Szabó Zoltán Csaba kérdezte a közösségi portálon az Etyek Botpuszta területén lévő egyházi épületek jeleiről (1. ábra):
"Áldott szép napot! A múltkor hallgattam az előadásodat Szeibert András és a Háló által szervezett Ősi Örökségünk sorozatban. Érdekelne, hogy az Etyek Botpusztai kápolna feliratával foglalkoztál-e?
Nekem úgy tűnik, mintha 4 db "zs" rovásbetű lenne benne ... Igaz, akkor miért van ott néhány latin betű és arab szám másképpen? Amennyiben esetleg tudsz segíteni, megköszönném!"
A kérdést és a képet köszönöm!
1. ábra. A barokk rendház bejárata feletti mondatjel (a zöld jeleken kívül) a magyar hieroglif írás zsenge, Dana és Föld szójeléből áll, az olvasata: Zsendülő Dana földje (mai magyarsággal: A feltámadó Dana isten földje)
2. ábra. Az 1700-as években készült felirat (Somogyvári D. György felvétele)
A keret nélküli keresztet még az akadémikus iskolázottságú, a székely írásjeleket általában nem ismerő szakemberek is felismerik (1). Különösen biztosak a dolgukban, ha egy egyházi épületen találják meg. Kétségtelennek gondolják, hogy keresztény jelképről van szó s azt végső soron Jézus Krisztus keresztjéből származtatják. Mivel ezt a bejárat feletti keresztet az 1700-as években véshették kőbe, nincs is okunk abban kételkedni, hogy az eredetileg gótikus templomot újjáépítő szerzetesek is keresztény istenjelképnek tartották. A tudásuk azonban ennél többre is kiterjedhetett. A keresztet körbefogó kerettel együtt ugyanis a Föld jeléről van szó, amit legalább az ókor óta számon tartanak az asztrológusok is. A kínai írásban a körbe zárt kereszt szintén a föld jele. A székely írásban meg az "f" betű, ami a Föld hieroglifából alakult ki az akrofónia során. A keresztek végén pedig a zsenge szójelét láthatták eleink.
Nem csak ez az egy kereszt van az épületeken, amiről Szabó Zoltán Csaba fényképet küldött. A templom déli sarkába is be van falazva egy, az előbbihez hasonló, de annál régebbinek tűnő kereszt (3. ábra). Ez még a legelső templomból maradhatott meg az 1200-as évekből, vagy korábbról. Nyilván másodlagosan építették be a tatárjárás után, netán az 1700-as években, vagy a modern időkben végzett újjáépítések során. Az Árpád kori, de a későbbi templomainkban is szokás volt a kereszténységet megelőző időkből származó jelképek alkalmazása. Ilyeneket találunk a pécsi és a somogyvári székesegyházban, a csempeszkopácsi, a veleméri, a székelyderzsi, az énlakai, a kenderesi templomban és másutt is.
Mindkét botpusztai kereszt jellegzetessége a keresztszárak háromágú végződése. Találkozunk ilyen keresztekkel például az Árpád kori pénzeken is, ám ez esetekben többről van szó megszokott díszítésnél. Inkább gondoljuk értelmes, egyúttal díszes jeleknek e háromágú végződéseket is. A felülnézeti világmodellek jelhasználata (lásd erről A magyarság jelképei, Magyar hieroglif írás!) alapján nyilvánvaló, hogy a korai, egyenlő szárú keresztek végein ez a hármas elágazás eredetileg elolvasható jel volt. Szabó Zoltán Csaba helyesen ismerte fel, hogy ez a székely írás "zs" betűjével rokonítható. Itt persze nem egyetlen "zs" hang, hanem a zsenge "születő, feltámadó" szó jeléről van szó. Ez a háromágú jel kőbe vésve megtalálható a jeruzsálemi Szent Sír templom (a Feltámadás templomának) kapuja felett is (4. ábra). Amivel az etyeki bejárat rímelni látszik.
A kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele ezekkel pontosan megegyezik. Azért, mert az ókori vallásokban ismert gyakorlat volt a zsengeünnep, amikor az első termésből vinni kellett a papoknak. Átvitt értelemben Jézus Krisztus feltámadását is a Feltámadás zsengéjének tekinti a kereszténység, azaz Jézus Krisztus feltámadása annak a jele és garanciája, hogy egyszer mindannyian feltámadunk.
3. ábra. Az etyeki templom déli sarkába befalazott, keresztet hordozó kő
Kérdéses a jellegzetes kereszt végső soron való eredeztetése is. Egyes álláspontok szerint ugyanis Jézus Krisztust talán nem kereszten, hanem egy függőleges faoszlopon végezték ki s a kivégzőeszköz csupán a későbbi ábrázolásokon vette fel a kereszt, majd a kettős kereszt alakot. Azért történt e változás a képeken, mert az egyenlő szárú kereszt már a megelőző évezredekben is istenjelkép volt. A kereszt éppen ezért az ősvallási jelentősége miatt szerepel a székely írás előzményében, a magyar hieroglif írás jelei között, két formában is. Ha a keresztet keret veszi körül (mint az 1. ábrán), akkor az az "f" (Föld) hieroglifa. Ha a kereszt keret nélküli, akkor meg a "d" (Dana) jele.
Az 1. ábrán lévő mondatjel olvasata, amennyiben mindhárom jelet elolvassuk: Zsenge ten földje "Feltámadó/zsendülő Dana/isten földje". A jeleket a világmodellek olvasási rendje szerint körben haladva kell kiolvasni. Ebből adódnak az ima ismétlődő sorai: Zsendülő Dana földje, zsendülő Dana földje ...
4. ábra. A jeruzsálemi Szent Sír templom bejárata
5. ábra. Egy magyar hímes tojás Zsenge ten (mai magyarsággal: zsenge isten) olvasatú részlete
Jegyzetek
(1) Az azonban - sajnos - gyakran előfordul, hogy a "szakma" értelmezés nélkül hagyja, vagy rosszul értelmezi a legkorábbi jeleinket.
Jellemző példa erre a karcagi csatkarikán lévő Föld jel sorsa. Ezt Hakan Aydemir minden ok nélkül ligatúrának tekintette és szedesz-nek olvasta. Nem járt el jobban a Katona-Bíró szerzőpár sem. Ők a keretbe zárt kereszt alakú jelből a keretet figyelmen kívül hagyták és csupán a keresztet értelmezték. Pusztán azért, mert a székely írás "f" betűjét, a magyar hieroglif írás körbe zárt kereszt alakú Föld jelét és annak elterjedt hieroglifikus ábrázolásait nem ismerték, abból csupán a keresztről voltak elképzeléseik.
6. ábra. Hun hieroglifikus mondatjel (jelvény) a British Museum-ban, az olvasata Nagyon nagy Lyukó földje, mondanivalója hasonló a karcagi csatkarika szövegének mondanivalójához (az Isten tulajdonának mondja a Földet) és itt is szögletes a Föld hieroglifa
A keretben megjelenő kereszt a Föld jele s ez a helyzet a most tárgyalt botpusztai mondatjel esetében is. A Föld jel közepén lévő kereszt régebbi a kereszténységnél, ezért csak annyi köze van Jézus Krisztus keresztjéhez, hogy grafikailag és a gondolati tartalmát tekintve is hasonló hozzá. Vagyis ez a hasonlóság nem véletlen, sőt jelentéssel teli, mert az egyenlő szárú kereszt az Éden négy szent folyójának rajza. Az Éden a Teremtés színhelye és a Teremtő lakhelye. Ebből következően a keresztekben megmutatkozó hasonlóság Jézus Krisztust azonosítja az Istennel, akitől az élet lehetősége és minden jó származik. E nagyszerű gondolat elegendő ok volt arra, hogy a templomot helyreállítók minden korban tiszteljék, megmentsék és másolják a régi köveken előkerült keresztábrázolást.
A mai egyetemi oktatásból kikerülő "szakma" azonban mintha irtózna a gondolati tartalmaktól, pláne, ha annak köze van a vallásos, vagy éppen az ősvallási világnézethez és a rovásíráshoz. Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze legutóbb kifejezetten meg is fogalmazta egy, a Magyarságkutató Intézet által szerkesztett kiadványban a mitológiai és kozmológiai kutatással szembeni zsigeri ellenérzéseit. A szerző és az MKI szerkesztői észre sem vehették, hogy az általuk közreadott gondolat mennyire ellentétes a tudományos kutatás által megkívánt elfogulatlansággal: "az avar díszítőművészet kutatása Hampel óta igazából soha nem csúszott bele abba a kátyúba, amelyből a honfoglalás kori magyar művészet vizsgálata sokáig nem bírt kikecmeregni. Az avar kor kutatói nem látták bele a mitológia vagy komplex, kozmológiai képzetek nyomát a késő avar kor díszített tárgyaiba, illetve a legtöbb esetben, amikor ez mégis megtörtént, ez szakmailag indokolt volt, illetve a tézist kellő óvatossággal fogalmazták meg." A szerző elfelejtette megmagyarázni, hogy ugyan miért lenne kátyú, ha a díszített tárgyakon létező mitológiai és kozmológiai képzeteket feltárjuk. Csak azért, mert ezek a mitológiai és kozmológiai képzetek a hun-avar-magyar identitás legfontosabb elemei közé tartoznak? Azért kell feltáratlanul hagyni a magyar identitás és jelhagyomány fontos dokumentumait, mert attól az őt is kibocsátó urbánus rétegnek feláll a hátán a szőr?
7. ábra. A kölkedi avar bogláron olvasható Nagy isten földje mondatban szintén szögletes a Föld hieroglifa (jobbra, fentről lefele az avar szójeleknek megfelelő székely "n", ten, ős és "f" rovásjelek)
E szakmai előítélet lehet az oka, hogy a Katona-Bíró szerzőpárban fel sem merül, hogy a karcagi csatkarika keretbe zárt keresztjét a maga teljes valóságában, a kerettel együtt tekintsék létezőnek és annak megfelelően értelmezzék. Számukra a kőkor óta egész Eurázsiában és Amerikában ismert Föld szójel, meg a székely írás ebből kialakult "f" betűje nem létezik. Ez viszont lehetetlenné teszi, hogy a karcagi csatkarikáról egy állítólag tudományos folyóiratban közzétett dolgozatukat téveszmeterjesztésnél többnek tekintsük.
Szakmai alátámasztást nélkülöző vak ellenérzés jellemzi a Nemzeti Régészeti Intézet álláspontját is a legutóbbi levelük alapján, amelyben arról tájékoztattak, hogy nem fogadják el a csúcshegyi honfoglalás kori gyűrűről adott olvasatomat a konferencián való előadásra.
Irodalom
Joó Annamária: Pusztatemplom „sámánbélyegzővel”? – Boti kápolna (Somogyvári D. György képeivel)
Varga Géza: A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését
Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Szenthe Gergely és az MKI esete a kassa-zsebesi avar "Nagyságos ragyogó ten országa" mondattal
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése