1. ábra. A Keszthely dobogói XII. századi edény fenékbélyege
A fazekasok régi és általánosan elterjedt szokását követve az Árpád kori cserépedényeinken is felbukkannak a fenékbélyegek (1. ábra). A kutatók megosztottak a tekintetben, hogy a fenékbélyegek milyen célt szolgáltak. Az egyetemi oktatás és az akadémikus "tudomány" szégyene, amiért eddig nem merült fel, hogy a fenékbélyegek többsége székely jelekkel azonosítható. Egyesek mesterjegynek vélik ezeket, mások mágikus, vallásos jelentőségűnek tartják. Ez utóbbi közelebb áll a megoldáshoz. Eleink ugyanis az edényt az Éden jelképének tekintették. Különféle jelekkel és ábrázolási konvenciók segítségével gyakran idézték fel edényeiken az Édent (a Teremtés helyszínét), vagy a Teremtőt. Az edényeken gyakran megjelenő ábrázolási konvenció a felülnézeti világmodell, amelynek közepén van az Isten helye és jelképe (2. ábra). Ennek az Istennek a jelképe a Keszthely dobogói fenékbélyeg.
2. ábra. Magyarszombatfai tál felülnézeti világmodellel, közepén a Nap ábrázolásával
A jelen cikkben bemutatott fenékbélyeg a székely írás nikolsburgi ábécéjének "ty" betűjével rokonítható (3. ábra). Mivel egyúttal a kínai írás fu "atya" jelére is hasonlít, ebből következően a bemutatott fenékbélyeg az atyaisten jelképe, az atya szójele. A jel végső soron az Orion csillagkép egyfajta ábrázolása. Az Oriont már a sumerek is az isteni ősatyával azonosították és egy homokóra alakú jellel ábrázolták (1).
Az Orion az égi szarvasvadászatban Nimródnak, a magyarság ősapjának felel meg (2). A fiaival űzi a Tejúton az előlük a Sarkcsillag, a napisten égi palotája felé menekülő csillagszarvast. A fiúknak a Gemini "Ikrek" csillagkép felel meg, ez Hunor és Magor égi megfelelője. Az Oriont a közép-amerikai indiánok is nagy vadásznak tartják. A kőkori eredetű mítosz ismertségének és hatásának köszönhető az Oriont ábrázoló jel és a fenékbélyegek szokásának széles körű elterjedtsége is (3).
3. ábra. A kínai fu "atya" szójel (balra) és a székely írás egyik "ty" betűje a nikolsburgi ábécéből (jobbra)
4. ábra. Feltehetően "atya" jelentésű jel a Magyar Néprajzi Lexikon XVII-XVIII. századi tulajdonjelei közül, a birtokjelek esetében a gyermek birtokjele egy kis részletében eltérhet az apa birtokjelétől, ami a jel megváltozását eredményezheti
Jegyzet
(1) A homokóra alakú sumer jel "Orion" és "atya" jelentésű. A homokóra az általában alkalmazott X jelforma változata. A homokóra felkerült a tatálakai táblákra is, amelyeket Záhonyi András csillagtérképként fejtett meg.
Az X jelforma az Éden négy szent folyójának jelképe. Az X alakot felfedezni véltek az Orion csillagképben is, ám az égi és a földi kép megkülönböztethetősége érdekében az Orion csillagkép rajzát kiegészítették a csillagokat jelző további apró elemekkel (5. ábra).
(2) Bonfini arról tájékoztat, hogy Nimród neve a zsidó krónikákból került a magyar évkönyvekbe. Nem említi, hogy mi volt Nimród régi neve és azt sem, hogy mikor került sor a névváltásra. Csak feltételezni lehet, hogy erre a 400-as és 500-as években került sor, amikor a hun püspökségekben a korábbi Bél nevet a polkorrektebbnek gondolt Nimródra cserélhették. Bél fiúisten nevét az X alakú szójel rögzítette a magyar hieroglif írásban, amelyből kialakult a máig fennmaradt a székely "b" betű. Ezt az X alakú jelet óvó-védő jelként ma is használják az őrségi fazekasok (6. ábra).
Az X jelforma az Éden négy szent folyójának jelképe. Az X alakot felfedezni véltek az Orion csillagképben is, ám az égi és a földi kép megkülönböztethetősége érdekében az Orion csillagkép rajzát kiegészítették a csillagokat jelző további apró elemekkel (5. ábra).
5. ábra. A csempeszkopácsi templom freskóján lévő atyaisten olvasatú virágcsokor atya szójele (középen, balra) a "ty" rovásjel másik változatára hasonlít (az alsó sorban a székely rovásjelek)
6. ábra. Czugh Zsuzsa által készített, Bél isten rontáselhárító jelével (a székely írás "b" betűjének előképével) ellátott tejesköcsög Magyarszombatfáról
(3) A székely írás jelei - a most tárgyalt atya szójelhez hasonlóan - a kőkori ősvallás jelképeiből alakultak ki és a hunoktól maradtak ránk. Az ősvallás alapelveinek általános ismertségéből következően e szójeleket (a magyar hieroglif írást) nem kellett átvenni idegen népektől, mert azok már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A kőkori jelek átöröklődtek a később kialakuló nemzeti írásokba s ennek köszönhető, hogy a székely írásjeleknek mindegyik régi írásrendszerben vannak párhuzamai. Bárhol éltek is az őseink, ismerték ezeket a jeleket. Mivel idővel új jelek, ligatúrák és formai változatok bukkantak fel, míg mások kikophattak a használatból, az egyes nemzeti jelkészletek nem pontosan azonosak. E finom jelkészletbeli változások elvileg ugyanolyan lehetőséget adnak a nemzetek elkülönítésére, mint a különféle cserépedény-töredékek, amelyeket a régészek oly nagy figyelemben részesítenek. Azzal a különbséggel, hogy a jelek nyelvet azonosítanak, tehát többet árulhatnak el a használóikról, mint a cserépdarabok. Az akrofóniarekonstrukciók alapján az akrófónia magyar környezetben zajlott le (a székely betűk magyar szójelekből egyszerűsödtek le), ezért a székely írás a magyar nép alkotása.
Irodalom
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Hieroglifikus birtokjeleink
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Dr. Győri Hedvig és Sosztarits Ottó: Mágia és csillaghit a rómaiaknál / Iseum, Szombathely (video)
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése