2021. január 31., vasárnap

Nyugat-szibériai cserépedény a hieroglifikus Ragyogó úr mondattal

A mandiner.hu közölt egy Alekszandr Zelenkov orosz régésszel készített interjút Kovács Gergő tollából. A riportalany Türk Attila régész munkatársa. Az interjúban az Urál menti régészeti kultúrákról esett szó, amelyekben remélhetőleg megtalálják a magyarság elődeit. Erre valóban lehetőség mutatkozik, különösen, ha a jövőben felhasználják ehhez a leleteken lévő írásjeleket is, amelyek egyedül bizonyíthatják a megtalált régészeti kultúra népessége által használt nyelvet. A cikkben bemutattak egy cseréptöredéket (1. ábra),  amelynek nyakán két jelből alkotott elolvasható sorminta látható (2. ábra). Ezek a székely írás "kis r" és "zászlós s" betűivel azonosíthatók (3. és 4. ábra). Elolvasni azonban nem egyetlen hangot jelölő betűként kell őket, mert úgy nem adnak értelmes olvasatot, hanem szójelként s akkor egy magyar mondathoz jutunk. Ezekről a magyar szójelekről a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be. 



1/a. ábra. A Mandiner által bemutatott szibériai kora középkori kerámia jelei (balra) és jeleinek székely párhuzama (jobbra)



1/b. ábra. A Mandiner által bemutatott szibériai kora középkori kerámia



A korábbi írástörténeti kutatásaim során (amelyekről tucatnyi könyvben és vagy 2500 cikkben írtam korábban) már tisztázódott, hogy a "kis r" rovásbetű  napisten jeléből alakult ki. A korabeli hieroglifikus (ősvallási jelentőségű szójeleket alkalmazó) előfordulásokban jelentheti napisten nevét, vagy a ragyogó, ragyogj, ragyogtál szavakat is. Ez a változatosság nem ellentmondás, vagy hiba, mert a korai írások (például a sumér) ismert jellemzője, hogy egyetlen jelformához több jelentés is tartozhat. 

A "zászlós s" betű egy eredeti sar "sarok, úr" szójel maradéka, amelyet ma úr-nak fordíthatunk. 



2. ábra. A szibériai kerámia jelei



A két szójel együtt a Rá sar (mai magyarsággal a Rá úr), vagy a Ragyogó sar (mai magyarsággal Ragyogó úr) alakban olvasható el. Ez az úr a sarok ura, vagyis azonos az Északi saroktól a Sarkcsillagig ívelő Tejúttal (égig érő fával), a világegyetem forgástengelyével. 



3. ábra. A székely írás "kis r" betűje




4. ábra. A székely írás "zászlós s" betűje


Mindkét szibériai szójel ismert a honfoglalás kori letekről is. A szibériai sar szójelnek például akad megfelelője a honfoglalás kori karosi tarsolylemezen is. Ez a karcsú hieroglifa idővel kettéhasadt és két székely jel is kialakult belőle (5. ábra). 

A Rá/ragyogó szójel jóval kisebb a sar "sarok, úr" hieroglifánál, ami pontosan megfelel a székely jelhasználatnak is. A "kis r" ugyanis a székely szövegekben rendszerint és általában kisebb a többi jelnél (nyilván arra emlékeztek így a használói, hogy a "kis r" csupán egy kivonat a "nagy R"-ből).



5. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez sar/szár hieroglifája (balra), amelyből jelhasadás útján keletkezett a szár (jobbra fent) és a sar (jobbra lent) hieroglifa, majd azokból a székely írás "sz" és "s" betűi


Az edényeken olvasható jelek a kőkortól napjainkig ívelő ősvallási szokás szerint a Teremtőre és a Teremtésre emlékeztetnek. A fent bemutatott szibériai jelek mondanivalója e szabálynak megfelel, mert a Teremtő istenről szólal meg.



Irodalom

Kovács Gergő: Új felfedezés tisztázhatja a honfoglaló magyarság eredetét — orosz régész a Mandinernek (mandiner.hu) 

https://mandiner.hu/cikk/20210131_magyarsag_szarmazas_sziberia_regeszet_interju


Kovács Gergő: Hol lehetett a magyar őshaza? – Türk Attila a Mandinernek(mandiner.hu, 2024. július 24.) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése