2018. november 8., csütörtök

A hartai honfoglalás kori világmodell nyelvet azonosító hieroglifái

Kustár Rozália kezdte meg 2002-ben a hartai honfoglalás kori temető, köztük egy gazdag női sír feltárását. A feltárásba ezt követően bekapcsolódott az MTA Régészeti Intézete is. A kiemelkedően gazdag és a X. század első felére keltezhető temető összesen 22 sírból állt. A 3. sír a közel 200 darab ezüsttárgyával figyelemre méltó jómódról árulkodott. A jelen cikkben egy hartai világmodell jeleit olvassuk el. E világmodell jelentőségét a sarkokon lévő ős sar (mai magyarsággal ősúr) mondatjel, valamint a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció adja. Ez utóbbi a honfoglalók magyar nyelvének bizonyítéka. 




1. Ábra. A hartai honfoglalás kori világmodell, az olvasata: Lyukó sar Nap (mai magyarsággal: Lyukó úr a Nap


A világmodell legnagyobb jelentőségű részlete a Nap és a Lyukó hieroglifák közepén lévő fizikai lyuk. Ezeket bizonyosan nem a tárgy rögzítése érdekében fúrták a lemezbe, mert arra további négy kisebb lyuk szolgált a veret sarkain. Az említett jelek közepén lévő fizikai lyukak azt jelzik, hogy a Napot minden jó forrásának tekintették és Lyukónak nevezték. Hasonló veret, amelyen a fizikai lyuk egyszerre kötődött a sugaras Nap ábrázolásához és a Lyukó hieroglifához is, eddig csak a Szergej Botalov által közölt ogur/szabír leletek közül ismert (10. ábra). 

Ez a fizikai lyuk ugyanis a lyuk/Lyukó hieroglifa közepén nyelvet azonosít, mert a körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel csak a magyar hieroglif írásban jelenti a lyuk/Lyukó szót (a székely írásban a "ly" hang jele). A sumer írásban "kút, forrás" a jelentése (a térképeken ma is így jelölik a forrást), a kínai írásban és az egyiptomi hieroglif írásban pedig "Nap" jelentése van. Vagyis ez a kis tárgy a párhuzamaival és körülményeivel egyetemben azt bizonyítja, hogy a hunok, az avarok és Árpád honfoglalói is magyarul beszéltek.

Említettük már, hogy a hartai világmodellen (1. ábra) csak a sarkok mondatjele egyedi (mert az ős szójel belsejében nem a szokásos szár "növényi szár, úr", hanem a sar "sarok, úr" szóval jelzi a Tejút hasadékában születő Istent). A veret középen lévő Nap és az oldalfelezőkön látható lyuk/Lyukó jeleket más leletekről is ismertük már. A sarokjelkép megértését az teszi lehetővé, hogy a párhuzamos avar és honfoglalás kori világmodellek sarkain az ős hieroglifa található (2-4. ábra), ezért kézenfekvő annak feltételezése, hogy esetünkben is az ős jellel, pontosabban ős jelre épülő ligatúrával állunk szemben. Az ős jelről az ismert változatai alapján tudjuk, hogy a Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja, ám a napistent a legkülönfélébb szó- és mondatjelekkel szokták jelképezni. 

A Tejút hasadékát jelképező hartai mondatjelben is a napisten jelenik meg, ám Őt egy eddig nem ismert ős sar "ős sarok, ős úr" kifejezéssel idézik meg. A sarok szó azért jelenik meg a napisten jellemzésében, mert az ősvallási elképzelések szerint a palotája az északi sarkon álló égig érő fa, a kozmosz forgástengelyeként (azaz sarkakéntszolgáló Tejút csúcsán, a Sarkcsillagnál van. Obi-ugor mítoszok szerint a hazatérő Napisten az égig érő fa csúcsához köti a lovát.




2. ábra. A vésztői világmodell sarkain az ős, közepén a Lyukó hieroglifa látható, az olvasat: Lyukó ős




3. ábra. Balatonújlaki világmodell, a jól azonosítható Nap, Lyukó és ős hieroglifákkal, az olvasatuk: Lyukó ős a Nap




4. ábra. A schwechati avar ékszer felülnézeti világmodelljén is négy "us" (ős) jel található, az olvasat: Nagy ős földje, ez a lelet azt bizonyítja, hogy az avar és a magyar nép ugyanazzal a magyar íráskultúrával, ősvallással és nyelvvel élt 




5. ábra. Balra egy apahidai hun csat napjelképe, középen a hartai világmodell Nap hieroglifája (a közepén van egy fizikai lyuk) és egy magyar népi napjelkép Czibor Imre alsópáhoki mester edénymásolatáról (jobbra)



6. ábra. Balra a hartai világmodell Lyukó hiroglifája (a közepén van egy fizikai lyuk), középen egy szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó jele (a szentgyörgyvölgyi Lyukó jel közepén van a korsó szája, tehát egy fizikai lyuk)  és a székely írás "ly" betűje (jobbra)



 

7. ábra. A hartai világmodell sarokjelképének kerete az ős hieroglifa, amelyben a sarok szár (mai magyarsággal Sarok úr) mondatjel jelképezi a születő napistent (balra), a gyulai honfoglalás kori korong ős jele (középen) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra) - ez utóbbiakban a napisten jele a függőleges egyenes alakú szár "úr" hieroglifa




8. ábra. A hartai világmodell sar "sarok, úr" hieroglifája (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra)



            

9. ábra. A hartai világmodell szár "úr" hieroglifája (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra)




10. ábra. Ogur/szabír lelet a kazah sztyeppről Szergej Botalov nyomán, a fizikai lyuk egyik oldalán a Nap, a másikon a Lyuk/Lyukó jel látható, a mondanivalója ennek is ugyanaz, mint a hartai világmodell jeleinek: a Napot azonosítja Lyukóval és a fizikai lyukkal



Irodalom













A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. 


Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett áll az azóta felújított százhúsz éves pajta (ez egy archív kép)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése