2018. június 24., vasárnap

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

A pécsi honfoglalás-kori sisakon látható a kőkori eredetű "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása (1. ábra). A jel kapcsolatrendszere nagy időbeli és földrajzi távolságokat hidal át.  Segít megsejteni a magyarság több ezer évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozó és a honfoglalás koráig, sőt a népművészetben, meg az uralmi jelképeinken máig elevenen élő hieroglifikus íráshagyományát, amelyről a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be.

A régészek, múzeológusok feltárják és kiállítják a hasonló  - múltunkról árulkodó - leleteket, de nem tudják elolvasni a rajtuk lévő hieroglifikus üzeneteket. Sőt - tisztelet a kivételnek - kézzel-lábbal tiltakoznak is az elolvasási, értelmezési kísérletek ellen, ami azonban csak az írástani alapműveltségük hiányosságairól tanúskodik. Nehéz elfogadni, hogy az írás a gondolat rögzítése jelekkel - ezért egy dísz is lehet írás, amennyiben gondolatot közöl. Emlékezhetünk: az ELTE, a hazai régészképzés egyik terepe azzal tette hirhedtté a nevét, hogy náluk tanszékvezető lehetett a székely írást humanista kitalációnak minősítő Horváth Iván. Örülhetünk, ha ennek a pécsi sisaknak - a budapesti hun jelvény esetében megtörténthez hasonlóan - nem reszelik le a jeleket hordozó felületét?

Ismert, hogy Szent László törvényeiben még tiltani kellett a szent helyek tiszteletét. Ezt a törvényi tilalmat az akadémikus "tudomány" valláskutatói a nyugati törvények indok (értsd: magyar szent helyek léte) nélküli másolásának tartották. Akadt közöttük olyan szerző is, aki a magyar ősvallás kifejezés használatát is eleve tudománytalannak minősítette. Ez a magyargyűlölő társaság hasonlóképpen járt el a középkori krónikáinkkal is, amelyek hitelét a nyugatról másolt ősgeszta meséjével próbálták meggyengíteni. Az akadémikus "tudomány" nemtelen törekvéseinek célja a korai magyarság vallás, kultúra és történetírás nélküli barbár csordaként való bemutatása volt. Ezt a prekoncepciós eljárást a jelen cikkben bemutatott pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója - több társa segítségével - a lomtárba helyezi. 


1/a. ábra. A pécsi sisak (IX. szd. vége, X. szd. eleje) a lépcsős toronytemplom (a "magas kő") ábrázolásával
  


1/b. A pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója a sztyeppi népek által használt lépcsős toronytemplomot ábrázolja, igazolva ezzel a honfoglalók vallásának ősi eredetét, kifinomultságát, társadalmának magasan szervezett, gazdagon strukturált voltát


Minden vallás három fő részből áll, úgymint elméletből, szertartásból és jelképekből. A pécsi sisak "magas kő" ligatúrája egy széles körben elterjedt kőkori eredetű ősvallás jelrendszerének létét és használatát bizonyítja. Az Istennek emelt templom elolvasható jelképének felmutatásával azt hirdette országnak és világnak, hogy a sisak viselője égi kapcsolatokkal rendelkezik.

A "magas kő" ligatúra jellegzetes karriert futott be a magyar hieroglif írás és a székely írás emlékein. Azt illusztrálja e jelek sorsa, miként váltak a kőkori ősvallási hieroglifák a székely írás (egy modern betűírás) jeleivé. A lépcsős piramis ábrázolásának bal és jobb fele előbb a magas és a szójele volt. Később a magas szójeléből kialakult a székely írás "m" betűje, amelyet napjainkban is használunk. A szójeléből pedig jelhasadással a "harmadik k" és az egyik "ö/ő" betűnk alakult ki. Ez utóbbi rovásbetűk rövid életpályát futottak be és kevés emléken szerepelnek. 



2/a. ábra. A lépcsős toronytemplom ábrázolása sztyeppi eleinknél (balról jobbra): szkíta szőnyeg részlete (Pazirik), hun csat, avar plakett



2/b. ábra. Alucsajdengi (Ordosz) hun jelvény  a magas jó kő mondattal (a magas és a  szójele a jelvény peremén van kialakítva)




2/c. ábra. Alán amulett a megszemélyesített világoszlop (a "magas kő") jelekből összeállított ábrázolásával, az olvasata: Nagyságos Bél, a magas kő




 2/d. ábra. A felhasználás során szándékosan eltört hun(?) kori, a holt léleknek útirányt mutató temetési mellékletek az északi sarkon elképzelt világoszlop (a Tejúttal azonos igazi "magas kő") ábrázolásával




2/c. ábra. A csornai hun szíjvég részlete a magas Ak kő (mai magyarsággal: magasságos patak/Heraklész köve) szöveggel



3/a. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása a Szent Korona Szent Péter zománcáról



3/b. Magyar báni dénár a lépcsős toronytemplomon álló kettős kereszttel (Tejúttal)


4. ábra. A korondi korsó hasán körben az égbe vezető út jelképei szerepelnek, köztük a "magas kő" ábrázolási konvencióval, jobbra fent a "magas kő" ábrázolási konvenció népi változata a korondi korsóról, alatta a karcagi csatkarika magas és  szójele



5. ábra. A karcagi csatkarika (balra) és a hieroglifikus köriratban ismétlődő magas kő és magas égi kő szövegek (jobbra) 



6. ábra. A székely írás két jele: énlakai "m" (magas), Felsősófalva Kodárostető-i "harmadik k" (vagy  hieroglifa)




7/a. ábra. Hopi edény "magas kő" ábrázolási konvencióval



7/b. ábra. A hopi edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata



8/a. Chilei edény "magas szár kő" mondattal



8/b. ábra. A chilei edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata


A bemutatott sztyeppi, magyar és indián jelek kétségtelenül hasonlóak és ez a hasonlóság a rokonságuknak köszönhető (amit a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás alátámaszt). A sztyeppi és amerikai párhuzamok alapján a jelkompozíció akkorra már kialakult, amikor a sztyeppi népek (a szkíták és hunok ősei) Szibériában még közös hazában éltek az indiánok őseivel. Ez 10-15 000 évvel ezelőtt lehetett az általában hangoztatott népesedési menetrend szerint. A "magas kő" ábrázolási konvenció története, valamint a népzenei és nyelvi kapcsolatok arra engednek következtetni, hogy hasonló korú és szintén közös eredetű lehet a piramisépítés hagyománya is a magyarság őseinél és a rokon népeknél. 

A feladvány (hogy mikor is kerültek át ezek a sztyeppi jelek Amerikába) másik megoldása az lehet, ha a jelrokonság alapján feltételezzük, hogy egy bevándorló csoport (mondjuk a hunok ősei) eljutott Amerikába. Ők is elterjeszthették a fentebb bemutatott és a cikksorozat más cikkeiben szereplő jeleket (talán a Kr. e. IV-III. évezredben?). 



9. ábra. A néprajztudomány által feltárt birtokjeleink között is szerepel a "magas kő" ábrázolási konvenció egy példája (nagyon hasonló a pécsi sisakon lévőhöz és a lépcsős toronytemplomok alakjához), ami azt jelenti, hogy a honfoglalást követően ez a jel megmaradt a magyarság használatában




10. ábra. Zilahi tányér magas szár kő ligatúrákkal 





A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nyaralás céljára a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház, egy igazi őrségi parasztház vendégszeretetét veszi igénybe 


További cikkek

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 



veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett



Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóháznevű szálláson! 

Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy sokcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. 

Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése