A tatai Vármúzeumban állították ki a szomszédos Baj község XIII. századi körtemplomának romjainál folytatott ásatások során előkerült leleteket. Közöttük láthatók az 1. és 2. ábrán látható kovácsoltvas Sar Isten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjelek. A további ábrákon olyan párhuzamokat mutatok be, amelyeken szerepel a ten hieroglifa.
A magyar jelkészletet nem ismerő "szakma" szereti ezt a növényre emlékeztető jelformát liliomnak, esetleg Anjou-liliomnak minősíteni. Az alábbi ábrákon bemutatott párhuzamok azonban ezt a magyarázatot (a ligatúra Anjou eredeztetését) nem teszik lehetővé. Az intelligens ember ugyanis észreveszi a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Ilyen összefüggés az is, hogy ezek a ten hieroglifák gyakran az Isten szó részeként jelennek meg. S ez az istennév magyar lelemény, arról nem beszélve, hogy a jelek is magyar jelek. Persze az effajta felismerések alól felmentése van (1) a finnugrista "tudomány" kutatóinak, akik könnyebben kaphatók a Zsirai óta gyakorolt jelzőosztogatásra (2), mint a körültekintésre és a gondolkodásra.
A sztyeppi tavaszra, a tulipánmezők virágzására, a napisten évenként ismétlődő feltámadására emlékeztető mondatjel a kőkori ősvallás által az istennel azonosnak tekintett égig-érő fa (a Tejút) egyfajta ábrázolása. A sztyeppi népeknél és így a hun-utód magyaroknál is több példából ismert istenjelkép. Megjelenik az amerikai indiánoknál is, akiket genetikai kapocs fűz a hunok őseihez és akiknek a népi jelrendszere kb. 30 közös jelet használ a magyarsággal. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint a jelhasonlóságok nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.
1. ábra. Sar isten (mai magyarsággal Úristen) mondatjel a XIII. századi baji körtemlom romjai közül
2. ábra. A baji körtemplom kovácsoltvas mondatjelei
3. ábra. A zalavári Szár ős ten (mai magyarsággal Úristen) mondatjel (középen), a jelvény szár, ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a nekik megfelelő mai magyar jelek (lentről felfelé: magyarszombatfai tányér szár jele, a székely írás "sz" betűje, valamint ős és ten szójele (jobbra)
 |
4. ábra. A koronázó palást Ten országa mondatjele |
6. ábra. A Ten jel megjelenik a hun kapcsolódású lomovátovói kultúra egyik plakettjén is, a lelet nyakra és orra helyezett két jelét Isten alakban el lehet olvasni
7. ábra. A rakamazi honfoglalás kori turulos korong részlete, a hieroglifákat felülről szemlélve (a fejük tetejéről a talpukra állítva) felismerhető a székely jelekkel való egyezésük, az olvasat: Jó sar ős ten (mai magyarsággal: Jóságos Úristen)
8. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatjának részlete (fotógrafika) a Lyukó ten országa "Lyukó isten országa" mondattal, amely az eget tartó fát (az Istennel azonosított Tejutat) idézi, jobbra a magyar heraldika ország jelentésű hármas halma, valamint a székely írás "nt/tn" (ten) szójele
9. ábra. Amur menti sziklarajz, az antropomorf alak fején egy szójelekkel írt magyar mondattal, aminek a közepén megtalálható az ős ten (mai magyarsággal isten) ligatúra
10. ábra. Az azték templom ábrázolásának tetején megjelenik a Lyukó isten mondatjel az Azcatitlan kódexben, egy XVI. századi azték kéziratban (a képet Carl von Borhegyinek köszönöm)
11. ábra. Árpád kori gyűrű, pecsétlapján a "Ragyogj! Nagyságos égisten. Ragyogtál." mondatokkal, egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatával (középen, fotógrafika), a gyűrű ragyogó, Isten (ős + ten), ég és nagy hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "us" ős, "nt/tn" ten, "g" és "n" rovásjelek (jobbra)
A 10. ábrán olvasható azték Lyukó isten mondatjelhez kívánkozik egy megjegyzés. A hunok és az avarok napistenének egyik neve/jelzője a Lyukó volt, amit pl. a bodrog-alsóbűi fúvókatöredéken is elolvashatunk.
Jegyzet
(1) Róna-Tas András például a földrajzi szélességi és hosszúsági adatokat is megadta, amelyeken belül (az Urál környékén) a "tudományosság" igényével a magyar őstörténet kutatható.
Szerencsére ezt az íróasztal mellett kiagyalt finnugrista korlátot a genetikai összefüggések nem tisztelik és az egykori ázsiai hun területekre, sőt még messzebbre (az amerikai indiánokhoz) mutatnak. Amiképpen a jeltörténeti összefüggések is messzire vezetnek, az írásrendszerek monogenezissel történő kialakulásáról beszélnek. A Nemetz Tibor segítségével 1992-ben elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők a jelen cikkben is felmutatott párhuzamosságok. Aki ezt a kutatási eredményt nem ismeri, vagy a jelentőségét nem volt képes felmérni, az megmaradhat a finnugrista jelzőosztogatásnál.
(2) Például Fehér Bence kiosztotta a "futóbolond" jelzőt a "díszítések szakmányban történő elolvasása" miatt. Holott az írás meghatározása, miszerint az írás a gondolat rögzítése jelekkel, egy szóval sem említi, pláne nem tiltja a díszes szövegek elolvasását. Ugyanakkor egy ősvallási jelhasználat esetében kifejezetten érthető, hogy törekedtek a mondanivaló díszes alakban való lejegyzésére.
A Magyarságkutató Intézetben azonban - a jelek szerint - elmulaszthatták a kutatók íráselméleti képzését, ezért mintha bármilyen kocsmai jellegű érvelés elfogadható lenne az írástörténeti és ősvallási megfontolások figyelembe vétele helyett. A jelen cikkben "szakmányban olvassuk el a díszítéseket", mert ezek összefüggéseinek megértése szükséges a ten jel keletkezési és alkalmazási körülményeinek megvilágításához.
Irodalom
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata
Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak
Varga Géza: "Lyukó Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján
Varga Géza: Ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: Árpád kori gyűrű a "Ragyogj nagyságos égisten" mondattal
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hieroglifikus gyűrűfeliratok
Varga Géza: Nyelvemléknek tekinthetők-e a magyar hieroglifikus szövegek?
Varga Géza: Joggal bírálja-e Fehér Bence az MTA rováskorpuszát?
Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Hímes tojások jelei
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése