2018. július 8., vasárnap

Sorokba rendezett szöveg Nenad korongján

Nenad Bacilovic küldött egy képet egy jelekkel teleírt bronzkorongról, azt kérve, hogy olvassam el a szövegét. Nem írt mellé bővebb tájékoztatást, ezért a lelőhelyet, a lelet korát is csak találgatni tudom, amint arról sem lehet fogalmam, hol őrzik, kinek a tulajdonában van s hogy mennyire hiteles. Mégis, meg kell próbálkoznunk a leírásával, hogy legalább ez megmaradjon és közkinccsé váljon. (Emlékezetes, hogy a British Museum egyszer visszautasította egy megvásárlásra felajánlott hettita pecsét megvételét, mert az egyedi stílusa miatt hamisítványnak gondolták, azonban a biztonság okáért készítettek róla egy gipszmásolatot - ami aztán jelentősen segítette a hettita hieroglif írás megfejtését.)




1. ábra. A Nenad által a korongról küldött kép


A tulajdonos

Mindig számítani lehet arra, hogy a magántulajdonban maradó írásemlékek elkallódnak, vagy késve kerülnek a Tudomány szeme elé. Némelyikük sohasem, esetleg csak idővel jut el a múzeumba, ahol elvileg a helye lenne és a tudományos értékelésére számítani lehetne. Előfordulhatna ez az elkallódás Nenad korongjával is, ám a magánkézben maradásnak haszna is lehet. 

Például a házi tárolásnak köszönhetően a lelet elkerülheti a muzeológusok által elkövetett leletpusztítást, mint aminek a budapesti hun jelvény esetében is a tanúi voltunk. Az ideákhoz ragaszkodó lelkünknek persze jobban tetszene, ha nem magánkézben lennének ezek az írásemlékek, hanem a múzeumok becsületes szakemberei gondoznák a sorsukat. Azonban ez a mi világunk nem kívánságműsor. Bármilyen elképesztő is, vannak olyan múzeumok, amelyek munkatársai vállalják, hogy közülük senkit sem érdekel a rovásírás. Sándor Klára meg is írta: azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni (ő ugyan a székely írásról beszélt, de annak eredetét aligha tisztázhatjuk a jelen cikkben tárgyalt írásemlék kapcsolatrendszerének megértése nélkül). Szép hazánkban a közpénzen tartott szakemberek - tisztelet a kivételnek! - politikai alapozású téves prekoncepcióik védelmében szabadon átlépnek a becsület, a szakszerűség és a törvények kívánalmain. Sőt, a hatalom és a gazságszolgáltatás támogatásában bízva az arcunkba is gúnyolódhatnak, amikor a múzeumi letétbe adott tárgyaink fizikai pusztítását és a rajtuk lévő rovásjelek letagadását kifogásoljuk

Azaz, ha Nenad korongja magántulajdonban és külföldön van, akkor ezt aligha róhatjuk fel. Így talán kisebb az esélye annak, hogy a magyar vonatkozású jeleket hordozó felületét le fogják reszelni  a magyarországi muzeológusok. 


A korong kora

Arról sem kaptam semmiféle adatot, hogy a korong milyen korú, azonban néhány körülmény alapján a Tordos-Vincsa írás emlékei közül valónak gondolom. 

- Nenad szerb. Ez azért szempont, mert a Tordos-Vincsa kultúra lelőhelyei közül sok található Szerbia területén. Ebből következően a magánkézben lévő régi írásemlékek, valamint a műtárgy-hamisítások egy része is kötődhet a Tordos-Vincsa kultúrához.

- A lelet jeleinek többségét sikerült azonosítani s majdnem mindegyikük a magyar hieroglif írás jelei közé tartozik. A Tordos-Vincsa kultúra jeleinek is jó része azonos a székely írás, vagy a magyar hieroglif írás jeleivel (3. ábra). 




2. ábra. Példa a szójel betűként való alkalmazására: az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájában a kettős kereszt alakú jel hivatalosan a "gy" hang jele, azt mégis az Egy szójeleként kell kiolvasni a betűző írásmutatványban és a kazetta sarkaiban található, szójelekből alkotott mondatjelben is - mert a kettős kereszt eredetileg az Egy szójele volt


- A lelet jeleinek sorokba rendezettsége és a sorokat kísérő vonalak léte jellemző a Tordos-Vincsa kultúra egyes írásemlékeire. Mivel a sorok kb. 5 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az íráshasználatban (4. ábra) és a bronzkor kezdete is ekkortájt volt, a rendelkezésemre álló kevés adat alapján megközelítőleg ilyen idős lehet ez a bronzkorong is. A sorok megjelenése arra utal, hogy ekkortájt megjelent az igény a korábbi ősvallási tartalmakon (a néhány vallásos jelentőségű mondatot rögzítő világmodelleken) túlmenő bonyolultabb vallásos és civil szövegek rögzítésére is. A rendelkezésre álló kevés szójellel ezt csak akkor kísérelhették meg, ha a szójelek egy szótagos szavakat jelöltek. Az egy szótagos szójelek használatából (ez jellemző a kínai írásra) ekkortájt nőtt ki egyrészt a szótagcsoport-jelek használata (ilyeneket találunk az ótürk írásban), másrészt a szótagjelek betűként való alkalmazása. Ez utóbbi emléke a székely írásban hangzóugratásnak nevezett hangrögzítési módszer (2. ábra). A kínai írás a kínai nyelv egy szótagos szavainak (és a szójelek gyarapodásának) köszönhetően máig megmaradt a legkorábbi hangrögzítési elv mellett. A ragláncokat használó agglutináló nyelvek esetében  ez az eljárás nem volt használható, ezért idővel kialakították a modern betűírást.  A most tárgyalt korong illusztrálja a szójelek használatának nehézségeit egy agglutináló környezetben. Mivel a szójel nem képes visszaadni a szó pontos alakját, ezért ugyanazt a szójelet a szövegkörnyezet által megkívánt különféle ragozással kell/lehet kiolvasni. 

- A korong készítői láthatóan törekedtek a szimmetria alkalmazására. Azért tették ezt, mert a szimmetria léte a teremtett világ rendezettségére, a felsőbb hatalmak jelenlétére emlékeztethette a korabeli szemlélőket. A nyilvánvaló korlátozottsága ellenére is ez egy meglepően széles körben elterjedt jelhasználati módszer volt, amelynek különböző példáit mutattuk be a Magyar hieroglif írás c. kötetben Egyiptomtól a hettitákig és a karcagi csatkarikáig.  

- Természetesen e lelet korszakba sorolása a régészek dolga, ezért ezt a meghatározást csak egy kívülálló óvatos becslésének kell tekinteni. 




3. ábra. A Tordos-Vincsa (TV) jelek és a magyar hieroglif írás (m) jeleinek egyezései



4. ábra. Az 5500 éves jászvásári táblákon is sorokba rendezett, a magyar hieroglifákkal jórészt azonosítható jeleket láthatunk


Az írásemlék szerkezete

A korong írásának van néhány szembetűnő jellegzetessége. 

- Szakít a világmodellek jelhasználatával és a jelei sorokba vannak rendezve. 

- Az egymás alatti sorok szimmetrikusak, vagy ahhoz közelítenek (a középső, hullámvonalat tartalmazó sor a szimmetriatengely). A fölötte lévő három sor alul mintha megismétlődne.

- A sorokon belül is található szimmetrikus szövegrészlet.

- Az első sorban csupa szár "úr" hieroglifa található, miképpen a hetedikben is.

- A második sor jelei a hatodik sorban megismétlődnek, de fordított sorrendben

E kifinomult sorrendi megoldások arra utalnak, hogy a korszakban olyan mondókákat használtak a vallási szertartások során, amelyekben a szavak tükörképszerűen ismétlődtek. Az írásemlék és a szövegrészletek szimmetrikussága a ceremónia ünnepélyességét szolgálta és az ősvallási mondanivaló erejét fokozta, amint a zenei kíséret és az énekelt dallam is - ez utóbbiak alkalmazását azonban csak feltételezhetjük.



A korong sorai


5/a. ábra. A korong első sora csupa azonos jelből áll, a magyar hieroglif írás szár "úr" jele ismétlődik az elejétől a végéig



5/b. ábra. Balról jobbra: a sumer as "Egy, isten" (Labat/1), a hettita (luviai) ra szótagjel (feltehetően az egyiptomi napisten nevével rokon) és a székely írás "sz" (szár "úr") jele - azaz a jel mindegyik írásban az istenség jele  


A székely írás "sz" betűje a magyar hieroglif írás szár "úr" jeléből rövidült le az akrofónia során (5/b. ábra). A jel az égig érő fa szárát ábrázolja. A hangalakja a hettitáknál még tar volt s ebből egy szó elején bekövetkezett t-sz-h-elhalkulás hangváltozással keletkezett az úr szavunk. Mivel az égig érő fa azonos az Istennel, ezért az Úr ma is az Ő állandó jelzője. 

Az első sor az istenség felidézésének monoton kiáltásait, énekének szövegét rögzítheti, amely egy ősvallási szertartás kezdetén hangozhatott el. A pap (sámán, táltos) saját magát és a közönségét is ütemes énekkel, az isten szólongatásával hozta megfelelő hangulatba. Ezt rögzítheti ez a látszólag értelmetlen (valójában fonetikus), függőleges jelekből álló "díszítés".



6/a. ábra. A korong második sora már mozgalmasabb az előzőnél és az értelmezése is többesélyes


Elvileg feltételezhető lenne, hogy a második sorba végig csupa díszítő vonalkákat, esetleg a Rá/ragyogó szójel változatait írták, a véletlentől függően döntve, vagy függőlegesen. Ennek azonban ellentmond, hogy a sor jelei az itt látható helyzetekben, ám fordított sorrendben megismétlődnek a hatodik sorban. Ez arra utal, hogy a korong készítője nem véletlenszerűen, hanem tervszerűen, előre megkomponáltan helyezte el a függőleges és a ferde egyeneseket ezekben a sorokban. Amiből az is következhet, hogy az egyes jelcsoportok összetartoznak és önálló jelentést hordoznak (6/b. ábra). Ezért azt kell valószínűnek gondolnunk, hogy a sor elején egy függőleges szár "úr", a végén két ferde Rá/ragyogó jel szerepel, a közepén pedig két ég szójel van. Ez utóbbi esetben a Felragyog az ég, az égen ragyog Rá mondat (vagy hasonló) olvasható a második sorban.



6/b. ábra. Lehetséges, hogy a második sorban ezek a négyes jelcsoportok összetartoznak, amely esetben emlékeztetnek a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jelére



6/c. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jele






7/a. ábra. A korong harmadik sorában a balról első jel a "város" jele, amit egy szimmetrikus "Rá király magas kövének királyi ragyogása" szöveg követ, együttesen ezt rögzítheti: "Városunkban (van) Rá király magas kövének ragyogása"





7/b. ábra. A hettita (luviai) írás "város" szójele (balra), hettita  szótagjel (2.), hettita "király" hieroglifa (3.), valamint szarmata "város" jel egy filippovkai aranyszarvasról (jobbra)




7/c. ábra. Hun tükrök hátoldala a napkorong közepén lévő Rá/ragyogó szójellel




7/d.  Az égbe vezető utat jelképező magas kő nevű lépcsős toronytemplom bal oldala: a magas szójel jelentkezése és rokonsága a különböző írásokban (balról jobbra): a sumer "út" szójel, a magyar hieroglif írás magas jele a karcagi csatkarikáról, a székely írás "m" (magas) jele, Nenad korongjának "magas" jele és a kínai írás "kaptató, magasba vezető út" jele Karlgren nyomán




7/e. ábra. Magyar hímes tojás az égig érő fa (az égbe vezető út) egyfajta jelképével, tetején a lépcsős toronytemplom magas ősi kő olvasatú, jelekből összerakott ábrázolásával



A néha függőleges, többnyire azonban ferde hieroglifa hangalakja az egyiptomi napisten neve, a magyar ragyogó, szikra, reggel "Ré kel" szavak megfelelő eleme és a hettita ra szótagjel alapján bizonyosnak tűnik. Tisztázott a jelforma leegyszerűsödésének a folyamata is. A körbe zárt pont volt a legkorábbi jelforma (7/d. ábra) s ebből több lépcsőben alakult ki egy szögletesebb, összetett és egy egyszerűbb (csak egy vonalból álló) jelforma. Érdekes és a jelkészletek rokonságáról sokat mondó, hogy a hettita (luviai) hieroglif írásban is két jele van az "r"-nek, miként a székely írásban is. Mindebből a most tárgyalt korong elemzésekor az a fontos, hogy a ferde vonal napisten egy szótagos nevét rögzíti, ennek a szónak azonban a magyar szókapcsolatok alapján lehetett "ragyogó" jelentése is. Amikor a megfejtésben a Rá/ragyogó szavakat használjuk, akkor az előbbi a feltehető kiejtése, az utóbbi pedig az egyik jelentése lehet a szónak.




7/d. ábra. A regölyi hun ezüstcsaton többek között megtaláljuk a "magas", "király", "kő" és a Rá/ragyogó hieroglifákat is, a jobb oldali oszlopban a jelek magyar (székely, avar) megfelelői 


A regölyi hun csaton a magas és a hieroglifák az eredeti, a lépcsős toronytemplomot idéző sorrendben láthatók. Ez később a rovástechnológia bevezetése miatti sorvezetés-változás következtében cserélődött fel. A magas kő az égbe vezető útként szolgáló lépcsős toronytemplom neve volt, ennek eredeti jelsorrendű ábrázolása a regölyi hun ezüstcsat is.




7/d. ábra. Ismeretlen (dunántúli?) lelőhelyről származó avar(?) lelet a "magas" és a "kő" hieroglifákkal (balra), valamint Tumi isten idolja Peruból, törzsén a "magas" és a "kő" jelekkel



8. ábra. A korong negyedik sora egy hullámvonal, ami "tengert", "óceánt", esetleg "folyót" jelenthet, a székely írás Ak "patak, Heraklész, Ókeánosz" jelének rokona



9/a. ábra. Az ötödik a korong legváltozatosabb sora, a két szélső jel értelmét még kutatni kell, közöttük a "Rá király magas köve ragyog" mondat olvasható




10. ábra. A hatodik sorban mintha a második sor jelei ismétlődnének meg fordított sorrendben, az olvasata: "ragyogónál ragyogóbb (volt) az ég, az ég ragyogott"




11. ábra. A hetedik sorban ugyanúgy végig szár "úr" jeleket látunk, mint az elsőben


Egy szertartás szövegkönyve 

A korongot egyelőre nem lehet úgy elolvasni, ahogyan azt a latin alapú modern írásunk esetében megszoktuk, de jeleinek értelmét, sőt esetenként a hangalakját is meg tudtuk közelíteni. Ehhez a rokon írások jeleinek jelentését és a jelek képi tartalmát hívtuk segítségül. Mivel Ádámról és Éváról minden írás rokona minden írásnak, tulajdonképpen minden ősi írás jeleit, íráshasználati szokásait felhasználhatjuk, a sumerektől az indiánok népi jelkészletéig. E régi írások között - kivételes szerencsénkre - a kőkori eredetű magyar hieroglif írás képezi az összekötő kapcsot, ami elvi lehetőséget ad a korong és a hasonló írásemlékek megértésére, vagy akár elolvasására is.  A pontos elolvasás (a korabeli hangzás rekonstrukciója) azonban egyelőre inkább csak egy remény, ami talán sohasem fog teljesülni. A múlt jó része végleg elveszett, ráadásul a korabeli szójelek eleve nem rögzítették pontosan a szó hangalakját. A tudásunk azonban gyarapodhat. Ehhez a lehető legtöbb hasonló írásemlék elolvasásának megkísérlése szükséges, mert ezek alkalmat nyújtanak a régi írásokkal kapcsolatos tapasztalat gyűjtésére.

A fentiek alapján azt sejtjük erről az írásemlékről, hogy egy ősvallási szertartás szövegkönyve lehet. A szertartás az isten megidézésével, szólongatásával kezdődik (1. sor).  A második sorban "felragyog az ég" - azaz megjelenik az Isten. A középső sorok rögzítik az ima és a szertartás során elhangzottakat. A 6. sorban lezárják a szertartást, az Isten távozik: "Ragyogott az ég". A 7. sorban az elsőhöz hasonlóan hangozhatott az istenségtől való elbúcsúzás is. A szertartásnak ez a lefolyása, szakaszolása megmagyarázza az egymást követő sorok szimmetrikus változásait: maga a szertartás volt ilyen tagolású.











További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció



A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra


Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése