2023. május 28., vasárnap

Etyek Botpuszta kápolnájának mondatjele

Szabó Zoltán Csaba kérdezte a közösségi portálon az Etyek Botpuszta területén lévő egyházi épületek jeleiről (1. ábra): 

"Áldott szép napot! A múltkor hallgattam az előadásodat Szeibert András és a Háló által szervezett Ősi Örökségünk sorozatban. Érdekelne, hogy az Etyek Botpusztai kápolna feliratával foglalkoztál-e?

Nekem úgy tűnik, mintha 4 db "zs" rovásbetű lenne benne ... Igaz, akkor miért van ott néhány latin betű és arab szám másképpen? Amennyiben esetleg tudsz segíteni, megköszönném!" 

A kérdést és a képet köszönöm!


1. ábra. A barokk rendház bejárata feletti mondatjel (a zöld jeleken kívül) a magyar hieroglif írás zsenge, Dana és Föld szójeléből áll, az olvasata: Zsendülő Dana földje (mai magyarsággal: A feltámadó Dana isten földje)


2. ábra. Az 1700-as években készült felirat (Somogyvári D. György felvétele)



A zsambekinfo.hu szerint "Etyek községben Botpusztán a dombtetőn egyedül áll egy magas kőtemplom, mely az 1200-as évek végén már bizonyosan létezett. Ezt a templomot az 1400-as években lebontották, s egy rövid falszakaszt meghagyva sokkal díszesebbé építették. Ebben a későgótikus templomban már összefüggő térben volt elhelyezve a szentély és a gyülekezetet befogadó templomhajó, amelybe akkoriban Etyek felől lehetett belépni. Külön érdekességet jelent kívül a Kápolna egyik sarkán lévő kőbe karcolt jel, amely a sámánhit sok évszázados fennmaradását bizonyítja: rontásűző céllal vésték a falába."

A Szabó Zoltán Csaba által küldött fénykép nem erről, hanem a templom melletti rendház bejáratáról készült. Az itt látható zöld jelek latin betűk és arab számok, amelyek nem tartoznak a szakterületemhez. Ezeket csak belerakták egy jóval korábbi mondatjel közeibe, mert annak még ismerték, vagy sejtették a jelentését. A keretbe foglalt villás ágú kereszt már a kutatásaim körébe esik, ezért arról többet is tudok mondani. Ez a kiegészítés szükséges is, mert néhány kérdés felmerül az etyeki kereszttel, pontosabban keresztekkel kapcsolatban. 

A keret nélküli keresztet még az akadémikus iskolázottságú, a székely írásjeleket általában nem ismerő szakemberek is felismerik (1). Különösen biztosak a dolgukban, ha egy egyházi épületen találják meg. Kétségtelennek gondolják, hogy keresztény jelképről van szó s azt végső soron Jézus Krisztus keresztjéből származtatják. Mivel ezt a bejárat feletti keresztet az 1700-as években véshették kőbe, nincs is okunk abban kételkedni, hogy az eredetileg gótikus templomot újjáépítő szerzetesek is keresztény istenjelképnek tartották. A tudásuk azonban ennél többre is kiterjedhetett. A keresztet körbefogó kerettel együtt ugyanis a Föld jeléről van szó, amit legalább az ókor óta számon tartanak az asztrológusok is. A  kínai írásban a körbe zárt kereszt szintén a föld jele. A székely írásban meg az "f" betű, ami a Föld hieroglifából alakult ki az akrofónia során. A keresztek végén pedig a zsenge szójelét láthatták eleink.

Nem csak ez az egy kereszt van az épületeken, amiről Szabó Zoltán Csaba  fényképet küldött. A templom déli sarkába is be van falazva egy, az előbbihez hasonló, de annál régebbinek tűnő kereszt (3. ábra). Ez még a legelső templomból maradhatott meg az 1200-as évekből, vagy korábbról. Nyilván másodlagosan építették be a tatárjárás után, netán az 1700-as években, vagy a modern időkben végzett újjáépítések során. Az Árpád kori, de a későbbi templomainkban is szokás volt a kereszténységet megelőző időkből származó jelképek alkalmazása. Ilyeneket találunk a pécsi és a somogyvári székesegyházban, a csempeszkopácsi, a veleméri, a székelyderzsi, az énlakai, a kenderesi templomban és másutt is. 

Mindkét botpusztai kereszt jellegzetessége a keresztszárak háromágú végződése. Találkozunk ilyen keresztekkel például az Árpád kori pénzeken is, ám ez esetekben többről van szó megszokott díszítésnél. Inkább gondoljuk értelmes, egyúttal díszes jeleknek e háromágú végződéseket is. A felülnézeti világmodellek jelhasználata (lásd erről A magyarság jelképei, Magyar hieroglif írás!) alapján nyilvánvaló, hogy a korai, egyenlő szárú keresztek végein ez a hármas elágazás eredetileg elolvasható jel volt. Szabó Zoltán Csaba helyesen ismerte fel, hogy ez a székely írás "zs" betűjével rokonítható. Itt persze nem egyetlen "zs" hang, hanem a zsenge "születő, feltámadó" szó jeléről van szó. Ez a háromágú jel kőbe vésve megtalálható a jeruzsálemi Szent Sír templom (a Feltámadás templomának) kapuja felett is (4. ábra). Amivel az etyeki bejárat rímelni látszik.

A kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele ezekkel pontosan megegyezik. Azért, mert az ókori vallásokban ismert gyakorlat volt a zsengeünnep, amikor az első termésből vinni kellett a papoknak. Átvitt értelemben Jézus Krisztus feltámadását is a Feltámadás zsengéjének tekinti a kereszténység, azaz Jézus Krisztus feltámadása annak a jele és garanciája, hogy egyszer mindannyian feltámadunk. 


3. ábra. Az etyeki templom déli sarkába befalazott, keresztet hordozó kő

 

Kérdéses a jellegzetes kereszt végső soron való eredeztetése is. Egyes álláspontok szerint ugyanis Jézus Krisztust talán nem kereszten, hanem egy függőleges faoszlopon végezték ki s a kivégzőeszköz csupán a későbbi ábrázolásokon vette fel a kereszt, majd a kettős kereszt alakot. Azért történt e változás a képeken, mert az egyenlő szárú kereszt már a megelőző évezredekben is istenjelkép volt. A kereszt éppen ezért az ősvallási jelentősége miatt szerepel a székely írás előzményében, a magyar hieroglif írás jelei között, két formában is. Ha a keresztet keret veszi körül (mint az 1. ábrán), akkor az az "f" (Föld) hieroglifa. Ha a kereszt keret nélküli, akkor meg a "d" (Dana) jele. 

Az 1. ábrán lévő mondatjel olvasata, amennyiben mindhárom jelet elolvassuk: Zsenge ten földje "Feltámadó/zsendülő Dana/isten földje". jeleket a világmodellek olvasási rendje szerint körben haladva kell kiolvasni. Ebből adódnak az ima ismétlődő sorai: Zsendülő Dana földje, zsendülő Dana földje ...


4. ábra. A jeruzsálemi Szent Sír templom bejárata



5. ábra. Egy magyar hímes tojás Zsenge ten (mai magyarsággal: zsenge isten) olvasatú részlete



Jegyzetek

(1) Az azonban - sajnos - gyakran előfordul, hogy a "szakma" értelmezés nélkül hagyja, vagy rosszul értelmezi a legkorábbi jeleinket. 

Jellemző példa erre a karcagi csatkarikán lévő Föld jel sorsa. Ezt Hakan Aydemir minden ok nélkül ligatúrának tekintette és szedesz-nek olvasta. Nem járt el jobban a Katona-Bíró szerzőpár sem. Ők a keretbe zárt kereszt alakú jelből a keretet figyelmen kívül hagyták és csupán a keresztet értelmezték. Pusztán azért, mert a székely írás "f" betűjét, a magyar hieroglif írás körbe zárt kereszt alakú Föld jelét és annak elterjedt hieroglifikus ábrázolásait nem ismerték, abból csupán a keresztről voltak elképzeléseik.  


6. ábra. Hun hieroglifikus mondatjel (jelvény) a British Museum-ban, az olvasata Nagyon nagy Lyukó földje, mondanivalója hasonló a karcagi csatkarika szövegének mondanivalójához (az Isten tulajdonának mondja a Földet) és itt is szögletes a Föld hieroglifa


A keretben megjelenő kereszt a Föld jele s ez a helyzet a most tárgyalt botpusztai mondatjel esetében is. A Föld jel közepén lévő kereszt régebbi a kereszténységnél, ezért csak annyi köze van Jézus Krisztus keresztjéhez, hogy grafikailag és a gondolati tartalmát tekintve is hasonló hozzá. Vagyis ez a hasonlóság nem véletlen, sőt jelentéssel teli, mert az egyenlő szárú kereszt az Éden négy szent folyójának rajza. Az Éden a Teremtés színhelye és a Teremtő lakhelye. Ebből következően a keresztekben megmutatkozó hasonlóság Jézus Krisztust azonosítja az Istennel, akitől az élet lehetősége és minden jó származik. E nagyszerű gondolat elegendő ok volt arra, hogy a templomot helyreállítók minden korban tiszteljék, megmentsék és másolják a régi köveken előkerült keresztábrázolást. 

A mai egyetemi oktatásból kikerülő "szakma" azonban mintha irtózna a gondolati tartalmaktól, pláne, ha annak köze van a vallásos, vagy éppen az ősvallási világnézethez és a rovásíráshoz. Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze legutóbb kifejezetten meg is fogalmazta egy, a Magyarságkutató Intézet által szerkesztett kiadványban a mitológiai és kozmológiai kutatással szembeni zsigeri ellenérzéseit. A szerző és az MKI szerkesztői észre sem vehették, hogy az általuk közreadott gondolat mennyire ellentétes a tudományos kutatás által megkívánt elfogulatlansággal: "az avar díszítőművészet kutatása Hampel óta igazából soha nem csúszott bele abba a kátyúba, amelyből a honfoglalás kori magyar művészet vizsgálata sokáig nem bírt kikecmeregni. Az avar kor kutatói nem látták bele a mitológia vagy komplex, kozmológiai képzetek nyomát a késő avar kor díszített tárgyaiba, illetve a legtöbb esetben, amikor ez mégis megtörtént, ez szakmailag indokolt volt, illetve a tézist kellő óvatossággal fogalmazták meg." A szerző elfelejtette megmagyarázni, hogy ugyan miért lenne kátyú, ha a díszített tárgyakon létező mitológiai és kozmológiai képzeteket feltárjuk. Csak azért, mert ezek a mitológiai és kozmológiai képzetek a hun-avar-magyar identitás legfontosabb elemei közé tartoznak? Azért kell feltáratlanul hagyni a magyar identitás és jelhagyomány fontos dokumentumait, mert attól az őt is kibocsátó urbánus rétegnek feláll a hátán a szőr? 


7. ábra. A kölkedi avar bogláron olvasható Nagy isten földje mondatban szintén szögletes a Föld hieroglifa (jobbra, fentről lefele az avar szójeleknek megfelelő székely "n", ten, ős és "f" rovásjelek)


E szakmai előítélet lehet az oka, hogy a Katona-Bíró szerzőpárban fel sem merül, hogy a karcagi csatkarika keretbe zárt keresztjét a maga teljes valóságában, a kerettel együtt tekintsék létezőnek és annak megfelelően értelmezzék. Számukra a kőkor óta egész Eurázsiában és Amerikában ismert Föld szójel, meg a székely írás ebből kialakult "f" betűje nem létezik. Ez viszont lehetetlenné teszi, hogy a karcagi csatkarikáról egy állítólag tudományos folyóiratban közzétett dolgozatukat téveszmeterjesztésnél többnek tekintsük. 

Szakmai alátámasztást nélkülöző vak ellenérzés jellemzi a Nemzeti Régészeti Intézet álláspontját is a legutóbbi levelük alapján, amelyben arról tájékoztattak, hogy nem fogadják el a csúcshegyi honfoglalás kori gyűrűről adott olvasatomat a konferencián való előadásra


Irodalom

Joó Annamária: Pusztatemplom „sámánbélyegzővel”? – Boti kápolna (Somogyvári D. György képeivel)



Szenthe Gergely: Növényi ornamentika a késő avar kori díszítőművészetben (Kr. u. 8. század – 9. század eleje) Kultúrtörténeti tanulmányok, Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020.

Boti kápolna, Etyek (zsambekinfo.hu)

Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését


Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei




Varga Géza: Szenthe Gergely és az MKI esete a kassa-zsebesi avar "Nagyságos ragyogó ten országa" mondattal


Varga Géza



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése