2022. május 12., csütörtök

Az altáji rovásfeliratról az MDPI-n megjelent, Révész Péterrel közös cikkünkről

Az MDPI több nyílt hozzáférésű, lektorált, tudományos folyóirat kiadója. (1) Itt jelent meg a Révész Péterrel közösen írt cikkünk "A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th Century BC" cím alatt. Péter feltette az academia.edu-ra is a cikket. Megjelent a youtube-on is egy videó "Újabb Bomba! Magyar rovás az Altajból, szkítakori? Utazók vésték? Döntsd el te!" címmel. 

A jelen blogbejegyzésben a fenti cikkekkel kapcsolatos különvéleményemet adom elő. 

A nézeteltérések oka az, hogy a cikk készítésekor nem volt optimális kommunikáció köztem és Révész Péter között. Én elküldtem neki a képeket és több részletben a sziklafelirat teljes olvasatát (ENIKŐ ENIKŐM SZeKSZ SZERETLEK MAGYARORSZÁG KUN PÉTER). Az itt közölt végső változaton azóta sem kellett változtatni. Tőle azonban sohasem kaptam semmiféle kézirat-tervezetet. A cikket csak akkor láttam, amikor a szerkesztőség azt elfogadta és közzétette. Meglepve tapasztaltam, hogy ebben Péter azt állítja: én kértem meg őt a rovásszöveg elolvasására és az én olvasatomat csak mint alternatívát volt hajlandó megemlíteni a cikkben. Holott - talán a szeksz szót kivéve - nincs is kétféle olvasat, csupán az az egy, amit én küldtem el neki. Ugyanakkor a szeksz szó általam adott olvasatát két körülmény is támogatja. 

- Egyrészt ezt a szót a kazah tudós is pontosan úgy betűzte ki, mint én, "szksz" alakban. Ám ezzel, a tökéletes átbetűzés ellenére sem tudott mit kezdeni. Én jöttem rá, hogy ez az angol sex szó lenne magyar jelekkel leírva.

- Másrészt ez lehet az a szó, ami miatt a feliratot Kun Péter később megpróbálta titkosítani. Enikő nyilván nem akarta közhírré tenni a történteket. Ez tehát szükséges annak megértéséhez, hogy Kun Péter - a pirossal jelölt vonalak behúzásával - utólag miért rontotta el az eredetileg jól írt szavakat. A szeksz szó hiányában nem lenne érthető a betűk és a szavak tapasztalható tudatos lerontása (1. ábra). 



1. ábra. Az altáji rovásszöveg (fotógrafika)


A történet

Máthé Lajos keletkutató kért meg, hogy nézzem át a Kínából hozott köteteit, akad-e bennük rovológiai érdekesség. Nos, ez - a többiekhez képest hosszú - altáji felirat tűnt a legérdekesebbnek, ezért ezzel kezdtem el foglalkozni. Előbb komolyan vettem a feliratot közlő kazah tudós, Karžaubaj Sartkožauly álláspontját, aki szerint ez a felirat a Kr. e. VII. századból való. 

Karžaubaj Sartkožauly olvasata:
enü?o enszkom
szksz szezegügek
magyszzczsz
kunpétez

Varga Géza olvasata: 
ENIKŐ ENIKŐM 
SZeKSZ SZERETLEK 
MAGYARORSZÁG 
KUN PÉTER

Révész Péternek nincs saját olvasata, csak a szex szót magyarázta - tévesen - nagy-nak.

Megpróbáltam a kazah tudós kormeghatározásának megfelelően (szójelek feltételezésével) elolvasni a sziklafeliratot, ám hamar kiderült, hogy ez tévedés, az írásemlék menthetetlenül alfabetikus, sőt az 1990-es években, a rendszerváltás után kibontakozott rovásreform jeleit viseli magán. A válaszcikk gyors közlése érdekében vetettem fel, hogy kérjük meg az együttműködésre Révész Pétert is. Máthé Lajos engedelmével elküldtem Péternek a képeket és az addig írt félig kész cikkeimet, benne a rovásszöveg olvasatát is (a szeksz szó feloldását végül adtam meg). Ez az olvasat azóta is változatlan, mert (a szeksz szó tamgává változásától eltekintve - lásd alább!) kifogástalannak bizonyult, csak Révész Péter megpróbálta magának tulajdonítani az elolvasását.  


