2024. december 27., péntek

Petar Minkov és Stanimira Taneva a Bolgár Tudományos Akadémia hieroglifikus mondatot hordozó bronz borotvájáról

Petar Minkov és Stanimira Taneva mutatja be az alábbi, magyar jeleket hordozó bronz borotvát (1. ábra) az academia.edu-n megjelent cikkében. E szerint a lelet szintén magyar jeleket hordozó párhuzamai Etrúria északi részéről ismertek és a Kr. e. X-VII. századból valók. Ezeket az etruszk párhuzamokat a jelen cikk alábbi irodalomjegyzékében a cikkük címére kattintva lehet megtekinteni. Az etruszk párhuzamok és a bulgáriai tárgy jelei a magyar hieroglif írás segítségével egyaránt elolvashatók (2. ábra). A bulgáriai lelet szerzők által megadott leírását ezzel az olvasattal egészítem ki.


1. ábra. Bronz borotva a Bolgár Tudományos Akadémia Országos Régészeti Gyűjteményében, a fényképét kiegészítettem lent balra a magyar heraldika ország és a székely írás "n" (nagy) jelével, lent középen a székely írás "m" (magas) és "harmadik k" () jelével, valamint jobbra a székely írás "ü" (ügy "folyó"), "ly" (lyuk, Lyukó) és ten "élet, isten" jelével 




2. ábra. NAIM–BAS bronz borotva (Ja. Dimitrova rajza), a borotva nyelén a Lyukó ten, a nyél tövénél az ügy "folyó" hieroglifák, a fokél hegyábrázolásain a magas kő jelpár olvasható, miközben az él a nagy, a fokél íve pedig a hármas halom alakú ország szójelét képezi


A borotva nyelén és a nyél tövében lévő Lyukó ten ügy jelsor olvasata mai magyarsággal Lyukó isten folyó. E mondatból a ten jel az Istennel azonos Tejutat égig érő fa, világfa képében ábrázolja (3. ábra). A Tejút hasadékát ábrázoló Lyukó hieroglifa közepén lévő fizikai lyuk magyar etnikumhatározó, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelöli a lyuk/Lyukó szavakat. A borotva élén lévő nagy és a fokélen kialakított, hármas halom alakú ország hieroglifák együtt a Nagy ország mondatot rögzítik (1. és 2. ábra). E jelzős szerkezet a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondatában is megtalálható. A fokélen lévő hármas halom hegyet ábrázoló ívein a magas kő jelpár jelenik meg, amely az Istennel azonos Tejutat hegyekből rakott világoszlopként jellemzi (4. ábra). Az összes jel együttes olvasata mai magyarsággal: Lyukó folyóisten magas köve nagy ország

Ez a nyelvemlék is arra int, hogy a magyar- és tudományellenes prekoncepciókat védelmező akadémikus áltudománynak ideje lenne tisztáznia magában, hogy eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást. Erre a közeljövőben több ok miatt is szüksége lesz a világfa vitához hasonló kudarcok elkerülése érdekében. Például, ha megfelelően akarja előkészíteni a kínai-magyar közös rendezésben most készülő hun kiállítást. Ugyanígy, a Hoppál Mihály vezetésével most készülő új magyar mitológia sem lehet korszerű az utóbbi évtizedek rovológiai eredményeinek figyelmen kívül hagyása esetén. S persze a régészeknek is hasznos lehet, ha a kiásott leleteiken lévő jeleket megértik. A genetikusoknak szintén, amikor az egyes népek, például a szkíták, szarmaták, hunok és az avarok nyelvéről alkotnak genetikai alapokon álló (azaz nem kellően megalapozott) elképzeléseket.



3. ábra. A bronzborotva nyele a világfát ábrázolja és Lyukó ten alakban elolvasható, a Lyukó hieroglifa közepén lévő fizikai lyuk magyar etnikumhatározó




4. ábra. A bronzborotva fokélén lévő hármas halom hegyábrázolásait a magas kő olvasatú lépcsők díszítik


A bulgáriai lelet lehet etruriai készítésű, amelyet a kereskedelem sodort a mai Bulgária területére. Ám ez ellen szól az, hogy az etruszk területeken, a Balkánon és a Kárpát-medencében is egy sor, magyarul elolvasható hieroglifikus szöveg került elő a neolitikumból (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor felirata) és az első fémkorokból (például a késő rézkori ózdi cseréptöredék jelei), amelyek mindegyikét nem lehet etruszk kereskedelmi árucikknek minősíteni. 

Ezért feltételezhetjük azt is, hogy ez az itáliai, balkáni és kárpát-medencei hieroglifikus jelhasználat Mario Alinei etruszk-magyar azonosságot, vagy rokonságot feltételező álláspontjának és a kárpát-medencei magyar őshonosságnak a bizonyítéka. Azaz létezett e tájakon egy etnokulturálisan összetartozó népcsoport, amelyik a magyar nyelvet, vagy annak rokonát és a magyar hieroglif írást használta már a kőkor óta. Ezt támasztja alá az is, hogy a bronz borotvának és az alábbi etruszk urnának egyaránt a ten "isten, élet" hieroglifa, sőt a Lyukó ten "Lyukó isten" jelzős szerkezet a legnagyobb megbecsülésnek örvendő (kiemelt, központi elhelyezésű) mondanivalója (1. és 5. ábra). Az etruszk urnán a Lyukó jel közepén egy magyar etnikumjelző fizikai lyuk is van (ez esetben a kunyhó szellőzőnyílása), s egy hasonló fizikai lyukat látunk a bronztükör Lyukó jelében is. Az etruszk urnán a Lyukó sar "Lyukó úr" mondat olvasható s ennek megfelelője, a Lyukó szár "Lyukó úr" jelenik meg, szintén a világfával azonosítva az ózdi késő rézkori cseréptöredéken is (6. ábra). E rendszerszerű összefüggések segítik a korabeli lakosság meghatározó világnézetének, nyelvének és írásának típusba sorolását. 

A bronzborotva azt a keleti elképzelést illusztrálja, miszerint a túlvilágra (Lyukó istenhez) olyan keskeny út vezet, mint egy kard (esetünkben a borotva) éle. 



5. ábra. Az Alba Longa-i halotti urna (Vatikán Múzeum), balra az urna hieroglifikus mondatai, lentről felfele: Lyukó sar ten/Tin/Tinia (mai magyarsággal: Lyukó úr az isten), svasztika (az Éden négy szent folyójának felidézése négy darab jó "folyó" hieroglifával), Ég ügy "égi folyó",  Dana sar ég sar "Dana úr az ég ura"




6. ábra. Ózd Kőalja-tető késő rézkori, kb. Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt cseréptöredék hieroglifái a Ragyogó Lyukó szár (mai magyarsággal: Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik (fotógrafika), az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyogó) és "ly" (lyukLyukó) jele, valamint a szár hieroglifa egy magyarszombatfai tányérról és a székely írás "sz" (szár) jele



Irodalom

Петър Минков, Станимира Танева: Бронзов бръснач от колекцията на Националния археологически институт с музей към Българската академия на науките (academia.edu)

Petar Minkov, Stanimira Taneva: Bronz borotva az Országos Régészeti Gyűjteményből Múzeummal rendelkező intézet a Bolgár  Tudományos Akadémián (academia.edu) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: A világfa vita

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével 

Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza: Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről

Varga Géza: Török Tibor a Szejma-Turbino kultúra magyar őstörténetben játszott szerepéről






Varga Géza




Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése