Csengeri Piroska academia.edu-n olvasható, A bükki kultúra települése Sajószentpéter Kövecsesen (előzetes kutatási jelentés) c. dolgozata a bükki kultúra hirtelen tűzben elpusztult lakóházainak törmelékei közül mentett ki az írás használatáról tanúskodó adatokat. E cserépdarabon fennmaradt adatok beleillenek abba a sorba, amit a vonaldíszes műveltség (amelybe a bükki is tartozik) jelhasználatáról korábban is tudtunk. Az eddigiek (szentgyörgyvölgyi tehénszobor, a tiszavasvári Ragyogó Ten sar "Ragyogó Ten úr" írásemlék, Tordos-Vincsa és Halaf jelhasználat stb.) alapján a vonaldíszesek a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írás szójeleit használták és rövid ősvallási jellegű mondatokat rögzítettek ezzel az írással. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredménye alapján ezek a hasonlóságok nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetőek. Csengeri Piroska azonban e jelek és mondatok felismerését - a hazai régészek szokásának megfelelően - másnak engedte át és azokat bekarcolt vonalas mintáknak határozta meg.
Hergott Kristóf (2022): Avar kori amulettek a Tisza-Maros-Körös vidékről, Az ólomból készült téglalap alakú amulettek tipológiája, A Nagy Gyula Területi Múzeum tudományos, muzeológiai, és kulturális online folyóirata, 2022/1.
Stela Doncseva (2007): Medalioni ot szrednovekovna Blgarija, Medálok a középkori Bulgáriából, Faber Könyvkiadó
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2019): A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
Varga Géza (2026): Az árpádsávok eredete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése