2024-ben, a Magyarszombatfán rendezett Fazekasnapokon fényképeztem le az 1. ábrán látható kovácsüllőt. Az üllő tulajdonosa Zsinkó István őriszentpéteri kovács mester, aki azt Dunaújvárosban vásárolta meg és XIX. századinak gondolja. Az üllő érdekességét az oldalán a magyar hieroglif írás jeleivel elolvasható világfa adja, mert a napjainkban zajló világfa vita miatt időszerű tanulsággal szolgál. Láthatóvá teszi, hogy a magyar nép szinte napjainkig megőrizte a végső soron kőkori eredetű hieroglifikus írását. A hieroglifákból összeállított mondatjeleit, mint amilyen ez a világfa is, a mindennapi munka befolyásolására használta egy olyan kor emlékeként, amikor szinte mindent az ősvallás irányított.
1. ábra. A dunaújvárosi üllő világfájának olvasata: Egy zsendülő országa, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "gy" (Egy "Isten, szent"), "zs" (zsen "zsendülő, feltámadó, újjászülető") jele és a magyar heraldika ország szójele
Az Istennel azonos világfa rajza azért került az üllőre, mert a kovács (a fém és a fémtárgy előállítójaként) az isteni Teremtés folytatója. Ezért hasonló egymáshoz a török tarchan "kovács", a magyar tarján "kovács" és a Teremtő első szótagja. Az üllő a teremtés helyszíne s a rajta lévő világfa éppen ezt jelzi.
Az üllő hieroglifikus mondatjele három hieroglifából alkotott ligatúra. Ezek közül a kettős kereszt alakú Egy szójel és a fiatal növényi hajtást ábrázoló zsen "zsenge, feltámad, újjászületik" szójel is a világfát (a Tejutat) idézi. Az ágak végén lévő három pont a magyar államcímer hármas halmának változata, ami a hármas halom alakú sumér khur "ország, hegy" szójel rokona. A sumér khur szó megfelelői a magyar ország és orom szavak (1). A kínai lolo írás három pontból álló "kő" szójele és a dunaújvárosi üllő három pontja szintén e jelbokor tagja (2).
Az üllő mondatjele azt hirdeti, hogy e terület az Isten országa. Ez a hieroglifikus mondatok leggyakrabban visszatérő mondanivalója (2-4. ábra). E mondatjelek közé tartozik a magyar államcímerben ma is szereplő, Egy országa alakban elolvasható hármas halom és kettős kereszt.
2. ábra. A Sirmium közelében előkerült, gyémántberakásos avar övveret a Lyukó ragyogó országa mondattal (balra) és az avar hieroglifáknak megfelelő székely "m" (magas), kő, Ak "patak, Heraklész", "r" (ragyogó), "ü" (ügy "folyó" rovásjelek, valamint az ország szójel (jobbra)
3. ábra. A szárazdi avar szíjvég olvasata: Ak országa (középen), az avar Ak és ország hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szójel és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)
4. ábra. A meroving bogláron lévő három gyöngy az ország és hegy jelentésű hármas halmunk rokona, amit a kínai lolo írás "kő" szójele alátámaszt (a kő ugyanis a magyar nyelvben jelenthet hegyet is, pl. a Bélkő is egy hegy neve), a hun eredetű meroving mondatjel olvasata: Lyukó isten országa
Jegyzetek
(1) Götz László, Simo Parpola és mások munkásságának, például a Csúcs Sándorral folytatott párbeszédemnek is köszönhetően ma már tudjuk, hogy a sumér nem rokontalan szigetnyelv, mint azt évszázada állította a prekoncepciókat követő akadémikus áltudomány, hanem a magyar nyelv rokona. Simo Parpola ugyanis az uráli nyelvek közé sorolta a sumért s ezt az álláspontot Török Tibor is hasznosította legutóbb a Szejma-Turbino kultúráról is tartott előadásában.
A "tudományos konszenzus" képviselői az ismerethiányukhoz, az etikai színvonalukhoz és a történelemhamisító törekvéseikhez méltóan ma sem ejtenek egy szót sem arról, hogy ez a fordulat az akadémikus áltudomány látványos veresége. E kudarcuk az autodidakták évszázados küzdelmének és a tények erejének köszönhetően következett be. A rovológiai téren nem is létező "tudományos konszenzus" a nemrég lebukott Zsirai Miklós által adott példát követve jelzőosztogatással honorálta és megpróbálta letagadni, agyonhallgatni a körön kívüli eredményeket. Ma sem vonják le a megfelelő tanulságokat, hanem bandukolnak tovább a körön kívüli eredményektől való elhatárolódás útján, ami eddig is a csődjüket okozta.
(2) A kínai lolo írás jelkészletében (A kínai lolo írás magyar vonatkozásai c. cikkben lévő jeltáblázat első sorának harmadik elemeként) szerepel egy világfát ábrázoló, Zsen Dana (mai magyarsággal: Zsendülő/feltámadó/újjászülető Dana) olvasatú hieroglifikus mondatjel is.
Irodalom
Götz László: Az elő-ázsiai ősnyelv felé – Az európai nyelvtudomány és történelemszemlélet kritikája; szerzői kiadás, Altötting, 1981.
Götz László: Kettős mértékkel – A magyar őstörténet-kutatás módszereiről és eredményeiről; szerzői kiadás, Altötting, 1981, Népszava, Bp., 1982.
Götz László: Boncold csak, nyelvész – A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei; szerzői kiadás, Bécs, 1982.
Götz László: A szumér kérdés – Régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés; szerzői kiadás, Bécs, 1984.
Götz László: Az urali-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól; Püski, Bp., 1994. (a Keleten kél a Nap c. egyesített kiadás részeként)
Götz László: Keleten kél a Nap – Kultúránk a történelmi ősidőkből I–II.; Püski, Bp., 1994. (az öt kötet egyben)
Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.
Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.
Varga Géza: A világfa vita
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Avar övveret gyémántberakással és a Lyukó ragyogó országa mondattal Sirmium közeléből
Varga Géza: A kínai lolo írás magyar vonatkozásai
Varga Géza: A nyest.hu és Fejes László Hamis beszéde
Varga Géza: Götz László és Érdy Miklós álláspontja győzött a Magyarságkutató Intézet konferenciáján
Varga Géza: Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei
Varga Géza: Zsirai Miklós bukása és a világfa vita
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése