Varga Géza írástörténész: A bécsi kapucinusoknál őrzött kopt sapka egyik hímzett jelének olvasata és párhuzamai

2026. május 14., csütörtök

A bécsi kapucinusoknál őrzött kopt sapka egyik hímzett jelének olvasata és párhuzamai

Ludvig Rezső és Medgyesi Gábor kérte a véleményemet a bécsi kapucinusoknál őrzött "kopt sapka" hímzett jeleiről. A megtisztelő kérésnek a textilről elsőként véletlenszerűen kiszemelt jelkép (1/a. ábra) olvasatával teszek részben eleget, remélve, hogy a többi hímzett részletre és ezek együttes értékelésére is sor kerülhet valamikor.

1/a. ábra. A bécsi kapucinusoknál őrzött "kopt sapka" részlete a Ten országa, vagy Jóságos Ten országa olvasatú részlettel

A bécsi kapucinusok igen régi hímzett sapkája (és a hozzá tartozó hímzett erszény) a magyar és a bizánci(?), vagy kopt(?) kultúrtörténet egyik legkülönlegesebb, XI. századi textilereklyéje, amelyet a hagyomány Szent Istvánnak vagy Szent Imrének tulajdonított. A sapkát a kinézete alapján az akadémikus szerzők bizánci munkának tartják. Világosvörös selyemszövetét keleties jellegű, arabeszkes indadíszek és madáralakok borítják. "Természetesen" azt nem vették észre, hogy a díszítés jelei egyeztethetők a székely írásnak és előzményének, a magyar hieroglif írásnak a jeleivel. A sapkával együtt őrzött vörös selyem erszényt szintén bizánci munkának ítélik, amelyet gyöngykeretes mezőkben a trónon ülő Krisztus, angyalok és szentek színes hímzett képei díszítenek. Hátoldalán egy későbbi, ó传递 (ószláv) nyelvű, cirill betűs vallásos felirat olvasható. A becses ereklyéket Anna királyné (II. Mátyás magyar király felesége, a bécsi Kapucinus kolostor és a császári kripta alapítója) adományozta a bécsi kapucinusoknak a XVII. század elején. Bár a tárgyak évszázadokig a kapucinusok zárdájában voltak, később átkerültek a bécsi Hofburgba, és ma a Császári Kincstár (Geistliche Schatzkammer) egyházi gyűjteményét gazdagítják, ahol ezek az egyedülálló, középkori magyar vonatkozású emlékek megtekinthetők.

A hímzések az első pillantásra is magyar hieroglifákkal rokon jelek sorát tartalmazzák, amelyek egykor általánosan el voltak terjedve (1). E magyar hieroglifákat negyven évi folyamatos kutatás, valamint a kézirat írására és rajzolására szánt 7.5 év eredményeként 2017-ben adtam közre. Kb. 40 szójelünket azonosítottam, amelyek segítségével a hasonló tárgyakon lévő elolvasható díszítések értelmét és hangalakját meg lehet közelíteni. Ez persze csak egy apró lépés, aminek a folytatására és értelmezésére további időre és munkára van szükség. Az olyan részeredmények (párhuzamok és olvasat), mint amit ebben a cikkben is van szerencsém bemutatni, azt bizonyítják, hogy a nemzeti értelmiség legjobbjainak összefogása eredményt hozhat. Ezek nem csupán pótolni tudják az akadémikus áltudomány mulasztásai miatt az ős- és írástörténetünk leírásában mutatkozó hiányokat, hanem az új forráscsoport segítségével e téren előre is léphetünk.

Az 1/a. ábrán látható részleten két, vagy talán három hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) is lehet.

- A kacskaringó a jó szójele, ami három dolgot is jelent:

Egyrészt azt, amit ma is értünk alatta, azaz hogy "jó, hasznos, kellemes stb.".

Másrészt az isten egyik neve (Jó, Jahwe stb.), vagy állandó jelzője (pl: Jóisten). Ennek áttekintéséhez ajánlom a Közsszavak és istennevek c. dolgozat elolvasását.

Harmadrészt azt is jelentette egykor, hogy "folyó", ami elsősorban az Istennel azonosított Tejútra vonatkozott. Tehát a Jóisten kifejezés azt is jelenthette eredetileg, hogy "az égi folyóval azonos Isten".

- A két lefele kunkorodó levélke a ten "élet, isten" hieroglifa.

- Középen a hármas halom az ország szójele, amit a heraldika őrzött meg nekünk.

Az utóbbi két jel megtalálható a kunbábonyi avar kagán egyik sírmellékletén (2. ábra) és másutt, például a népi jelhasználatban is (4. és 5. ábra). Az avar és néhány további előfordulás képét mellékelem. Annak valószínűsítésére, hogy ez egy szokásos szövegfordulat és jelhasználat volt a magyarságnál és rokonnépeinél, bizonnyal elegendő az alábbi képsorozat. Mintha lett volna hasonló az Indus-völgyi leleteken is, de ennek megkeresésére még további idő kellene. Azaz a jeltörténeti párhuzamok messzire vezetnek, lehetőséget adva ezzel a magyarság etnokulturális előzményeinek és párhuzamainak követésére akár a kőkor és a bronzkor időszakában is.

1/c. ábra. A bécsi kapucínusoknál őrzött "kopt sapka" fényképe Ludvig Rezső nyomán, amiért itt is köszönetet mondok

2. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján is megtalálható a ten jel fölötti, ország jelentésű hármas halom, az ábra jobb szélén lentről felfele a magyar hieroglif írás Ten és ország szójele

3. ábra. Ten országa olvasatú részlet a koronázó palástról

4. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom kapubélletének Isten országa olvasatú mondatjele

4. ábra. Dobronaki hímes tojás Ten országa olvasatú díszítése, az ábra bal oldalán lentről felfele a magyar hieroglif írás megfelelő Ten és ország szójele

5. ábra. Kalotaszegi nagyírásos párna Ten országa olvasatú részlete, Monoki Ibolya munkájáról

Jegyzet

(1) Ezen az úton (a díszítések elolvasásának útján) csak azok tudnak követni, akik felmérték már, hogy eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást. Akiben ehhez nincs meg a szükséges szellemi frissesség, vagy akinek hiányos a szaktudása, annak ajánlom a szakirodalom tanulmányozását, vagy hogy ne fárassza magát fölöslegesen az intelligenciát igénylő tudományos kérdések megoldásával.

Úgy tűnik, hogy az általános rovológiai műveltség tragikusan alacsony színvonala miatt folyamatosan szükség van az alapfogalmakat illető helyreigazításra, különösen, amikor díszítések elolvasására készülünk. A magát szakértőnek gondoló némelyik kolléga ugyanis mintha nem tudná, hogy vannak kifejezetten díszítő célzattal készített és használt írásejelek, írásemlékek és írásrendszerek is. Ha a Magyarságkutató Intézet tudományosnak szánt kiadványában megjelenhetett az alábbi, az alapfogalmak nem ismeretéről árulkodó mondat, akkor nincs okunk az akadémikus áltudomány írástörténeti részlegének és megnyilvánulásainak kiemelt tiszteletére. "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". Nekünk ugyanis az a tapasztalatunk, hogy igen sok elolvasható információ rejtőzik a díszítőmotívumokban s ezek feltárásához szakmányban végzett munkára van szükség. Intézetek sorának kellene ezt a munkát végeznie. A kritika módszertanával foglalkoztam már A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika c. dolgozatomban is. A tudományos igényű kutatás előrelépéséhez és a "kopt sapka" üzenetének megértéséhez a jelek szerint szükség van ezen alapfogalmak tisztázására is.

Irodalom