A zalavári ásatások eredeti célja - a Ritoók Ágnestől egy személyes beszélgetésünk során kapott tájékoztatás alapján - a megszálló szovjet hatalom kérésének teljesítése volt. Az volt ugyanis a visszautasíthatatlan kérés, hogy magyar földből szláv leleteket mutassanak fel, ami meg is történt. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar régészet ötéves tervének fő témakörei közé sorolta a pannóniai szlávok anyagi kultúrájának és településeinek vizsgálatát. A kutatás helyszíneként Zalavárt jelölték ki, a feladatot pedig a Magyar Nemzeti Múzeum kapta meg. Az 1948 óta rendszeresen folytatott ásatások eredményeképpen aztán elő is került a sohasem létezett Nagymorva Birodalom fővárosa a Zala mentén.
A dicsőséges Vörös Hadsereg kivonulását követően azonban - a "tudományos konszenzus" igazodásának megfelelően - a szláv dominancia fokozatosan eltűnik Zalavárról. (1) Újabban már a Frank Birodalom legkeletibb székhelyének tekintik a településromokat. Ez persze ugyanúgy nem támasztható alá komolyan vehető érvekkel, mint a korábbi változat (a rendszeresen hivatkozott Conversio nem Zalavárt említi).
2. ábra. Karosi honfoglalás kori szíjvég a Lyukó a szabírok őse olvasatú, vagy értelmű hieroglifikus mondattal (középen), a szíjvég hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" és "tprus" (tapar us "szabír ős") rovásjelek. a hunoknál is előforduló "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció magyar etnikumjelző
A régészeti leletek értékelésekor feltűnő, hogy régészeink a zalavári leletek magyar hieroglifáit (akár avar korúak azok, akár Árpád koriak) nem említik, sohasem ismerik fel, azokból a kézenfekvően levonható következtetéseket nem vonják le (2). Ez a jelenség - sajnos - nem korlátozódik a zalavári ásatásokra, hanem általános jellemzője a magyarországi kutatásnak (3). A két cserépdarabon felbukkant glagolita (vagy glagolitának tűnő) jeleket azonban világszenzációként tálalták, mert korainak tűnnek a többi glagolita emlékhez képest. Ami persze fakadhat abból is, - mint azt Bakay Kornéltól és másoktól tudjuk - hogy a XI. századi leleteket sorozatosan visszadátumozzák a frank időkbe.
3. ábra. Avar szíjvég a zamárdi temetőből a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének megfelelőjével, az égig érő fa csúcsán még megtalálható az "us" (ős) hieroglifa, amely más emlékeken többnyire hiányzik, ám az "us" (ős) jelnév megmaradt a székely írás "tprus" jelnevének végén
A több évtizedes vita alighanem újra felélénkül a közeljövőben, mert Bakay Kornél új dolgozattal készül kirukkolni e témában (4). A vita eldöntését a zalavári hieroglifikus írásemlékek feldolgozásával és elolvasásával próbálom meg segíteni. E cikkben egy avar szíjvéget mutatok be, amelyen a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének (5) avar kori változata látható (1. ábra). Az égig érő fát ábrázoló hieroglifának megtaláljuk a párhuzamát a zamárdi avar és a karosi honfoglalás kori leletek között is (6).
Az 1. ábrán bemutatott zalavári avar szíjvég és Zamárdiban előkerült avar, valamint a Karoson kiásott honfoglaló párhuzama azt bizonyítja, hogy a székely írás valóban hun-szkíta eredetű, ahogyan azt az 1500-as évek magyar értelmisége még tudta. Az ezeken lévő, magyarul elolvasható szövegek egyúttal az avarok és a honfoglalók magyar nyelvéről is tanúskodnak.
Jegyzetek
(1) A zalavári magyar emlékek szlávtalanításához személyesen is hozzájárulhattam. Egy családi kiránduláson arra járván ugyanis feltűnt, hogy a XI. századi magyar templomromot, a Récéskúti bazilikát egy rozsdásodó fémtábla még mindig Pribina templomának mondja, holott a szinte évente változó "tudományos" magyarázatok addigra már leszámoltak ezzel a korábbi téveszmével. Akkor e táblát az eredetileg a neten (a Tudós Virtuson) megjelent, majd később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben is kiadott cikkem hatására kicserélték (amint arról Szőke Béla Miklós régész tájékoztatott).
(2) Korábban bemutattam már a Zalavár Várszigetről előkerült ezüstjelvény olvasatát és a sort folytatni lehet, mert még akad egy-két további hieroglifikus jel, vagy rövid írásemlék a zalavári leletek között.
(3)"Tudósaink" képesek jelzőosztogatásig fajuló vitát folytatni egymással a karosi honfoglalók nyelvét, nemzetiségét és hun eredetét illetően, de a karosi tarsolylemezen lévő, magyarul elolvasható hieroglifikus mondatot egyikük sem volt képes elolvasni. Ez az eset korántsem egyedi, sőt újra és újra elő fognak fordulni hasonlók, amennyiben a "szakma" nem hajlandó felismerni a székely írás jeleit és megtanulni a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok által használt magyar hieroglifák olvasását.
(4) Bakay Kornél a kézirat megírásához nem kapta meg a zalavári ásatási jegyzőkönyveket. Ezért végső soron ugyanaz a Magyar Nemzeti Múzeum felelős, amelyikben a letétbe helyezett budapesti hun jelvényt barbár módon lereszelték.
(5) Az akadémikus rováskutatás fontos törekvése a magyar szó- és mondatjelek létének tagadása a székely írás sémi eredeztetését előíró prekoncepció szellemében. Végső soron ezért születhetett meg a temporius magyarázat a székely írás "tprus" mondatjeléről, amelyről hamarosan kiderítettem alapvetően elhibázott voltát, ám az erről írt cikkemet a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztősége nem volt hajlandó közölni. Miután megértették a kifogásomat, a "szakma" tudományos igényű ok nélkül felülbírálta és átértelmezte a forrást, hogy a tévedést továbbra is fenntarthatóként állítsa be.
(6) Berze Nagy János említi, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az istennel s hogy szibériai mítoszok szerint a fa ágai az égbolt súlya alatt meggörbülnek. Ezt a fát ábrázolják a jelen cikkben bemutatott magyar hieroglifák.
Irodalom
Varga Géza: Így írtok ti magyar őstörténetet Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2000.
Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje
Varga Géza: A székely írás harmadik k jele
Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése
Varga Géza: Ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről
Varga Géza: A hun-magyar uralkodóház nemzetségjele a Zalavár Várszigeten előkerült leletek között
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában?
Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése