2026. február 20., péntek

II. Amenhotep korabeli elolvasható világfa a szabír népnév említésével

Beatrix Gessler-Löhr tett közzé a Susanne Binderrel közös The tree-goddess in the New Kingdom: a re-examination of the iconographic and textual evidence from tombs and papyri c. dolgozatában néhány egyiptomi faábrázolást. Közte azt az elolvasható világfaábrázolást is, amelynek a magyar hieroglif írással lehetséges értelmezése érdekében a jelen cikket megírtam. Ez a faábrázolás a jelszerűsége miatt jelentősen eltér a szerző által bemutatott többi, természethűbb faábrázolástól. 



1/a. ábra. II. Amenhotep (ur.: kb. i. e. 1428 – i. e. 1401) idejéből való elolvasható világfa-ábrázolás olvasata a magyar hieroglif írás segítségével lentről felfele: Szabír szár szabír zsen (mai magyarsággal: A szabírok ura a szabír ős zsendül "újjászületik"




1/b. ábra. A Beatrix Gessler-Löhr által közölt,  II. Amenhotep idejéből való papirusz részlete az elolvasható világfa ábrázolásával




1/c. ábra. Árpád kori gyűrű Somogyvárról a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúrával, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "nt/tn" (ten) rovásjelei (Bakay Kornél nyomán)



A somogyvári gyűrű elolvasható világfájának csúcsán (1/c. ábra) ugyanaz a háromágú villa alakú zsen (zsenge, zsendül "feltámad, újjászületik") szójel van, mint amit a jelen cikkben tárgyalt egyiptomi ligatúrán is látunk. E jel alatt a somogyvári gyűrűn a ten, az egyiptomi rajzon pedig a szabír ős jel olvasható. Látható, hogy a jelek ugyanazt a lehajló ágú világfát ábrázolják, csak az egyiknek egyetlen, a másiknak három ágpárja van. Ezek az eredetileg "szabír ős ten" jelentésű mondatjel elkülönült változatai. Az egyik hieroglifa a ten, a másik a szabír ős jele lett. Az elkülönülés után megmaradtak egymás mellett és az eredeti jelentés különböző elemeit őrizték meg. Az eredeti jel az évezredekig tartó jelhasználat során széthasadt, a részei elvileg elkülönültek egymástól. Ez az elkülönülés nem tökéletes, mert ugyanakkor helyettesíthetik is egymást, felcserélhetik a jelentéseket. Ilyen helyettesítésre került sor a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szaporítószervére tett három ágpárú változat esetében, amelyről az elhelyezés alapján tudjuk, hogy a ten "élet" jelentést rögzíti. A Gizella kincs turulos fibulájának kloákanyílására már az egyetlen ágpárral rendelkező változatot tették, de az is ten "élet" jelentésű, mert az is a szaporítószervre van téve. 


A szabír ős ten mondatjel jelentésváltozatai

Az eredeti teljes jelentést azokból a kései jelváltozatokból ismerjük, amelyek három jelből állnak, tartalmazzák az addigra már elkülönült tapar, ős és ten hieroglifát is (2. ábra). Ez a szájbarágós túlmagyarázás akár feleslegesnek is tűnhet, hiszen egyetlen faábrázolás is jelentheti és jelenti is a szabír ős ten mondatot. Ha mégis három jellel rögzítették a mondatot, akkor ez két dolgot jelent. 

- Egyrészt azt, hogy az elkülönült és hiányos grafikai jel ellenére is mindvégig emlékeztek az eredeti teljes jelentésre. Hasonlót tapasztalunk a nikolsburgi ábécé tprus (tapar ős "szabír ős/isten") jele esetében. Itt a jelnévben latin betűkkel jelezve van a tapar és az ős szó is, ám a grafikai változatból már hiányzik az ős hieroglifa.

- Másrészt azt jelenti a három jel alkalmazása, hogy a jelhasadás végbement, a jelentések elkülönülése, az egyes jelek határozottabbá válása már megtörtént. A három részjelet nyilván azért használták egy jelbokorban, mert el akarták kerülni a bizonytalanságot és pontosan jelezni kívánták a teljes eredeti jelentést. 

Azt, hogy az egykori közös és teljes jelentésből az egyes konkrét jelváltozatok éppen melyik részjelentést rögzítik, két dologból is ki lehet következtetni.
 
- Az egyik pl. a szaporítószerven való elhelyezés, amiből a ten "élet" jelentés következik. 

- A másik a nikolsburgi ábécében latin betűvel leírt tprus (tapar ős "szabír ős") és ten "élet, isten" jelentések. 

Ez a következetlennek és rendetlennek tűnő változatos állapot a korai, kialakuló írásrendszerek sajátja. Ami mellé az a megjegyzés kívánkozik, hogy a teljes és befejezett írásrendszert, minden kétségtelen és nagyszerű fejlődés ellenére, még nem találták fel.




2. ábra. Az egyiptomi világfa-ábrázolás magyar megfelelőjének szerkezete egy 1667-ben festett nyárádszentmártoni mennyezetkazetta részlete alapján a lényegét tekintve szintén a szabír jel fölötti tulipán (vagy más, hasonlóképpen hármas szerkezetű virág, amely az énlakai bilingvis alapján istennek olvasandó)


Ez az egyiptomi fa ugyanis a magyar hieroglif írás jeleiből van összerakva. Az elolvasható világfának pedig éppen ez az ismertetőjele. Akad hasonlóképpen elolvasható világfa sokkal régebbi idők leletei között is a spanyolországi Merbellától a Harappa kultúráig és Amerikáig. Közülük néhány régi ábrázolás tartalmazza a szabír ős jelet is. Mindegyik archaikus szerkezetű világfa a magyar hieroglif írás szójeleivel olvasható el és e világfák azonos ősvallási fogalomkörbe tartozó értelmes olvasatot adnak. Aminek aligha lehet más magyarázatot adni, mint hogy a kőkorban egy magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő nép határozta meg az általánosan elterjedt ősvallás jelrendszerét. 



3. ábra. Avar szíjvég Zalavárról az égig érő fa ábrázolásával, a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének párhuzamával, az egykori szigeten lévő lelőhely kb. 2 kilométerre van a Kis-Balaton partján lévő Zalaszabartól, amely máig őrzi a szabír népnevet


A most tárgyalandó egyiptomi faábrázolásban is jelen lévő szabír ős vagy szabír isten hieroglifa korai előfordulásai alapján az egyiptomi kultúra kezdetei egy, az egész Termékeny félholdra kiterjedő presumér (szabír) kulturális hatásnak köszönhetők. A szabír (nála szavartü aszfalü) pedig Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint a magyarok régi neve. S hogy a császár igazat mondott, azt többek között Zalaszabar neve és a közvetlen szomszédságában előkerült, a szabír ős jelet hordozó avar (azaz szabír) régészeti lelet is igazolja (3. ábra).


4. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemlékének olvasata: Lyukó szabír ten "Lyukó a szabírok őse/istene", jobb oldalon lent a megfelelő székely jelek: a "ly" (lyuk/Lyukó) és a "tprus" (szabír ős)



5. ábra. Világfát ábrázoló Égi szabír ős ten (mai magyarsággal: Égi szabír isten) mondatjel a Turovszki Krisztián által közzétett Nagada kerámiáról, az ábra jobb oldalán lentről felfele a székely írás "g" (ég) betűje, "tprus" (tapar ős "szabír ős") mondatjele és ős szójele


E hieroglifa legkorábbi, általam ismert előfordulása egy Göbekli Tepén előkerült mondatban található meg (4. ábra). Van egy további szabír ős jel egy egyiptomi predinasztikus edényen is (5. ábra). Mindezek alátámasztják Simon Péter felismerését arról, hogy az egyiptomi írás skarabeuszt ábrázoló heperu jele a napisten jelképe, amelyik a szabír népnevet is rögzíti, vagy amelyiknek köze van a szabír népnévhez is. Erről aztán több évtizedes vita bontakozott ki a szakirodalomban. Az egyik oldalon Simon Péter, Szekeres István és e sorok szerzőjének 1993-ban közzétett álláspontja állt, ami szerint ősvallási kötődésű, nemzetközileg ismert magyar szójelről van szó. Ez eltért Vékony Gábor ekkor divatba jövő temporius magyarázatától. A véleményünket később Máté Zsolt, Sándor Klára, Antal Csaba (1) és mások is megkíséreltek aláásni. A vitában lényegében a nikolsburgi ábécében előforduló tprus (tapar us "szabír ős") hieroglifa értelmezéséről volt szó. A párbeszéd végül annak beismerésével zárult az MTA rováskorpuszában (2021), hogy Máté Zsolt és társai tévednek (mert a kritikájuk kisiskolás hibák sorára épült és a tprus jel nem olvasható temporius alakban - VG). A vitáról többek között A temporius téveszme diadalútja c. cikkben számoltam be. 

Ez az újabb egyiptomi írásemlék, a szabír ős ten mondatjel és az elolvasható világfa újabb változata nem csak a szabír-magyar őstörténet távoli évezredeire világít rá, hanem a 2024-ben eredménytelenül lezajlott világfa vita érdemi befejezésének lehetőségét is megmutatja. Pócs Évának, a vita kirobbantójának nem volt igaza, amikor azt állította, hogy a honfoglalóknak nem volt világfa képzetük, mert a később kimutatott magyar népi világfát később, idegenektől vettük át. Ám ez az egyiptomi világfa is azt valószínűsíti, hogy egy nagyívű, több évezredes folyamatos etnokulturális jelenségről van szó. Ebből a folyamatból nem csak hogy lehetetlen kihagyni a magyarságot a honfoglalás idejére, hanem annak mi vagyunk a központjában. Ezt támasztja alá a napjainkig eleven népi jelhagyomány (6-8. ábra). Nem mi kölcsönöztük, hanem mások vették át tőlünk ezeket a jeleket és ezt a világfa képzetet. 



6. ábra. A kercaszomori Pongrácz család által őrzött vasalaton a szabír ős mondatjelet két példányban is kialakította a kovács, az ábra bal felső sarkában fentről lefele a székely írás ős és "tprus" (tapar ős "szabír ős") szójele látható
 


7. ábra. A közel száz éves veleméri rajzos sindün (tetőcserépen) a szabír ős jel magyar népi változata jelenik meg (Sindümúzeum)




8. ábra. A dobronaki hímes tojás olvasata: Ragyogó Egy (is)ten a szabírok őse



Jegyzetek

(1) Antal Csaba szerint a nikolsburgi tprus rovásjel egy, az 1930-as évekig fennmaradt perőcsényi népszokásban alkalmazott feldíszített faág tepere reku neve alapján tepere olvasatú lenne. Ez azonban nem gyengíti a tapar olvasat lehetőségét, hiszen amiképpen a magyar népnévnek van megyer változata, ugyanúgy a tapar népnévnek is lehet teper. Ráadásul ez emlékeztet a Simon Péter felvetésében szereplő egyiptomi heperu szójel hangalakjára is (a szóeleji t-sz-h hangváltozás ismert és gyakori). Vagyis Antal Csaba felvetése nem cáfolja, hanem alátámasztja az álláspontunkat. 


Irodalom

Antal Csaba: A Nikolsburgi székely ábécé „rejtélyes” tpr᷉q betűcsoportjának olvasata, jelentése 

Bakay Kornél (2011): Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest

Beatrix Gessler-Löhr - Susanne Binder (2026): The tree-goddess in the New Kingdom: a re-examination of the iconographic and textual evidence from tombs and papyri (academia.edu)

Varga Géza (1993): Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest 

Varga Géza (2017): A temporius téveszme diadalútja 

Varga Géza (2018): Veleméri rajzos sindük  

Varga Géza (2024): Szabír ős mondatjel egy dobronaki hímes tojáson

Varga Géza (2026): Nyárádszentmárton festett mennyezetkazettáinak elolvasható részletei




Varga Géza




Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a



dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)