Az írás neve 

A mondottakon túl nem értek egyet azzal, hogy a székely írás helyett ómagyar írásként emlegeti a cikk az írásunkat. A székely írással kapcsolatos irodalomnak eddig is az egyik állandó problémája, hogy a szerzők igen sok nevet használnak az írás megnevezésére, miközben a külföld szinte nem is tud az írásunkról. Ha az elnevezése is állandóan változik, akkor nem is fogja könnyen megismerni. S persze egyik elnevezés sem tökéletes, mert mindegyik ellen fel lehet hozni valamilyen kifogást. Ám ez a helyzet nem javítható azzal, ha egy újabbat és nyilvánvalóan hibásat találunk ki a meglévők mellé. Az írás nevének nem is feladata, hogy megfeleljen valamilyen új politikai, vagy tudományos álláspontnak s azok változását is kövesse. Elegendő, ha alkalmas az egyedi azonosításra, ahhoz azonban állandóságra lenne szükség. Ezért, ha a tudomány lassan száz éve a székely rovásírás, vagy a székely írás elnevezést használja, akkor érdemes ennél maradni. A szakirodalmat és a helyzetet nem ismerő Michael Everson által újabban, egy üzleti célű akciója közben elterjesztett Old Hungarian elnevezés egyrészt azt sugallja, mintha ez egy kihalt írás lenne (holott nem az), másrészt feleslegesen növeli az elnevezések eddig is túl nagy számát. Az MTA rováskorpusza a tudományos gyakorlatnak megfelelően helyesen használja címlapján a székely írás elnevezést (2. ábra).


2. ábra. Az MTA rováskorpusza



Végszó az academia.edu fórumán

Az időrend megengedi a feltevésemet az altáji sziklafelirat recens voltáról. Dr Kun Péter kutató 2000-2001-ben járt az Altájban s az általa ott készített sziklafeliratról 2019-ben jelent meg Karzsaubaj Szártkozsauli kötete. (Orhon eszkertkistepinin, tolük, atlaszü, III tom, Samga Press, Almati).

Dr. Kun Péternek ma írtam egy e-mailt, kértem tőle egy beszámolót az altáji útjáról. Remélem, válaszolni fog. Időközben tisztázódott az is, hogy Dr. Kun Péter feleségét Enikőnek hívják. Rendelkezem az e-mail címükkel, a postacímükkel és a telefonszámukkal is. Két gyermekük van. Természetesen nem tartanám illendőnek a magánéletük zavarását. Sok boldogságot kívánok nekik a továbbiakban is!

A sziklába karcolt szöveget csak azért olvastam el és tettem közzé, hogy az akadémikus tudomány által sorozatosan elkövetett hibák egyikét dilettánsként kijavíthassam. Ezzel is bizonyítani kívántam a "tudományos konszenzus" szakmai és etikai-módszertani alkalmatlanságát a székely írás eredeztetése terén. Révész Péter váratlan eljárása ezt az ítéletemet várakozáson felül alátámasztotta. Összegezve az eddigieket: az altáji sziklafelirat nem a Kr. e. VII. századból való, nem is a XIX. századból, hanem recens. Ahogyan azt Révész Péternek is megírtam már a közös cikkünk írásának kezdetén. Ezt kellett volna képviselnie az MDPI és az academia.edu hasábjain is.

Örvendek a figyelmüknek, köszönöm a hozzászólásaikat!


Dr. Kun Péter válaszol

A sziklafeliratot készítő Dr. Kun Péternek elküldtem a youtube-on megjelent félrevezető "Újabb Bomba! Magyar rovás az Altajból, szkítakori? Utazók vésték? Döntsd el te!"  című youtube videó linkjét és megkértem őt a sziklafelirat keletkezési körülményeinek tisztázására. Az alábbi választ adta rá a videóhoz fűzött hozzászólásként:


3. ábra. A beszélgetés


A fenti beszélgetés részleteit kiemelve:

Dr. Kun Péter: "Ezt én véstem a sziklába a Mongol-Altajban, Bayan-Ölgiy megyében, az Ujgur folyó felső folyásánál. 2000 júniusának végén."

Pálmai Attila: "Kedves Kun Dr., ha nem gond, megkérem, szíveskedjék kifejteni, hogy az az ominózus fragmentum, amelyet Varga Géza bá "szksz"-nek vél és olvasatban "szeksz"-nek, Révész úr pedig ligatúrás (összevont) "nagy"-ként, ill. az olvasatban "nagy(on)"-nak - hogy melyik a helyes megközelítés, és ha esetleg egyik sem, van-e ennek további, az ön által indukált egyéb lehetséges (korrekt) olvasata is?"
Dr. Kun Péter: "A szóban forgó ábra nem írás, hanem egy billog jel, kazakul таңба, török nyelvekben tamga. Én alkottam saját magam számára.
Középen a magyar/ székely rovás mélyhangrendű "k" található, ami a családnevemre utal. A két párhuzamos vonal, az a kunok, kazakul қыпшақ / kipcsak törzs több száz évre visszamenőleg élő törzsi billogjele.
Ez lehet 2 párhuzamos vonal, lándzsa, nyílvessző, lehet vízszinttes, függőleges, stb."
Ez a billogjel megtalálható a kazakok, karakalpakoktól a baskírokon és a nogajokon keresztül a krími tatárokig. Ott ahol külön népalkotó törzs a kipcsak.
Ez utal őseimre.
Már jó ideje gazdálkodásból élek, ezt a billogot használom a marháim, lovaim megjelölésére.
Azóta egy kis változtatáson ment keresztül, hiszen a fenti ábrát egy körbe helyeztem, ami a világmindenséget valamint a jurta tetőkarikáját jelképezi."


4. ábra. A beszélgetésben említett, általam tévesen szeksz-nek olvasott családi tamga, amely az új magyarázattal is bizonyítja a sziklafelirat recens voltát


Bár a tamgát illetően új információt kaptunk, ez nem változtatott a sziklafelirat recens voltáról kialakított álláspontomon. Köszönöm Dr. Kun Péter válaszát!

Jellemző és sajnálatos a hamis beállításokat előadó HungarianHistory III. kötekedő beszólása: "a kazakok szerint vaskori, van időgéped? xd". Azaz a videó szerzője (Révész Péter barátja) számára semmit sem jelent a tudományos igényű bizonyítás arról, hogy ez a szöveg nem lehet vaskori, ő ragaszkodik az egyetlen kazah tudós (nem a kazakok) tévedéséhez. Miközben a tényleg vaskorból származó és magyarul elolvasható szkíta írásemlékek nem keltik fel a figyelmét.

Kérdésként maradt még meg, hogy miért volt szükség a sziklafelirat titkosítására? Miért kellett a Péter nevet Pétez-re változtatni, az Enikő nevet meg Engykő-re stb? Reméljük, hogy ez is tisztázódik hamarosan.


Végszó

A történtek értékelését Pálmai Attila adta meg a youtube videót követő beszélgetésben: "Tisztelt Varga Úr, köszönöm a részletes okfejtést és a körülmények tárgyilagos ismertetését. Az én laikus hozzászólásomban valóban parlagon hagytam egy fontos tényt, hogy első nézésre akkor is be lehet a kormeghatározást pontosan lőni, ha egyértelmű a szöveg megfejtése, amely önmagában utalhat a korra a tipikus szóhasználat karakterisztikái alapján, mindenféle természettudományi ill. fizikai-kémiai "hókuszpókusz" kihagyásával is. Az is vitathatatlan a számomra, hogy a révészi álláspont a vésetek legkésőbb XIX. századvégi - XX. századeleji eredetéről tarthatatlan, és mind a "partnere" hozzáállása a felfedezés szerzőségi illetőségéről, mind az előzetes egyeztetések figyelembe nem vétele a publikálás lehetőségeiről is sok kívánnivalót hagy maga után, amit minimum nyilvános bocsánatkéréssel illene feloldani, aminek kezdeményezése természetesen nem Önre hárulna. További sok sikert munkájában!"


Jegyzetek

(1) Minden folyóirat szigorú kéziratkezelési és szerkesztési folyamatot követ. Az MDPI folyóiratok tökéletes helyet biztosítanak a nyílt hozzáférésű licenc alatt történő közzétételre, gyors és egyszerű módon. Folyóirataik a vezető adatbázisokban szerepelnek, és mivel nyílt hozzáférésűek, széles olvasóközönséggel rendelkeznek. Úttörő nyílt hozzáférésű kiadóként küldetésének tekinti, hogy az új kutatási eredményeket mindenki számára hozzáférhetővé tegye. Az MDPI jelenleg 389 folyóiratot ad ki, portfólióját pedig folyamatosan bővíti.


Irodalom

Karzsaubaj Szártkozsauli: Orhon eszkertkistepinin, tolük, atlaszü, III tom, Samga Press, Almati, 2019.

Révész Péter - Varga Géza: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th century from BC (MDPI)

Révész Péter - Varga Géza: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to Be from the 7th century from BCEgy Altáj-hegyi felirat javasolt fordítása, feltételezhetően a Kr. e. 7. századból való   (academia.edu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A kun szó magyar rovásbetűkkel írt előfordulása egy altáji sziklafeliratban

8 megjegyzés:


  1. Géza Varga a youtube-on a HungarianHistory III vitájában válaszolva:

    Nem az a helyes megfogalmazás, hogy együtt dolgoztunk. A feliratról Révész Péter semmit sem tudott, amíg el nem küldtem neki a Máthé Lajostól kapott képeket, majd mellékeltem hozzá az általam adott teljes és végleges olvasatot. Ez az olvasat ugyanis tőlem származik. Révész Péter idegen tollakkal próbál ékeskedni. A cikkben közölt mellébeszélésnek a tényleges rovásfelirathoz semmi köze. A felirat nem a XIX. században készült (erre vonatkozó adat nem merült fel). Időközben sikerült megtalálnom a feliratot készítő Kun Pétert, valamint Enikő nevű kedves feleségét és beszélgettem is velük telefonon. Ennyit elég is mondani az effajta szenzáció-szerzőkről és a következtetéseikről ...

    Az altáji rovásfeliratról az MDPI-n megjelent közös cikkünkről
    https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2022/05/az-altaji-rovasfeliratrol-az-mdpi-n.html

    HungarianHistory III.
    @Géza Varga Hátrább az agarakkal! A videóban az hangzik el, hogy én kitől értesültem róla! A belinkelt megfejtéseknél pedig mindig ott a megfejtő neve!

    Géza Varga
    @HungarianHistory III. Majd, ha kevesebb ostobaságot és több valóságot tudsz közreadni a megfejtésemről a neten, akkor adjál tanácsot, kedves névtelen barátom! Ha a megfejtésemből teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy recens felirat, akkor nem illik a közönséget a szkíták emlegetésével tudatosan félrevezetni. A felirat nem lehet XIX. századi sem, mert erre semmiféle adat nem mutat. Szerintem. A kérdést tehát rosszul tetted fel. A Kr. e. VII. század teljesen kizárható, mert az abból a korból származó hieroglifikus írásemlékek másképpen néznek ki. A XIX. századra semmi sem mutat, de van, ami cáfolja. A szeksz szó ugyanis csak az 1950-es évektől fordul elő a magyar nyelvben. S ha ez a cikkből is kiderül, akkor milyen szakmai és erkölcsi alapotok van arra, hogy két ennél korábbi időpont közötti választásra bíztassátok az olvasót? Miért emlegetitek a szkítákat a címben, ha tudott dolog, hogy egy szó sem igaz belőle? S hogy még engem szólj le, aki a megfejtést helyesen elvégeztem! A jó megoldás az, amit én, a felirat első elolvasója kidolgoztam és elküldtem Révész Péternek, hogy ez egy recens, azaz mai felirat. Ez bizonyosodott be akkor is, amikor Kun Péterrel és Enikő nevű feleségével sikerült telefonon beszélnem. Tiltakozom az ellen, hogy a tudományos eredményeimet ilyen ostobaságok terjesztésére, a közönség megtévesztésére használjátok fel! Miközben a Kr. e. I. évezredből származó valódi szkíta nyelvemlékekről egy szót sem ejtetek. Az ostoba téveszmének van tere ebben a baráti körben, a tényeknek nincs? Persze, ha a te családodban és szakmádban erkölcsi aggályok nem korlátoztak benneteket, akkor néhányan esetleg érteni vélhetik a dolgot.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Varga Géza!

    Nem tudom, hogy Kun Péter néprajztudós beismerte-e, hogy ő rótta-e fel ezt az altáji sziklafeliratot.

    Tehát, ha nincs beismerés, akkor főleg az Enikő, Péter és Magyarország szavak nem egyértelmű olvasatok, nem ezek vannak odaróva, csak hozzávetőleges olvasatok, ráadásul a jelek egy része a fénykép alapján nem is azonosítható egyértelműen!

    Ha nincs beismerés, akkor lehet érdekes a "sex" szó régi etruszk jelentése.

    Az etruszk nyelv, amelynek eredete igen vegyes lehet, hiszen genetikai adatok alapján közép-ázsiai sztyeppei, nyugat-európai vadász és anatóliai neolitikus földművelő népességet határoztak meg az etruszkok őseinek.

    A lentebb idézett szerző szerint a biztosan megfejtett etruszk szavak közé tartozik a "sex", azaz szeksz szó is, de nem a ma használatos értelemben, hanem lány, lánya értelemben. Azt viszont nem tudni, hogy ez esetleg egy sztyeppei néptől származik-e, vagy sem.

    Ráadásul ez a lehetségesen "szeksz, azaz lány" szó egy szavasünőre van ráróva, akit egy szarvasbika követ!

    24. oldal: lánya = sex

    [JANURIK TAMÁS - LINGUA ETRUSCA Az etruszk nyelvtani rendszer és szókészlet ismert elemei

    https://www.academia.edu/49035087/_ET_1_Lingua_etrusca_Az_etruszk_nyelvtani_rendszer_%C3%A9s_sz%C3%B3k%C3%A9szlet_ismert_elemei ]

    Üdvözlettel: Császár István (2022. május 14.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves István!

      A legjobb minőségű nagyítás alapos tanulmányozása alapján készítettem a fent közölt képet fotógrafikai úton. Minden betűje pontosan van lerajzolva és nyelvtanilag is odaillő. Egyedül a szeksz szóból hiányzik egy "e" betű, de ez a hangzóugrató székely írásban nem különösebben ritka eljárás. Én az olvasatot kifogástalannak tartom és eddig nincs semmiféle cáfolat. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre az etruszk sex szóra. Sajnos, ez önmagában nem elegendő a kételkedéshez. Meg kellene magyarázni pl. azt is, hogy mit keres ebben a szövegben a Bél Mátyás által használt "ö/ő" betű. Kun Pétertől még nem kaptam választ és nem is zaklathatom minden határon túl, ám erre te is rákérdezhetsz, ha ez neked fontos. Szerintem nem Kun Péter beismerése a döntő (persze nagyon érdekes lenne), hanem az írástörténeti kép, ami kirajzolódik.

      Köszönöm a hozzászólást! Üdvg

      Törlés
  3. Székely rovásírás az elfogadott megnevezés , viszont a kiskunhalasi rováspálcák bizonyítják ,hogy 1802 -ben az alföldi juhászok - akik aligha kirándulgattak Erdélyben - még javában használták ezeket a betűket ! És milyen választékosan ! " No te vérszopó Péter hát te kezded még mindég " vagy : " megtalálunk a pusztában is a szemedet toljuk " . És mivel nem csak fára rótták , valamelyik krónikánk lapján még láthatók tintával írt kikapart betűnk - mondhatjuk magyar betűs írásnak is .

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves István! Én is úgy gondolom, hogy a székely írást folyamatosan használjuk és nem felel meg az ómagyar írás elnevezés. Valóban száz éve székely rovásírás a neve, csak legutóbb tártünk át a székely írásra, mert a rovástechnológia nem alkalmazott általánosan, ezért csak zavart okozna a rovás szó használata. Ennek ellenére, a hangulata és az ismertsége miatt megbocsátható ez a kis hiba.

      Törlés
  4. Tisztelt Varga Géza

    Sajnos sehol sem látom és eddig még nem találkoztam vele ( talán csak a YouTube hozzászóló …Pálma (?) úr a kivétel ) hogy bárki is leírta volna , vagy kimondta volna valójában azt a tényt , hogy neked végig igazad volt !
    Köszönjük a megfejtést , az erkölcsi tartást , amiből bizony sokan meríthetnének !
    Számomra igen érdekes élményt nyújtott, hogy sorra végigkísértem - kísérhettem ! - az elejétől kezdve ezt az olvasatot , s a teljes folyamatot hiszen a cikkeidből és a blogon keresztül egyszerűen követhető volt - ma is az - a jól megalapozott és átgondolt álláspontod ! Köszönöm az elvégzett munkát s annak kitartó és rendszeres közlését ! Már várom a következő írástani felismerést …

    Egy szó , mint száz : hálásan köszönöm!
    Maradok mély tisztelettel : Kőnig Adrienn

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Adrienn!

      Köszönöm a figyelmedet és az elismerést!
      Ez figyelem és elismerés nagyon fontos dolog lehet, ha egyesek lopni, csalni és hazudni is képesek érte.

      Köszönettel: Varga Géza
      .

      Törlés
  5. István Szekeres: Nem régen karcolták fel, mert nem a legkorábbi székely betűkkel vannak felkarcolva. HAMISÍTÁS!

    Varga Géza: Igazad van, kedves István! Örülök, hogy egyetértünk! Azonban nem hamisítás mégsem, mert talán nem akart senkit becsapni Dr. Kun Péter úr, aki 2000-ben járt az Altájban és odafirkált egy szerelmi vallomást. Utóbb ugyan megpróbálta titkosítani. El is vette feleségül Enikőt és van két szép gyermekük. Sikeres gazdálkodók a Hortobágyon. A neten megtalálható a telefonszámuk és az email-címük is. Milyen betűket gondolsz "nem korainak" a szövegből?

    VálaszTörlés