot készítő Kun Péter utóbb tudatosan rontotta el a szöveget. Felesleges mellékvonalakat rajzolt a betűkhöz. Ezáltal az "r"-ből "z"-t, az "i"-ből "gy"-t, a "g"-ből "l"-t csinált, amivel tudatosan nehezíteni próbálta a szöveg elolvasását. Az átmeneti nehézséget okozó, Kun Péter által elkövetett titkosítást Révész Péter a felhívásom ellenére sem említette meg a közös cikkünkben.  

- Révész Péter szerint "az átírást nehezítette a ligatúrák jelenléte", holott a sziklafeliratban egyetlen ligatúra sincs. A ligatúrákat jellemzően csak régi szövegekben alkalmazták, ez azonban egy recens szöveg. A sziklafeliratot készítő Kun Péternek az eszébe sem jutott ligatúrákat karcolni a sziklára. Révész Péter maga is észreveszi, hogy "Sartkožauly ... figyelmen kívül hagyta, hogy a felirat néhány ligatúrát tartalmaz". Azaz a kazah tudós nem talált ligatúrákat. A kérdéses részletet hozzám hasonlóan "szksz" jelsorozatként azonosította. Révész Péter mégis ragaszkodik a nem létező ligatúráihoz s azokat nagy-ként olvassa el. 

- Révész Péter fentről kezdi a szöveg olvasását és a következő szöveget adja. Ebből csak a nagy szót olvasta ő (azt is tévesen), a többit tőlem vette át: 

Kun Péter, Magyarország: Nagy szeretlek, Enikő, Enikőm. 

Az én olvasatom alulról indult. Ez jobban megfelel egy levél, vagy üzenet logikai sorrendjének, amelyben előbb kell lennie a megszólításnak és csak végül az aláírásnak: 

Enikő, Enikőm! Szex. Szeretlek! Magyarország, Kun Péter.  

- Révész Péter szerint "Az Altaj hegységről származó ómagyar felirat korai példája alátámasztja az ómagyar ábécé orkhon-török ​​eredetű elméletét". Ezzel szemben a székely írás nem ótürk eredetű. A sohasem bizonyított ótürk eredeztetés-elmélet mögül a kutatók - Vásáry István kivételével - kihátráltak. Ez a recens altáji felirat semmit sem közöl a székely írás ótürk eredeztetéséről. Révész Péter nem is mondja meg, hogy ezt a fenti kinyilatkoztatását mire alapozta. Másutt - helyesen - azt írja, hogy "mindkét szerző szkeptikus volt az ómagyar írás ázsiai vagy különösen orkhon-török ​​eredetét illetően".

(6) Remélem, megbocsátja nekem Kun Péter és a többi kun hazánkfia, hogy a kun népnéven és identitáson töprengek. Némi alapom és jogom lehet rá. Apai nagyanyám, a Szentpéterszegen 1900. november 25-én született Harasztosi Róza ugyanis gyermekkoromban elmondta nekem, hogy a felmenői között "volt egy kunkapitány". Ennyire emlékszem a tájékoztatásából, aminek sohasem mentem utána.  


Irodalom

Karzsaubaj Szártkozsauli: Orhon eszkertkistepinin, tolük, atlaszü, III tom, Samga Press, Almati, 2019.

Révész Péter - Varga Géza: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th century from BC (MDPI)

Révész Péter - Varga Géza: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th century from BCEgy Altáj-hegyi felirat javasolt fordítása, feltételezhetően a Kr. e. 7. századból való   (academia.edu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A kun szó magyar rovásbetűkkel írt előfordulása egy altáji sziklafeliratban

Varga Géza: Székely jelekkel írt hosszabb magyar szöveg az Altájból


Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése