2020. augusztus 11., kedd

Pásztor Emília a Vučedol kultúra naptáredényének jeleiről

Az academia.edu hasábjain olvasható Pásztor Emília A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének szimbolikus vonásai: a naptáredény c. tanulmánya. 

A Vučedol kultúra Kr. e. 3000–2200 között virágzott (a kései rézkorszakban, vagy egyesek szerint már a korai bronzkorszakban). Központja a Szerémségben volt, de kiterjedt a magyar Alföldre és a Nyugat-Balkánra is. Egyidős volt a mezopotámiai sumér civilizációval és az egyiptomi Óbirodalommal is. Lakosságát  és kultúráját egyaránt kapocs fűzte a sztyeppéhez és az Égeikumhoz. Ezek lehettek azok az évezredek, amelyekben a Kárpát-medence sztyeppi eredetű (végső soron a kőkori Közel-Keletről származó) jelkészlete eljutott, vagy ismételten eljutott a Balkánra, Itáliába és az Égeikumba. Ezt a folyamatot a Tordos-Vincsa kultúra és a székely írás 49 jelének azonossága is jellemezi, ami aligha értékelhető másképpen, mint hogy a székely írás jelkészlete legalább hat-nyolcezer éve folyamatosan jelen van a térségünkben.  

Az akadémikus szerzők számára nem csak ez a tény ismeretlen és említhetetlen, hanem az is, hogy e jeltörténeti azonossághoz - a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor tanúsága alapján - nyelvi kapcsolatok is társulnak. A hazai tudományosság ismerethiánya és hallgatása miatt a korszak kultúráit szokás minden komoly ok nélkül az indoeurópaiaknak ajándékozni. Éppen ezért nemzet és tudomány elleni vétek említetlenül hagyni a vučedoli jelek magyar-azonosságát, ami az akadémikus szerzők számára mintha elő lenne írva.


1/a. ábra. A naptáredény egyik nézete


"A Vučedol-kultúra klasszikus fázisának egyik legjellemzőbb és egyben leghíresebb lelete, a vinkovci un. calendar pot vagy naptár-edény. Bár az edény hiányos, de még így is jól látható, hogy felülete négy vízszintesen párhuzamos zónára osztott, melyeket függőleges vonalpárokkal további mezőkre bontottak, így sakktáblaszerűvé tették az edény felületét. A zónákon belül minden második mezőben egy-egy, időnként ismétlődő motívum/szimbólum áll. Alexandar Durman állítása szerint az edény felületén egy naptárábrázolás található. A vízszintes sávok egy-egy évszakot szimbolizálnak, az egyes sávokban látható jelek pedig egy-egy olyan csillagképet képviselnek, amelyek a különböző évszakokban jelzésértékűek voltak a vučedoli nép számára. 

1/b. ábra. A naptáredény másik nézete


Ezzel szemben a szerző (Pásztor Emília - VG) állítása szerint az edény felületén található szimbólumok hasonlóságot mutatnak az Kr. e. 2500 körüli időre datálható Ur-i királysírokból előkerült játéktáblák absztrakt motívumaival, így ezeknek a szimbólumoknak a használata nem korlátozódik kizárólag a Vučedol-kultúrára. A klasszikus fázis díszítő művészetében ezek a jelek vezető szerepet játszanak. A szimbólumok összehasonlító vizsgálata is erősíti a szoros kulturális kapcsolat meglétét a keleti mediterrán térséggel.


2/a. ábra. Sumér játéktábla (Kr. e. III. ée., Ur-i királyi temető)


A Kárpát-medence déli felét is érintő késő rézkori/kora bronzkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének gazdagsága, egyes összetett elemek következetesen ismételt használata azt sugallja, hogy ezek az elemek többek voltak egyszerű díszítő motívumnál" -írja a szerző.


2/b. ábra. Sumér játéktábla (Kr. e. III. ée., Ur-i királyi temető)


Ezekben igazat adhatunk a szerzőnek. Nem díszítőmotívumokról, hanem többnyire egész Eurázsiában, sőt Amerikában is elterjedt szójelekről van szó, amelyek megtalálhatók a magyar hieroglif írásban és a belőle kialakult székely írásban is (4. ábra). A szerző párosítja a vucedoli és a sumér jeleket (3. ábra), amelyekhez alább észrevételeket fűzünk.




3/a. ábra. Vucedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában


A 3/a. ábrán látható párosítás tökéletes. A négyzet alakú mező öt  lyuk/Lyukó jelet tartalmazó világmodell. A lyuk/Lyukó hieroglifa az életet adó napistent forrásbarlang/kút képében jelképezi (a modern térképeken ma is így jelzik a forrásokat). E körbe zárt pont alakú hieroglifa sumér megfelelőjének jelentése "kút, forrás". A székely írásban a "ly" (lyuk/Lyukó) jele. A kínai írásban a "Nap" szójele. Gyakran előfordul a magyarul elolvasható szkíta, hun és avar hieroglifikus szövegekben is. Minden esetben a napistent jelképezi és arra utal, hogy Ő az élet forrása. A négyzet alakú jelmezőben lévő öt jel a központi forrást (az Isten lakhelyével azonos, jéggel fedett Ararátot) és az onnan eredő négy szent folyót (a Halüszt, Arakszészt, Tigrist és az Eufráteszt) jelképezi.




3/b. ábra. Vucedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában


A 3/b. ábrán bemutatott párosítás megfelelő, amennyiben mindkét ábra egy hasonló szerkezetű napjelkép (középen egy kör, ahonnan sugarak indulnak ki). Ilyen szerkezetű a hettita (újabban luviai) hieroglif írás "Nap" szójele is, amelynek sok párhuzama található a szkíta és más sztyeppi írásemlékeken. Ugyanannak a gondolatnak a grafikailag némileg eltérő megvalósításai, a réz- és bronzkori, valamint az antik és a sztyeppi írások közös (végső soron kőkori) gyökereit bizonyító összefüggések ezek.

Azonban a 3/b. ábrán bemutatott ábrák elemi összetevői részben el is térnek egymástól. 

A vučedoli napjelkép közepén a két koncentrikus kör azonos az egyiptomi hieroglif írás jelével, ami az egyiptomi napisten nevét rögzíti. Egy hasonló formájú és hangalakú kőkori jelből alakult ki a székely írás "nagy R" és "kis r", valamint az ótürk írások "r" betűje is. A két koncentrikus kör (vagy a körbe zárt pont) alakú jel a magyar írásban lyuk/Lyukó jelentésű, azaz jelhasadás következett be. 

A vučedoli napjelképet egy hullámvonal keretezi, ami egyfajta grafikai megoldása lehet a napsugarak jelzésének (ugyanerre szolgál más esetekben a pontokból álló sor), de vízre (a teremtett és rendezett Földet övező óceánra) is utalhat.

A sumér négyzet jelmontázsában a napsugarak nyolcágú csillagot alkotnak, ami a sumér írás dingir "isten" szójelét idézi fel. A nyolcágú csillag alakú jelet használták az avarok és a honfoglalók, de napjainkig megjelenik a hímes tojásainkon is.




3/c. ábra. Vučedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában


A 3/c. ábrán bemutatott képmezők nem azonosak. A vučedoli jelmontázs "átlósan szimmetrikus", ami a sumér képmezőről nem mondható el. Egyedül a bennük egyaránt előforduló, szilvamag alakú elemi hieroglifa egyeztethető. Ez a szilvamag alakú jel a Tejút hasadékában kelő napisten jelképe, a székely írás "us" (ős) jelének megfelelője. Ezt a magyarázatot erősíti a sumér képmezőben megjelenő kettős kereszt is, ami a napistennel azonosított Tejút egyfajta ábrázolása. Azért szerepel máig a magyar címerben, mert a hun-magyar uralkodó dinasztia a hatalmát ettől az istentől származtatta



3/d. ábra. Vučedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában


A 3/d. ábrán látható párosítás alapvetően megfelelő (mindegyik jelmontázs a teremtett és rendezett világ szakrális középpontját ábrázolja jelekből alkotott térképként, azaz felülnézeti világmodell).  A központi forrást a sumér változatban egy ötödik ponttal, a vučedoliban meg egy X  jellel jelölték, ami a székely írásban a "b" hang, a magyar hieroglif írásban Bél fiúisten nevének jelölésére szolgál. 



4. ábra. A Vučedol naptáredény elemi jelei (szójelei) és egy hangot jelölő párhuzamaik a székely írásban (a Nap hieroglifának a népi jelhasználatban van párja, ugyanott a vízszintes és függőleges hullámvonal alakú "folyó" hieroglifák is megtalálhatók)


Alexandar Durman a 12 mezőre osztott négy vízszintes zónát a négy évszak és azok 12 „hete” szimbólumának tartja. A négyszögletes mezőkben lévő jelek az adott évszak azon csillagképeit jelképezik, amelyek napnyugta  után láthatók a horizonton, miáltal ezek az adott évszak első látható jelzői (Orion, Gemini, Pegasus, Cassiopeia Cygnus és a Pleiadok csillaghalmaz). Durman szerint a vučedoli naptár az Orion éves látszólagos mozgási ciklusán alapult.

Pásztor Emília óvatosabban értékel. Szerinte "A vučedoli motívumok azonosítása bolygókkal vagy csillagászati eseményekkel pusztán a szimbólumok következetes használata és egymáshoz viszonyított helyzete alapján, olyan feltevés, amely nélkülöz minden valódi bizonyítékot. ... A Vučedol-kultúra  díszítőművészete nemcsak magas technikai színvonalról és kifinomult szépérzékről tanúskodik, hanem az égi jelenségek iránti mély érdeklődésről is. Nehéz ellenállni azonban a kísértésnek, hogy olyan ismereteket tulajdonítsunk nekik, amellyel nem rendelkeztek. ... a szimbólumok alkalmazása az edényen talán a jóslással hozható kapcsolatba. Mivel a szimbólumok megtalálhatók a finomkerámia díszítményei között is, így alkalmazásuk rituális célt is szolgálhatott." 



5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra és a magyar jelkészlet egyező karakterei


A polémiát a vučedoli jelek (4. ábra), valamint a Winn által közreadott, a megelőző korszakok írását dokumentáló Tordos-Vincsa jelek (5. ábra) magyar megfelelőinek felmutatásával egészíthetjük ki, hogy az ismert magyar jelek mellőzésének feltűnő és indokolatlan hiányossága ne akadályozza a továbblépést.  



Irodalom

Pásztor Emília: A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének szimbolikus vonásai:a naptáredény Csabai Zoltán – Szabó Ernő – Vilmos László – Vitári-Wéber Adrienn (szerk.): Európé égisze alatt. Ünnepi tanulmányok Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól. Ókor-Történet-Írás 4, L’Harmattan, 2015.

Varga Géza: Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű






14 megjegyzés:

  1. Az Ön kollégáinak tekinthető délszláv önjelölt "tudósok" meg épp a délszlávság ősi, több ezer éves jelenlétének bizonyítékát látják az ilyenekben 😀😁 azt már talán nem is kell mondanom, hogy szerintük ennek alapján a magyarságnak semmi keresnivalója itt

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem ismerem ezeknek a "kollégáimnak" az érveit. Ha komolyan vehető adatokkal tudnak előállni, akkor arra kíváncsi vagyok. Mindenesetre, nekünk van rovásírásunk, aminek a jelei rajta vannak ezeken az edényeken, a délszlávoknak meg - tudomásom szerint - nincs hasonló írásuk. Hacsak a népi jelhasználatban (például a hímes tojásokon) nem találhatók ilyen jelek. Ez lehetséges, de el is kellene olvasni valamilyen délszláv nyelven ezeket a délszláv hímes tojásokat. Az elolvasás pedig nehézségekbe ütközik, ha nincs semmilyen adat a jelek hangalakjára és jelentésére. Nálunk éppen ezért fontos a székely írás, mert az alapján el lehet olvasni a több ezer éves jeleket is.

      Törlés
    2. Tudja a maga kollégái is olykor a glagolitát őskori írásnak tartják, minden írás atyjának. A kopt meg az egyiptomi íráson is glagolita eredetet feltételeznek 😀 sőt a maga elméleteivel ellentétben a székely írást is a glagolitából eredeztetnék szerintem 😁

      Törlés
    3. S ugyan mi közöm van nekem mindehhez? Tekintve, hogy nekem nem kell felelnem minden agyament ostobaságért, egyáltalán nem érdekel, hogy kinek milyen alátámasztást nélkülöző ötlete van s hogy ezeket te megpróbálod-e a fejemre olvasni, vagy sem. Ez az egész érvelésed csak azt jelzi ismételten, hogy most sem vagy képes értelmes, tudományos igényű párbeszédre.

      Törlés
    4. Pedig itt bizony megtalálja a zsák a foltját 👍

      Törlés
    5. Igen, van ilyen közmondás, csak ezt nem jól alkalmazza rám. Nem én vagyok délszláv, nem én vagyok elmebeteg és nem én használom politikai célokra az írástani összefüggéseket.

      Törlés
    6. Mondja maga, mialatt a külső szemlélők legjava csak ezt látja 😀

      Törlés
    7. A "legjava" a magyar kultúra gyűlölőit jelenti?

      Egyébként a glagolita írás nem ősírás, mert tudjuk, hogy a 800-as években alkotta meg Konstantin (azaz Cirill). Az ősírásnak beláthatatlan régiségben, természetes fejlődéssel kell kialakulnia. Mivel a glagolita nem ilyen, ősírásnak sem lehet tartani. Valóban úgy gondolták egyesek (egyes oroszbérenc akadémikus hazudozók), hogy a székely írás néhány jele a glagolitából származik (tehát ilyen értelemben, ha nem is ősírás, de a székely írás egyik őse lenne - de még az sem). Ezen (állítólag átvett) jelek egyike a körbe zárt kereszt alakú "f" betű. Ez a glagolitában is, meg a székely írásban is az "f" hang jele. Ugyanez a görögben a "th" jele. Mivel egyébként úgy gondolják, hogy a glagolita írás a görögből való átvétel, ebből ez a glagolita "f" kilóg. A szlávok nem vehették a görögből, mert akkor "th"-nak kellene lennie a glagolita írásban is. Ráadásul van egy kapcsolódó különös nyelvi jelenség is. Amit a görögök Theodornak mondtak és írtak, azt a szlávok Fedornak mondják és írják. Ugyanígy jártak el több más görögből a szlávba került névvel (települések és személyek nevével) is. A Th helyett f-et írnak és olvasnak. Úgy jártak el, mintha a hun és avar betűk ismeretében olvasták volna el a görög neveket. És valóban van is forrás arra, hogy Konstantin (Cirill) járt a magyarok királyánál, aki őt nagy tisztelettel és barátságosan fogadta. Azaz volt lehetősége tanulmányozni a hun/avar/magyar írást. A római beszédében hivatkozott is a magyarok írására, amikor azért harcolt, hogy engedélyezzék a szlávoknak is a saját írásbeliséget. Vagyis a szerinted "kollégáim" az ellenkezőjére facsarták ki a történteket, amikor a glagolitát korábbinak állították be a magyar írásnál. Az meg végképp az ostobaságukra vall, hogy ebből területre vonatkozó jogcímet próbálnak farigcsálni. Nyilvánvaló rablómeséről van szó. Az effajta mesének csak azok ülnek fel, akiknek fogalma sincs a tényekről.

      Törlés
    8. Hát ez tény és való, hogy nem ősírás a glagolita, ezt helyesen mondja, de hogy a székely írás sem olyan régi, mint amilyen maga szerint az is sokkal valószínűbb.
      Ha maga szerint azok, akik nem értenek ill. nem értenének egyet az Ön állításaival a magyar kultúra gyűlöli eléggé nagy számot tennének ki (meglehetősen!).
      Én arról amúgy nem tudok, hogy a magyarok írásáról szólt volna-e Cirill, de mindegy, nem érdemes szerintem ezen vitatkoznunk. Boszniában sincsenek piramisok.
      Az, hogy az egyes átvett neveket hogyan ejtik még nem befolyásolhatja amúgy egy írásrendszer alakulását. A kiejtés és az alakok folyamatosan változnak és nem ugyanazok a mostani hely- vagy személynevek alakjai, mint évszázadokkal korábban és ezeket aztán úgy írják már le, ahogy megváltoztak.

      Törlés
    9. Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
      https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/04/puspoki-nagy-peter-konstantin-legenda.html

      Törlés
    10. A tudományos tételek igazságát illetően teljesen érdektelen, hogy hányan gyűlölik vagy szeretik a székely írást, vagy a magyar kultúrát, mert a tudományos vitákat nem népszavazással döntik el, hanem érveléssel.

      Törlés
    11. A székely írás jelei közül 20 vagy 50 már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ez tény, amiből aztán mindenki olyan következtetést von le, amilyet csak a szellemi képességwei megengednek.

      Törlés
  2. Nehéz tudomany ez. Nem nélkülözheti a fantáziával dúsult vélelmeket sem, amelyek azután könnyen igazíthatók aktuális kurzusok igényeihez.

    VálaszTörlés
  3. Én nem érzem nehéznek. Inkább arról van szó, hogy aki nem veszi a fáradságot arra, hogy beleássa magát ebbe a szakterületbe, annak nem könnyű megértenie az összefüggéseket. Rendszeresen előfordul, hogy olyanok próbálnak ítélkezni a felismeréseim felett, akik nem olvasták és nem értették meg a köteteimet (különösen a Magyar hieroglif írást). A kurzusok igényeihez való igazítás pedig nem az én asztalom. Engem csak az írásunk eredete érdekel. Természetesnek gondolom, hogy mindenki levonja belőle a következtetéseket, de legyen ez mindenkinek a saját felelőssége, hogy mire következtet és mire nem. Az mindenesetre árulkodó és szégyenletes, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői nem veszik észre a kézenfekvő hasonlóságokat. Ezeke a vucedoli jelek mellesleg nem csak a székely jelekre hasonlítanak, hanem igen távoliakra is, csak ezek felsorolása túlfeszítette volna a cikk határait. Az irodalomjegyzékben szereplő dolgozatok elolvasásával ezen segíthet is az olvasó.

    VálaszTörlés