A mandiner.hu közölt egy Alekszandr Zelenkov orosz régésszel készített interjút Kovács Gergő tollából. A riportalany Türk Attila régész munkatársa. Az interjúban az Urál menti régészeti kultúrákról esett szó, amelyekben remélhetőleg megtalálják a magyarság elődeit. Erre valóban lehetőség mutatkozik, különösen, ha a jövőben felhasználják ehhez a leleteken lévő írásjeleket is, amelyek egyedül bizonyíthatják a megtalált régészeti kultúra népessége által használt nyelvet. A cikkben bemutattak egy cseréptöredéket (1. ábra), amelynek nyakán két jelből alkotott elolvasható sorminta látható (2. ábra). Ezek a székely írás "kis r" és "zászlós s" betűivel azonosíthatók (3. és 4. ábra). Elolvasni azonban nem egyetlen hangot jelölő betűként kell őket, mert úgy nem adnak értelmes olvasatot, hanem szójelként s akkor egy magyar mondathoz jutunk. Ezekről a magyar szójelekről a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be.
1/b. ábra. A Mandiner által bemutatott szibériai kora középkori kerámia
A korábbi írástörténeti kutatásaim során (amelyekről tucatnyi könyvben és vagy 2500 cikkben írtam korábban) már tisztázódott, hogy a "kis r" rovásbetű Rá napisten jeléből alakult ki. A korabeli hieroglifikus (ősvallási jelentőségű szójeleket alkalmazó) előfordulásokban jelentheti Rá napisten nevét, vagy a ragyogó, ragyogj, ragyogtál szavakat is. Ez a változatosság nem ellentmondás, vagy hiba, mert a korai írások (például a sumér) ismert jellemzője, hogy egyetlen jelformához több jelentés is tartozhat.
A "zászlós s" betű egy eredeti sar "sarok, úr" szójel maradéka, amelyet ma úr-nak fordíthatunk.
A két szójel együtt a Rá sar (mai magyarsággal a Rá úr), vagy a Ragyogó sar (mai magyarsággal Ragyogó úr) alakban olvasható el. Ez az úr a sarok ura, vagyis azonos az Északi saroktól a Sarkcsillagig ívelő Tejúttal (égig érő fával), a világegyetem forgástengelyével.
Mindkét szibériai szójel ismert a honfoglalás kori letekről is. A szibériai sar szójelnek például akad megfelelője a honfoglalás kori karosi tarsolylemezen is. Ez a karcsú hieroglifa idővel kettéhasadt és két székely jel is kialakult belőle (5. ábra).
A Rá/ragyogó szójel jóval kisebb a sar "sarok, úr" hieroglifánál, ami pontosan megfelel a székely jelhasználatnak is. A "kis r" ugyanis a székely szövegekben rendszerint és általában kisebb a többi jelnél (nyilván arra emlékeztek így a használói, hogy a "kis r" csupán egy kivonat a "nagy R"-ből).
Az edényeken olvasható jelek a kőkortól napjainkig ívelő ősvallási szokás szerint a Teremtőre és a Teremtésre emlékeztetnek. A fent bemutatott szibériai jelek mondanivalója e szabálynak megfelel, mert a Teremtő istenről szólal meg.
Irodalom
Új felfedezés tisztázhatja a honfoglaló magyarság eredetét — orosz régész a Mandinernek (mandiner.hu)
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése