2020. június 14., vasárnap

Veszprém Gelemér Árpád kori fenékbélyegének hieroglifikus "Egy úr földje" mondata

Gelemér egy késő népvándorlás kori avar (1), majd középkori magyar település volt Veszprém megyében, amely a török korban elpusztulván, ma már csak egy puszta neve. Az Árpád kori települést Szvath Márton írja le, Árpád-kori település Veszprém, Geleméren c. tanulmányának 17. képtábláján szerepel a fenékbélyeges töredék rajza. A lelőhely Veszprém–Kádárta külterületén, a Veszprémi-fennsík északi részén fekvő Geleméri-fennsíkon helyezkedik el, a Séd-patak völgyétől délre, a 8. és 72. számú utak találkozásánál. A lelőhely feltárását a két út találkozásának külön szintűvé alakításához kapcsolódó közlekedési csomópont kiépítése tette szükségessé. Az itt folytatott ásatásokat Szvath Márton, Ilon Gábor, Koller Melinda, Torma István, S. Perémi Ágota és Stibrányi Máté régészek vezették. Az alábbi képet a Szvath Márton által közölt töredék alapján rekonstruáltam a fenékbélyeg elolvashatósága és az olvasat illusztrálása érdekében (1. ábra). Ilon Gábort egyszer már meg kellett szólnom azért, mert nem vette észre, hogy az általa közölt római kor utáni Tolna megyei súlyon lévő jelsorozat minden tagja azonosítható a székely írás jeleivel. Most ugyanerre (hogy a székely írás jeleit fel kellene ismerni s még az akadémikus rovásundor tengerében sem illő elhallgatni) minden érintettet figyelmeztetni kellene.



1. Ábra. A Veszprém Gelemér lelőhelyen előkerült agyagedény fenékbélyegének rekonstrukciója, a keresztszárak mindegyike Tejút-jelkép


A fenékbélyegek divatja, amely több ezer évre tekint vissza, nemzetközi szokásnak, egyúttal egy jellegzetes és érthető ősvallási álláspont maradványának is tekinthető. A fenékbélyegek kivétel nélkül a székely írás jeleivel, vagy belőlük alkotott ligatúrákkal azonosíthatók. A leggyakoribb fenékbélyeg a körbe zárt kereszt (a magyar hieroglif írás Föld jele, a legegyszerűbb világmodell). Az edények jeleinek (a fenékbélyegeknek is) a kőkorból eredő ősvallási hagyománynak megfelelően az Édent (a teremtett és rendezett világ szakrális középpontját, a Teremtés színhelyét, a Teremtő lakhelyét) kell felidéznie (2). 

Az írásrendszer kőkori eredetéhez képest már az "újabb idők" szele lehet, hogy ezt a körbe zárt keresztet apró kiegészítésekkel megtoldva alkalmassá tették további jelek (az egy, valamint a szár hieroglifa) s ezáltal egy egész mondat rögzítésére. 



2/a. ábra. A fenékbélyeg (balra) és a székely írás (jobbra) kettős kereszt alakú Egy jele (a kettős keresztet az énlakai feliratban Egy-nek kell olvasni, egyébként a "gy" hang jele)



2/b. ábra. Azték világmodell (a Florentine kódexből), amelynek sarkaiban kettős kereszt alakú Tejút-jelkép található, az alattuk lévő létra az égbe vezető út jelképe



3/a. ábra. A fenékbélyeg szár "úr" jele (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra)  



3/b. ábra. Anasazi szár "úr" hieroglifa (a jel valójában egy függőleges egyenes, ami csak az edény görbülete miatt lett görbe)



4/a. ábra. A fenékbélyeg föld jele (balra) és a székely írás "f" betűje (jobbra) 



4/b. ábra. Mapuche világmodell


Eddigi ismereteink alapján a székely írás hajlamos a ligatúrák képzésére, de hogy e szokásnak milyen időbeli gyökerei vannak, azt a valójában nem létező "szakértők" is csak találgatják. S hogy ez a szomorú ítélet idokolt, azt a jelen példa is bizonyítja. Ugyan mi akadályozza meg - az ostoba és hazug akadémikus dogmákon és a  feneketlen undorukon(?) kívül - a fenti és a fel nem sorolt többi, minden bizonnyal kitűnő urat és elvtársnőiket abban, hogy ismerjék és felismerjék a nemzeti írásunk emlékeit? Az eddigiek alapján (az egzisztenciális rettegés, a hozzá nem értés és a ballib pártfegyelem légkörében?) még csak válaszolni sem fognak a jogos kérdésre.

A hasonló írásemlékeket (világmodelleket) körben szokás olvasni s az olvasathoz valamiképpen hozzá kell illeszteni a középen lévő Föld jelet. Ha így járunk el, akkor előbb a sugár irányban elhelyezkedő Egy és szár (mai magyarsággal Úr) szójeleket kell elolvasnunk. A három jel együttesen az Egy szár földje (mai magyarsággal: Egy úr földje) mondatot adja. Ez a mondanivaló megfelel a szokásos hieroglifikus imaszövegek tartalmának és jelhasználatának (3). Ezt a mondatot egymás után többször megismételve olvashatták, vagy talán énekelhették is.



5. ábra. A karcagi csatkarika a ... magas égi kő földje szöveget rögzíti, nem világmodell, csak egy körirat, de a szövege valamikor egy világmodellen szerepelhetett



6. ábra. A szombathelyi Iseum területén hiteles ásatáson előkerült, római kori világmodell a Lyukó ten országa mondatot rögzíti (Sosztarics Ottó múzeumigazgató úr és munkatársai évek óta hallgatnak az írásemlékről)


Jegyzet

(1) "Az avarok, ázsiai területekről bevándorolva, 568-ban telepedtek be a Kárpát-medencébe. A nomád népesség nem volt egységes, ezt régészeti kutatások és írásos források is bizonyítják. Az avarok belső-ázsiai csoportja valószínűleg a türkök által 552-ben, a Góbi sivatag vidékén legyőzött zsuan-zsuan nép uralta területről menekült nyugati irányba. Hozzájuk Közép-Ázsiában a heftalita-hunok csatlakoztak. A Kárpát-medencébe betelepülő avarokhoz további kelet-európai sztyeppei népcsoportok is csatlakoztak, és először egyesítették egy államban a Dunántúlt, az Alföldet és Erdélyt. A későbbiekben, a kazár törzsek elől menekülő újabb néptöredékek (onogurok) is betelepedtek még a Kárpát-medencébe. Embertani képük összetett: a vezető rétegben erősebbek a mongolid elemek, a köznép europid vonásai mögött nemcsak a kelet-európai nomádok, hanem a germánokra és a helyi romanizáltakra utaló jegyek is megtalálhatók. Arányában nézve az avar kori népesség 85%-a europid." - írja Tóth Gábor és Szvath Márton. Hozzátehetjük: mivel az avarok is használták ugyanazokat a fenékbélyegeket, mint az Árpád kori magyar lakosság, tekinthetjük-e ezt az avar lakosság és az avar kultúra továbbélését bizonyító körülménynek? Ha engem kérdeznek, akkor igennel válaszolok, bár az edények jelei még az amerikai indiánoknál is hasonlóak (7-9. ábra).


7. ábra. Fenékbélyeg a veszprémi honfoglalás kori köznépi temetőből, a székely írás "f" (Föld) jelének változatával








(2) Az archaikus edények jelei azért idézik a Teremtőt és a Teremtést, hogy ezáltal a haladót emlékeztessék rá: az élet lehetősége és az életerőt adó étel, amit az edényből magához vesz, végső soron a Teremtőtől származik.

(3) A hasonló hieroglifikus írásemlékek (5. és 6. ábra) általában arról tájékoztatnak, hogy a táj valamelyik isten földje, vagy országa.


Irodalom

Tóth Gábor - Szvath Márton: Veszprém–Gelemér (Litér) avar kori temető: embertani eredmények, A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei, 29, 2019.

Szvath Márton: Árpád-kori település Veszprém, Geleméren (Előzetes közlemény) Régészeti kutatások Magyarországon 2011–2014, szerkesztő: Kvassay Judit, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2016., 

S. Perémi Ágota: Honfoglalás kori köznépi temető Veszprémben.  Veszprémi Történelmi Tár, 1989.













Varga Géza: Indián tartalom






Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - nézze meg az alábbi videót, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése