Már vagy 35 éve élek Veleméren, ezen a csendes és szép vasi településen. Azt régen észrevettem már, hogy a gerenda (itt borona) házak szarufáinak a vége ki van faragva. Amikor újjáépítettük a Sindümúzeum tetőzetét, akkor az új szarufákat a szomszéd istállóján látható módon faragtattam meg. Ugyan az ácsmunkát végző szentgyörgyvölgyi Márkus József figyelmeztetett, hogy így egy nappal tovább tart a munka, de ezzel nem tántorított el. Legyen a szarufa a régi szokások szerint kialakítva.
1. ábra. A leggyakoribb szarufaminta olvasata Ak szár ügy (mai magyarsággal: Ak úr folyó), az alsó sorban a székely írás "Ak" (patak, Heraklész), "sz" (szár "úr") és "ü" (ügy "folyó") rovásbetűje
Az ismerőseim úgy tudják rólam, hogy mindenütt rovásjeleket látok. Nos, ennek megfelelve észre is vettem, hogy a szarufák végén lévő faragás a magyar hieroglif írás Ak "patak, Heraklész" jelére hasonlít. Vagyis az Istennel azonos égi folyót idézi. Csak később ismertem fel, hogy valójában a szarufa végén nem egy, hanem három jel is van. Az Ak jelet ugyanis a másik oldalról nézve már az ügy "folyó" szójel olvasható ki, mert ezek szimmetrikusak. A szarufa felülnézete meg a szár "úr" szójelnek felel meg (1. ábra). Nyilván ebből a szár/szaru jelnévből ered, ezzel függ össze a szarufa elnevezés is.
3. ábra. Egy másik faragás a Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondat kiolvasását teszi lehetővé, az alsó sorban a székely írás "m" (magas), "sz" (szár "úr") és "harmadik k" (kő) rovásbetűje
Ez év nyarán találtam Veleméren egy másik szarufamintát is (4. ábra). Megdöbbenve fedeztem fel, hogy az előző módján ez a szarufavég is elolvasható (3. ábra). Ugyanis itt is két tükörképszerű jelet olvashatunk ki a szarufa jobb, vagy bal oldalából, míg a felülnézete ez esetben is a szár jelnek felel meg.