Bevezető
Marco Merlini közli A dunai jelek, feliratok és feliratos tárgyak adatbázisa c. kötetből az 1. ábrán látható "Vincsa C ikrek" képét az academia.edu-n. E cikkben az idol jeleinek olvasatával egészítem ki az általa írtakat. Az elolvasásra két dolog adott lehetőséget. Egyrészt az, hogy formailag a Tordos-Vincsa jelkészlet 49 jele azonosítható székely jelekkel (1). Másrészt az, hogy az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában a 90-es években Simon Péterrel, Forrai Sándorral, Szekeres Istvánnal és másokkal rekonstruáltuk a szójeleket, amelyekből a székely betűk az akrofónia során kialakultak. Tehát nem csak a jelek formáját ismerjük, hanem a jelentését is megközelítettük. Az így azonosított szójelek, amelyeket 2017-ben adtam közre a Magyar hieroglif írás c. kötetben, már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Amerikáig. Ezek segítségével vagy 300 hieroglifikus (ősvallási szójeleket alkalmazó) írásemléket olvastam el, közte néhány Tordos-Vincsa szöveget is. Ez a szövegmennyiség segített a hieroglifikus jelhasználat szabályainak megismerésében, ami hozzájárult a "Vincsa ikrek" feliratának megértéséhez is.

1. ábra. A "Vincsa C ikrek" előlapjáról Bulgarelli D. által készített festmény (2008, Őstörténeti tudásprojekt), kiegészítve bal oldalon a Vincsa hierogifákkal, jobb oldalon pedig a hieroglifáknak megfelelő székely jelekkel
Az idol jelei
A "Vincsa ikrek" előlapján (1. ábra) lévő jeleket fentről lefele és balról jobbra kell olvasni. A bal oldali nyakon lévő ferde vonal - ha jelről van szó - akkor talán a ragyogj hieroglifa változata. Alatta a Ragyogó Bél sar Él (mai magyarsággal: Ragyogó Bél úr él) mondat olvasható. Legalul megismétlődik az Él, élő hieroglifa. Az előlapon előforduló két Él hieroglifa szintén az égboltból aláhulló esőt ábrázolja.
2. ábra. Rajz az ikrek elő- és hátoldaláról (Marco Merlini feldolgozása Winn 1981 nyomán), mindkét oldal szövegszerkezete hasonló: felül az istent, alul az esőt (azaz Él istent) idézik fel
A "Vincsa C ikrek" hátoldalának felső részén egy Bél hieroglifa látható. A Bél - Pel - Pil - Pi - fiú hangváltozás során a fiúisten nevéből keletkezett a magyar fiú szó.
A hátoldal alján lévő két függőleges vonal esőt, folyókat, vizet ábrázol. Az előlapon két változatban szereplő Él hieroglifának ez a harmadik, az égbolt ívét nem tartalmazó alakváltozata. A Bél hieroglifa alatt azt jelentheti, hogy Bél istentől várják az esőt, ő az életet adó víz forrása.
Az idolnak talán azért van két feje, mert ezzel az isten két tevékenységére, oldalára, időben eltérő állapotára, alakváltozatára utal. Esetleg összefügghet azzal, hogy a jelek a Bél és az Él istennevet is rögzítik.
A szobrocskán lévő Él, élő hieroglifák a székely írás "l" betűjének előképei. Megfelel a magyar államcímerben lévő árpádsávoknak is, amelyről a hagyomány azt őrizte meg, hogy a Tisza, Duna, Dráva és Száva folyók jelképe.
Az Él, élő hieroglifa előzménye a Kr. e. VI. évezredi Halaf kultúrából ismert. Él isten neve ma a magyarok istenének élő jelzőjében, valamint az Allah, Él, Éli és Elohim istennevekben él tovább.
A Bél istennév utóda az ugariti Baál fiúisten nevével is egyezik. Az ugariti ékírás a latinos jelsorrendű ábécék jelsorrendjének legkorábbi, ismert változata. Az ugariti jelsorrend legjobban a székely írás és a kazár írás jelsorrendjéhez hasonlít. Az X alakú hieroglifa a magyar néprajzban ismert rontáselhárító jel. Ez a jel a székely írás "b" betűjének felel meg.
3. ábra. A Winn által közölt Vincsa jelek és a székely írásjelek formai egyezései
Jegyzetek
(1) A székely jelek jobbára csak egyetlen hangot jelölő betűk, míg a legkorábbi stílusúnak tűnő Vincsa jelek az eddigi olvasatok alapján elsősorban szó-, szótag- és mondatjelek lehetnek. A Vincsa hieroglifák és a székely betűk összevetését lehetővé teszi, hogy a 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában rekonstruáltuk a székely írás betűinek akrofóniáját. Azaz tudjuk, hogy a székely betűk milyen szójelből alakultak ki az akrofónia során. Az így megismert és a Magyar hieroglif írás c. kötetben 2017-ben közreadott 40 szójel segítségével a Vincsa írásemlékek egy része elolvashatónak bizonyult (ezekre példát lehet találni az irodalomjegyzékben). Lehetséges, hogy ezen az úton csak a Vincsa hagyaték archaikus (a Halaf jelhasználattal rokon, vagy azonos) rétege közelíthető meg, miközben a Duna mentén keletkezett újabb jelek csoportja és a későbbi Tordos-Vincsa jelhasználat már egy valamelyest modernebb réteget képvisel. Az elszórtnak és ellentmondásosnak tűnő rovológiai jelenségeket a szabír ős mondatjel előfordulásai, valamint a Szejma-Turbino műveltség története és az ezekhez fűzhető magyarázat rendezi egy nagyívű folyamatba.
Irodalom
Shan M. M. Winn: Pre-writing in southeastern Europe: The sign system of the Vinca culture ca 4000 B.C. Westwrn Publishers, Calgary, Alberta, 1981.
Ez a szobrocska egy fèrfi ès egy leàny esküvőèt àbràzolja ès írja .
VálaszTörlésÉs melyik vallás szerinti a szertartás? Azt nem tudod kiolvasni belőle?
Törlés